A konyhakerti termesztés jól ismert módja, hogy egy adott területen a talajt előkészítjük, tápanyagokkal gazdagítjuk, majd magot vetünk vagy palántát ültetünk. De vajon lehet másképp csinálni? És ha igen, érdemes? A válasz mindkét kérdésre igen, például a szalmabálába való vetéssel! A bálás veteményezés nem mai találmány, mégsem túl közismert, és persze nem is kell feltétlen követni, de a kísérletező kedvű kertészkedők tehetnek vele egy próbát!

Mit is jelent a szalmabálába ültetés, és mik az előnyei, hátrányai?

Valójában éppen azt, aminek hangzik, a magok vagy előnevelt palánták egy szalmabálába kerülnek, ott fognak cseperedni, és a termést is onnan szakítjuk majd le. Miért jó ez a módszer, már azonkívül persze, hogy látványelemként roppant érdekes és egyedi a kertben?

A bálás ültetés egyik gyakorlati haszna, hogy nem kell mélyre lehajolni a teendők, növényápolási munkák elvégzésekor, ami idősebbeknek vagy fájós derekúaknak nagy segítség, ebben a tekintetben a magasított ágyásokkal rokonítható.

Érdemibb haszon azonban, hogy az összezsinegelt szalmakocka kiváló vízgazdálkodási képességekkel rendelkezik, az üreges szálak a felesleget elvezetik, a szükséges mennyiséget pedig a gyökerekhez juttatják. Az öntözések így egyfelől sokkal hatékonyabbak lesznek, másfelől kevesebb víz is elegendő lesz ugyanannyi terményhez.

bálába vetés

A bála választásával teljesen elhagyható a hobbikertészek által jellemzően nem kedvelt ásás, talajátmozgatás – fotó: Shutterstock

A szalma komposztként is funkcionál, bomlása során tápanyagokat biztosít a beültetett zöldségeknek, így tápanyagokból sem kell túl sokat kihelyezni (egy kevés azért kell majd, lejjebb kiderül, miért).

Az is előny, hogy a bála hőmérséklete gyorsabban átveszi a levegőét, mint a talaj, így kora tavaszi veteményezéskor hamarabb elkezdhetők a munkálatok, ősszel azonban a hatás fordított, a bála gyorsan kihűl, ezért a módszert inkább tavasszal jobb bevetni.

Azt is meg kell említeni, hogy a kihűlés tavasszal is hamarabb érkezik a bálás közegbe, így a szalmakertet csak napos, meleg fekvésű kertrészbe ajánlott elhelyezni (mivel azonban a zöldségek többsége egyébként is az ilyen körülményeket kedveli, ez nem jelent áldozatot a gyakorlatban).

Ne feledjük azt sem, hogy a bála választásával teljesen elhagyható a hobbikertészek által jellemzően nem kedvelt ásás, talajátmozgatás.

Gyomtalanításra sem lesz szükség a vetés, palántázás előtt, később is csak jelentősen kisebb mértékben, mint a megszokott konyhakertben. Kizárhatók a talajlakó rovarkártevők is, és a bálában lévő zöldségeket a vakond sem fogja kiforgatni.

A bála mellett szól, hogy ott is alkalmazható, ahol a talaj gyenge vagy alkalmatlan a művelésre, vagy ahol egyáltalán nincs talaj, mert például csak lebetonozott felület áll rendelkezésre.

A hátrányokhoz visszakanyarodva, a gyepre helyezett bálák biztosan kipusztítják maguk alatt a pázsitot, valamint a bálák hasznosíthatósága erősen korlátos, általában egy szezont (egy évet) bírnak ki, mielőtt szétesnek és teljesen komposztálódnak, pár hónap után pedig nem mondhatók díszkerti látványosságnak.

Mi a bálás vetés menete?

Az ültetés előtt a bálákat hetekig (nagyjából egy hónapig) rendszeresen öntözni kell, egyfelől hogy a szálak telítődjenek vízzel, másfelől hogy beinduljon a bomlás (vagyis a komposztálódás), részben ez biztosít majd tápanyagokat a beültetett terményeknek. A folyamat jelentősen felgyorsítható (8-12 napra), amennyiben az öntözés mellett nitrogéndús tápoldatot is juttatunk a szalmakockára!

A megfelelő, ültetésre, vetésre kész állapotot jól jelzik a kockákon megjelenő gombák. A bála sík tetejét kézzel kicsit be kell nyomkodni, hogy pár centi mély vályú keletkezzen középen, ide egy kevés komposztot vagy friss termőföldet kell szórni, és innentől fogva a hagyományos módon lehet a magokat vagy palántákat kihelyezni.

A bálában lévő zöldségeket a szokásosnál kicsit gyakrabban kell öntözni, de kevesebb mennyiség is elegendő. A víz által kimosott tápanyagokat olykor pár marék érett komposzt vagy szerves trágya rászórásával pótolhatjuk.

A bála oldala is hasznosítható, oda például gyógynövények, fűszernövények magjait, palántáit lehet telepíteni. A bála oldala esztétikusan el is takarható, például pár méternyi geotextil körbetekerésével, így a látvány is tetszetősebb lesz (viszont ilyenkor az oldalsó részekbe nem lehet ültetni).

A nyárra vagy őszre letermő zöldségek felszedése után a bálák széteső, lebomlásnak induló, szürke kupacokká válnak, ilyenkor a maradványokat vagy belapátoljuk a komposztálóba, vagy valamely ágyás földjébe beforgatjuk ásóval, mindkét esetben értékes komposztanyagot nyerünk!