Ha van kertünk, akkor a legjobb, ha van veteményesünk is. Nincs is annál jobb, mint a saját magunk által megtermelt zöldség, ráadásul nem csak finom, de még büszkék is lehetünk rá.
Ha azt szeretnénk, hogy azok a növények, amelyek hosszabb tenyészidőt igényelnek, megerősödve kerüljenek ki a szabad földbe, érdemes a közvetlen magvetés helyett palántázásba gondolkodnunk. Ezzel rengeteg időt nyerünk, hiszen már egy kifejlett növényt tudunk kiültetni, amelyik jó esetben egészségesen, felvértezve kerül ki a szabadba.
A palántákat meg is vásárolhatjuk. Ilyenkor fontos, hogy ellenőrzött helyről, egészséges palántákat vegyünk. Ha magaságyunk van, akkor még inkább nyerésre állunk, hiszen oda még korábban tudjuk majd kiültetni a palántákat, mint ha hagyományos módon, a szabad földbe ültetnénk el őket. A palántázás folyamata pedig egyáltalán nem nehéz. Sőt, az otthonunk melegében figyelhetjük meg, hogy a két kezünk által végzett munka milyen eredménnyel jár, amikor napról-napra látjuk az általunk elvetett kis magok fejlődését.
Tudj meg mindent a palánta nevelésről
A palánta nevelés lényege, hogy amikor még odakint esély sem lenne az ültetésre, vagyis februárban és márciusban, zárt, védett, meleg helyen, kis területen vetjük el a vetőmagokat, amelyek kikelnek, majd 6-8 hét alatt lomblevelet fejlesztenek. Amikor pedig végre elmúlnak a fagyok, és itt a tavasz, a növényeket ki lehet ültetni a kertbe. Ezáltal ráadásul jelentősen meghosszabbítjuk a növények tenyészidejét és nagyobb, tápanyagokban gazdagabb termést takaríthatunk be. A sikeres palántázáshoz néhány dolgot viszont mindenképpen be kell tartanunk.
A palántákat edzeni kell a kiültetés előtt. Fotó: Shutterstock
1. Ebben neveld a palántát
Első lépésként szerezzünk be a palántázáshoz megfelelő ültetőedényeket. Gazdaboltokban és kertészeti szakáruházakban vásárolhatunk kifejezetten erre a célra előállított tálcát, vagy préselt tőzegből, kókuszrostból, műanyag habból készült edényeket. De tökéletesen megfelelnek régi tejfölös poharak is. Ami viszont nagyon lényeges, hogy az edényeket fertőtlenítsük ki forró vízzel, vagy ecettel használat előtt. Természetesen a tőzegből és rostból készülteket nem szükséges fertőtleníteni.
2. Kell egy terv
A vetési terv azért fontos, mert ebben megtervezhetjük, mit és hová szeretnénk ültetni. Ha csak pár zöldségfélét szeretnénk termeszteni, akkor is fontos, hogy tudjuk, mennyi és milyen minőségű hely áll rendelkezésünkre, hiszen minden növénynek más a fényigénye. Így érdemes utánaolvasni, melyik növény szereti a kert naposabb, melyik az árnyékosabb részét, és eszerint kiválasztani a megfelelő növényt és hozzá a megfelelő helyet.
3. A vetőmag
A palántázás sikere a vetőmagban rejlik. Nagyon fontos, hogy ellenőrzött, jó csírázóképességű magokat vessünk, hiszen egy rossz vetőmagból nem lesz jó növény. Az ellenőrzött vetőmagvak megfelelő minőségét a forgalmazó cégek garantálják. Ráadásul a legtöbb magot csávázva vásárolhatjuk meg, amely során a mag felszínére juttatott növényvédő szer akkor fejti ki hatását, amikor a magot a nedves talajba helyezzük. Ennek segítségével a vetőmag felszíne közelében a kórokozók elpusztulnak.
Ha korábban már palántáztunk, lehet, hogy megmaradtak vetőmagok, ám ezekkel is legyünk óvatosak, hiszen az öreg, több éves magok elveszíthetik a csírázóképességüket. A vetőmag vásárlás során ügyeljünk rá, hogy ne vegyünk túlságosan sokat egyszerre, hiszen a legjobb mindig friss vetőmagokkal dolgozni. Persze mindannyiunkat megszédít a vetőmagos tasakokon látható sok, csodás zöldségféle, de sajnos a fantáziánknak nincs akkor határa, mint a kertünknek, így érdemes a vetési terv alapján vásárolni.
A vetőmagtasakon sokféle jelzéssel találkozhatunk, amelyeket érdemes vásárlás előtt elolvasni. Fontos támpont a csomagoláson feltüntetett érvényességi idő. Ez nem azt jelenti, hogy ezután már nem lehet elvetni a magokat. Azt jelzi, hogy a mag addig tartja meg az előírásos csírázási arányát, későbbi időpontban vetve csökken a csírázási százaléka.
A jó palántához kiváló vetőmag kell. Fotó: Shutterstock
A tasakokon megtalálható még a bennük lévő magok súlya is. Ezt általában grammban tüntetik fel, vagy darabszám van megjelölve. A vetőmagok minőségi garanciáját a NÉBIH-Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal- régi nevén az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) ellenőrző vizsgálatai jelentik, melyek megléte szintén feltüntetésre kerül a vetőmagok tasakjain.
A kisebb tasakos vetőmagokat főleg hobbi kertészek részére, otthoni felhasználásra szánják. A csomagolás abban is segít, hogy az adott növény esetében mikor jön el a vetés javasolt ideje, megtalálható rajta a vetési talajhőmérséklet, a vetésmélység, a sor- és tőtávolság, a palántázás ideje és még az érési időt is könnyedén meglelhetjük rajta. Virágmagok esetében emellett még a növény magasságát, színét és környezeti igényeit is fel szokták tüntetni a csomagoláson.
4. A talaj
Fontos, hogy a palántázáshoz megfelelő földet használjunk, amely az adott növény igényeinek tökéletesen megfelel. A helyzetünk egyszerűbb, mint szabad vetés esetén, hiszen itt csupán egy kis palántázó edénykébe, vagy cserépbe tesszük a földet, nem egy egész ágyásnyit kell kicserélni, az adott növényke igényei szerint.
Töltsük fel 6-10 cm laza, apró morzsás, magvetésre ideális földkeverékkel az edényeket, majd vessük bele a magokat. A túlzottan savanyú, a túlságosan tőzeges vagy lúgos talajok kedvezőtlenül hatnak a csíranövényekre, ezért ne általános virágföldet válasszunk a palántáink számára. A perlites palántaföldek, vagy a,,B" kategóriás virágföldek, 10-15 % homokkal kiegészítve, tökéletesek lesznek.
Ha otthon készítjük el hozzá a földet, akkor az ne tartalmazzon semmilyen gyomirtót, illetve soha ne ültessük olyan talajba a palántát, amelyben már más növényt gondoztunk.
5. A körülmények
Minden növénynek speciális környezeti igényei vannak. Van, amelyik szereti a napfényt, de van, amelyiknek éppen ellenkezőleg, pontosan árnyékra van szüksége, mint amilyen például a spenót, vagy a sóska. Akadnak olyan növények, amelyeknek rengeteg tápanyagra van szükségük, mint amilyen a paprika, és amelyek kevésbé igényesek, mint a görögdinnye.
A borsó és a bab imádja a meszes talajt, míg a káposzta a savanyú talajt helyezi előtérbe. A palánták lehetnek szabad gyökerűek és földlabdásak, de a veteményesbe inkább földlabdás palántákat érdemes kiültetni, hiszen azokat jóval kevésbé viseli meg a környezetváltozás.
A palánták neveléséhez tökéletes hely lehet egy üvegház, de sajnos ez sokunknak nem áll rendelkezésére. Így hát kénytelenek vagyunk megelégedni a napsütötte konyhaablakkal, a nappali ablakával, és a ház minden egyes ablakával, míg családunknak elege nem lesz belőle, hogy az egész ház tele van palántákkal.
Magvetés előtt mindenképp meg kell tudni, hogy az adott növényfaj milyen hőmérsékleten csírázik, és azt kell számukra biztosítani. Ez általában 20-24 Celsius-fok közötti, egyenletes hőmérsékletet szokott jelenteni. Ehhez jön a kellő mennyiségű fény, a talajban lévő tápanyag és az öntözés.
Ha bármelyikből is hiányt szenved a mag, akkor a csírázás le fog lassulni, a növény pedig akár el is pusztulhat. Ha nem tudjuk számukra biztosítani a megfelelő körülményeket, inkább ne is vágjunk bele a palántázásba, hanem vásároljuk meg a palántákat ültetés előtt pár nappal.
A palánták felneveléséhez 4-8 hétre lesz szükség. Ügyelni kell rá, hogy a növénykéknek akkor is legyen elegendő helye, amikor megjelennek az első levelek, így már a magok vetésekor, erre ügyelve kell kialakítani a távolságokat. Ha túl közel vannak egymáshoz, el fogják venni egymás elől a tápanyagot és a fényt, így a növények könnyen eldőlhetnek, megnyúlhatnak.
A konyhaablakban is tökéletes helye van a palántáknak. Fotó: Shutterstock
Mielőtt kiültetjük a palántákat, 4-5 napig a szabadban, védett helyen edzeni kell őket. Nem súlyzót kell a leveleikre aggatni, hanem egyszerűen szoktatni kell őket a hideghez. A palánták fejlődéséhez mindenképpen szükséges a rendszeres öntözés.
Mit jelent a palántadőlés?
A palántadőlés egy betegség, amelyet több gomba- és baktériumfaj okoz. Leggyakrabban a Rhizoctonia solani nevű gomba idézi elő a betegséget. Ez a gomba a talajban él, és a csírázó magokat fertőzi meg. Hatására a magok nem kelnek ki.
A hiányos kelést a mag gyenge csíraképessége okozza. Miután kibújnak a csíranövények, a szikleveles kortól a 2-4 leveles palántakorig alakul ki a palántadőlés betegsége. A betegség hatására a palánták gyökérnyaki része üveges lesz, elvékonyodik, meggyengül, majd a növények a talajra borulnak, és a szártő és a gyökérzet elhal. A palántapusztulás foltokban jelenik meg.
A betegség akkor üti fel a fejét leggyakrabban, amikor csírázáskor túl alacsony a hőmérséklet, túl magas a talaj nedvességtartalma, és emiatt levegőtlenség jön létre. A fertőzés azonban a 4 leveles állapotnál idősebb palántákra már nem veszélyes.
Nagyon fontos, hogy ne használjunk olyan talajt a palántázáshoz, amelyben korábban már neveltünk növényt, mert az számtalan kórokozót tartalmazhat, ráadásul a tápanyagok sincsenek már meg benne olyan mértékben, amelyre a fejlődő növénynek szüksége van.
A palántadőlés betegség esetében kezelni kell a fertőzött talajt és az abban élő növényeket. A rizoktóniás palántadőlés ellen a szabadforgalmú gombaölő szerek közül a mankoceb hatóanyagúak 0,3%-os oldata nyújthat hathatós segítséget.
A palántázás tehát óriási öröm, amennyiben sikerrel zárul. Azonban ehhez a fentieket betartva, sok munkára lesz szükség. De aki már szüretelt a kertjében olyan növényt, amelyet ő maga palántázott és gondozott, pontosan tudja, hogy igazán megéri.
