Egy lakás esetén a legtöbbször annyi a kapcsolatunk a szomszéddal, hogy köszönünk neki a folyosón, vagy átkopogtatunk, ha túl hangosan nézi a TV-t. De nem így van ez egy kertes háznál, hiszen ott sok a közös pont. A kerítés, az átlógó fa, a házunk előtt elhaladó járda. Ezek mind feszültségekre adhatnak okot, ha nem vagyunk kellően felkészültek és persze toleránsak.

Akinek szerencséje van, annak jó a kapcsolata a szomszédjával. Azonban még egy jó kapcsolatot is elronthat, ha kidől a kerítés, vagy épp átlóg a szomszéd fája, beárnyékolva a fél kertünket. És mint tudjuk, a rossz szomszédság török átok, így hát érdemes jó előre felkészülni, hogy kinek mi a feladata, hogy a jó szomszédi viszonyból még véletlenül se váljon iszony.

Kerítés kérdések

Fontos kérdés, amikor éppen ledől, vagy le kell festeni, hogy vajon kié is lehet a közös kerítés? Nehéz eldönteni, de a hatályos kormányrendelet egyértelműen rendelkezik róla. A telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban a helyi önkormányzat eltérhet ettől, így minden esetben érdemes utánanéznünk, hogy a lakóhelyünkön melyek az érvényes szabályok.

kidőlt kerítés

Nem árt tájékozódni, kinek a feladata a kerítés helyreállítása. Fotó: Shutterstock

De vajon hogy is néz ez ki a gyakorlatban? Az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés, és a hátsó kerítés jobb oldali fele a mi felelősségünk. Természetesen a legjobb megoldás, ha a szomszédok megállapodnak, és közösen végzik a közös kerítésekkel kapcsolatos feladatokat.

De mi történik, ha átlóg a szomszéd fája a kerítésen? Ha finom a gyümölcs, örülünk neki, de amikor a fél kertet belepi a lehulló avar, az arcukon a mosoly valószínűleg már nem lesz annyira őszinte. Bármennyire is zavaró az átlógó faág, önhatalmúlag nem állhatunk neki levágni. A legjobb, ha meg tudjuk beszélni a szomszéddal. Ha a fa ága veszélyezteti a fát, akkor nem szabad levágni.

Csak akkor vagyunk jogosultak az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok veszélyesek számunkra, vagy ha az ingatlanunk rendes használatát akadályozzák, és habár erre felhívtuk a növény tulajdonosának figyelmét, ő azt nem távolította el. Ekkor a növény eltávolítását akár bírósági úton is követelhetjük.

A telkünkre áthulló gyümölcsöt akkor szedhetjük fel, ha annak felszedését a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztotta. Vagyis, kötelesek vagyunk eltűrni, hogy a gyümölcsfa tulajdonosa a hozzánk átlógó és áthulló termést leszüretelje a kertünkben és elszállítsa. Ha ezt a fa tulajdonosa nem teszi meg, megtehetjük mi.

A legjobb megoldás, ha úgy ültetjük és gondozzuk a fáinkat, növényeinket, hogy azok a telken belül maradjanak, és még árnyékot se vessenek a szomszéd kertjére, hiszen így talán el tudjuk kerülni a konfliktust. A valóságban azonban már egy kész, fákkal és növényekkel teli kertet szoktunk kapni, amikor lakóhelyet váltunk, így mindig az adott körülményeket kell figyelembe venni, és a lehető legjobb megoldást megtalálni a szomszéd és a növényeink között.

Így ültess fákat és bokrokat a kertedbe

Azért, hogy ne okozzunk bosszúságot a szomszédunknak, nem árt tájékozódni, hogy a telekhatárhoz képest hova ültethetünk a kertünkben fákat, bokrokat. Mert hogy hiába a mi kertünk a mi várunk, azért a valóságban ez nem teljesen így van. Általános követelmény, hogy úgy ültethetünk növényeket a kertünkbe, hogy azok teljes kifejlődésük idején se árnyékolják vagy károsítsák a szomszédos telket.

Éppen ezért a fákat és bokrokat nem szabad a telekhatárra ültetni. A szabályok szerint az élő sövényeket, a málnabokrokat, a szőlőoltványokat minimálisan 80 cm-re kell ültetni a telekhatártól. A mogyoró-, birs- és naspolyabokrokat viszont méretüknél fogva már 2 méterre ültethetjük a telekhatártól. A kis méretű fákat, mint amilyen például az őszibarack, 3 méterre, míg a közepes törzsű fákat, mint amilyen az alma, a kajszi, a körte vagy a szilva, már csak 4 méterre szabad elültetni a telekhatártól.

A jóval terebélyesebb fákat, mint amilyen a dió vagy a gesztenye, legalább 5 méterre kell ültetni a telekhatártól. Ezek az általános szabályok, azonban, mivel a szabályokat az önkormányzatok saját hatáskörükben módosíthatják, ültetés előtt célszerű utánajárni, hogy a lakóhelyünkön melyek az aktuális szabályok erre vonatkozóan.

Mi a helyzet a házunk előtti járdával?

Nem csak télen okoz fejtörést a közös járda, amikor lehullik az első hó, hanem már ősszel is, amikor belepik a lehulló falevelek. Ilyenkor nem csupán esztétikailag zavar az avar, hanem balesetveszélyes is lehet, hiszen az eső hatására a lehullott falevelek könnyen csúszóssá válhatnak. Így hát feltétlenül fel kell takarítani, mielőtt valaki elesik és megsérül a házunk előtt.

lombok összetakarítása seprű avar

A ház előtti járdáról is nekünk kell eltakarítani a lehullott leveleket. Fotó: Shutterstock

Persze ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy kinek a feladata a járdák takarítása. Hiába számít közterületnek, a hatályos rendelet szerint az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Ebbe beletartozik télen a hóeltakarítás és a járda síkosságmentesítése is.

A rendelet szerint a járdán lévő szemetet úgy kell összesöpörni, hogy az a közútra ne kerüljön, és a saját szemetünkkel együtt kell elszállíttatni. Még azt is megszabja a rendelet, hogy az ingatlanunk előtt lévő járdát reggel 8 óráig kell feltakarítani, és ha szükséges, akár naponta többször is meg kell ezt ismételni.

Ha a házunk előtt autóbuszmegálló van, azt nem nekünk kell takarítani, hanem az a járművek üzembentartójának a kötelessége. A kerékpárút takarítása viszont már szintén hozzánk tartozik, ha a házunk előtti járda egy részét jelölték ki erre a célra.

Érdemes tudni, hogy még a hó eltakarítására is külön szabályok vonatkoznak, miszerint a járdáról letakarított havat a 8 méternél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Ha az út ennél keskenyebb, akkor a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára legalább 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.

Ha a járda fölé kilóg egy fa vagy bokor a kertünkből, akkor annak a metszéséről is nekünk kell gondoskodni, hiszen az nem zavarhatja, akadályozhatja, vagy veszélyeztetheti az ott közlekedőket. Ügyeljünk hát rá, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a ránk háruló feladatok elvégzése, hiszen ez közös érdekünk.