Ha van kertünk, akkor ott teljesen egyértelmű, hogy van talaj is. Magától értetődően van jelen. Járunk rajta, veteményest alakítunk ki benne, füvet vetünk bele. Azonban ahhoz, hogy a kertünk valóban szép és élettel teli legyen, nem csak elfogadni kell a talajt, hanem tenni is kell érte.
A talajnak vissza kell kapnia azt, amit kiveszünk belőle, vagyis a tápanyagokat. Erre pedig az ősz a legalkalmasabb időszak. De ha ilyenkor megadjuk neki, amire szüksége van, bőséges termés és gyönyörű kert vár ránk jövő tavasszal.
Nem minden növény számára hasznos az őszi trágyázás
A talaj egy nagyon bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer, és mivel a növényeink legnagyobb része onnan veszi fel a tápanyagokat, amelyek a növekedéséhez szükségesek, fontos, hogy gondoskodjunk róla. Jó jel, ha sok a talajban a földgiliszta, hiszen akkor a talaj igazán termékeny. A földigiliszták nagyon hasznosak, hiszen kialakítják a bio-pórusokat, amelyek elengedhetetlenek a gázcseréhez, lebontják a szerves anyagokat és karbantartják a termőföldet. De nem bízhatunk mindent rájuk, nekünk is segíteni kell a talajt, hogy azután bőséges legyen a termésünk.
Ősszel a növények többsége nyugalomba vonul. Vannak olyan növények, amelyek számára nem ajánlatos, ha ilyenkor trágyázzuk, mert az növekedésre fogja ösztönözni azokat, ahelyett, hogy a pihenőidőszakukat élhetnék.
Az őszi talajelőkészítés nagyon fontos ahhoz, hogy jövőre bőséges legyen a termésünk. Fotó: Shutterstock
Ahogy közeledik a hideg, úgy lassul le a növények anyagcseréje, és ilyenkor jóval kevesebb tápanyagot vesznek fel. A csapadék a mélyebb rétegekbe mossa a nitrogént, ami akár a talajvízbe is eljuthat. A leandernél és más örökzöldeknél a kései nitrogéntrágyázás a télállóságot is növelheti, de alapvetően igaz, hogy érdemes utánanézni, melyik növény számára ideális az őszi trágyázás. Alapvetően egy őszi nitrogéntrágya hasznos lehet a kései termények számára is, mint amilyen a fodroskel, a kelbimbó vagy a madársaláta, hiszen ezek télen is növekednek.
Így végezd az őszi trágyázást
1. Ősszel nagyon fontos, hogy tegyük rendbe a kertet. Gondoskodjunk a gyomtalanításról, és alaposan ássuk fel az ágyásokat.
2. A trágyázásról sem szabad megfeledkezni, hiszen ha nem pótoljuk a talaj elveszett tápanyagait, nem lesz bőséges termésünk jövőre. A trágyázás során használhatunk szerves trágyát vagy műtrágyát.
3. A legjobb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, azonban, mivel ez állati eredetű, nagyon fontos, az állat fajtája, a takarmány és az alomanyag minősége is. A friss istállótrágya a legtöbb esetben azonban nem megfelelő a növények számára, hiszen abban a tápanyagok még nem hozzáférhetők.
Ezért fontos, hogy komposztáljunk, hiszen a komposzt kiváló trágya a talaj számára. A szerves trágya a talaj termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot, nitrogént, káliumot és foszfort tartalmaz. Emellett mikroelemek is vannak benne, mint amilyen a magnézium, a vas, a kén, a réz, a szilícium, a kalcium vagy a bór. A növényi test legtömegesebb elemét a szént a zöld növények a levegőből veszik fel, széndioxid alakjában.
A szerves trágya segítségével javul a talaj minősége és nő a talaj szerves anyag tartalma. Emellett segítenek a talaj fizikai adottságainak, vagyis a nedvességnek, a szellőzésnek és a vízelvezetésnek a javításában. A zöldtrágya úgy kerül a földbe, hogy az erre a célra termesztett növényeket zöld állapotukban beszántják a megművelni kívánt területen.
4. A műtrágyák közül a kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért is nagyon fontos, hogy már ősszel kikerüljenek a talajba. Így van idejük a tél folyamán feloldódni, és tavasszal el tudnak jutni a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe.
Ezzel szemben a nitrogén tartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal juttatjuk ki a talajra, ősszel csak kevés kell belőlük, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges. Habár az, hogy bőséges legyen a termés és jó legyen a minősége, nagyban függ a nitrogéntől, az őszi kijuttatás azért kockázatos, mert az könnyen kimosódhat az ősz csapadéknak köszönhetően.
A másik veszély, az elpárolgás, vagyis a denitrifikáció, a talaj hasznosuló nitrogénvegyületeinek redukciója. Ez akkor következhet be, amikor nagy mennyiségű nitrát található a talajban, és a talaj vízzel telített. Ez egyébként természetes, a nitrogén természetben való körforgásának része, de nem akkor ha a nitrogén műtrágya formájában kerül bele. Mivel a növényeknek különösen a hajtásnövekedés időszakában van szüksége nitrogénre, fontos, hogy azt tavasszal adagoljuk számukra. Így megnöveljük a hajtástömeget, és a termés mennyiségét is.
5. A kalcium, vagyis köznapi nevén a mész, szabályozza a talaj pH viszonyait, kémhatását. A sok kalciumot tartalmazó talajok általában lúgosak, pH-értékük 7,5 vagy ennél több. Ezzel szemben a kevés meszet tartalmazó talajok savanyúak, pH-értékük 6,5-4,0 között van. Ezért a kalcium jelenléte és mennyisége határozza meg, hogy milyen növényeket ültethetünk a kertünkbe, és melyek azok, amelyekről inkább mondjunk le.
Ha most előkészítjük az ágyásokat, tavasszal sokkal könnyebb dolgunk lesz a veteményessel. Fotó: Shutterstock
Mészkedvelő a rózsa, a levendula, a bab, a mandula, a füge, a cukkini, a lucerna és cukorrépa, mészkerülő növények a magnólia, az erika-félék, az azálea, a rododendron, a rozs, a zab és a burgonya.
Ha pedig nem tudjuk, milyen kémhatású a talaj, kérhetünk laboratóriumi segítséget, de egy egyszerű módszerrel mi magunk is meg tudjuk állapítani. Vegyünk ki egy kevés földet és ecetet csepegtessünk rá. Ha pezsegni kezd, akkor a talajunk meszes. A pezsgés mértékéből következtethetünk a talajban levő mész mennyiségére.
Jó munkát és jövőre bőséges termést kívánunk!
_fill_100x75_0.jpg)
