Egy igazi kertész együtt fekszik és kel a kertjével, legyen kellemes idő, vagy éppen szakadó eső. Álmából felkeltve is tudja, hogy mit, mikor és hová vetett, és szinte csukott szemmel is tökéletesen elnavigál a kertjében. Tavasztól őszig legszívesebben semmi másra nem szánna egyetlen egy percet sem a kertészkedésen kívül, és retteg a tél beköszöntétől. Azonban a kert és a kerti munkák ideje meghosszabbítható.

Szerencsére a vetéshez nem kell egészen tavaszig várni. Nagyon sok mindent vethetünk el ősszel is, még az egészen késői időszakokban is. Bár sokan attól tartanak, hogy ezeknek az ősszel vetett növényeknek semmi esélye a fagyokkal szemben, azonban az igazi veszélyt rájuk nézve nem a fagyok, hanem éppen ellenkezőleg, a téli felmelegedés jelenti. Ettől ugyanis sokkal hamarabb kicsírázhatnak a magok, a fejlődő növények pedig képtelenek lesznek ellenállni a téli fagyoknak. Így hát a késői, tél alá vetésnél érdemesebb nem lapot húzni a 21-re, és inkább többfélét vetni, kisebb mennyiségben. Tegyünk hát egy próbát, és nem fogjuk megbánni.

borsó

A borsót is vethetjük tél alá. Fotó: Shutterstock

Ismerd meg a tél alá vetést

A tél alá vetés abban is segítségünkre lehet, hogy a többi gazdánál előbb vihessük ki friss zöldségeinket a piacra. Így még a termények tömeges piacra kerülése előtt tudjuk értékesíteni azokat.

A tél alá vetés elnevezés a vetés elvégzésének időpontjából származik, hiszen a vetés folyamata az ősz utolsó szakaszában történik, általában november vége és december eleje között. A magvakat szabadföldbe vetjük, ezért is nevezik tél alá vetésnek, vagy hó alá vetésnek. Azért kell a magvakat ősszel vagy tél végén elvetni, mert amikor a hőmérséklet 2-3 fok körülire hűl, a magok ezen a hőmérsékleten már nem indulnak csírázásnak. Viszont tavasszal már a korai időszakban elkezdenek fejlődni, hiszen a természet adta hideg segíti őket a korai csírázásban. Így tavasszal vetett társaikhoz képest jó nagy, legalább 2-3 hét előnnyel indulnak, és náluk jóval hamarabb, egészséges növényként bújnak elő a tavaszi földből.


A tél alá vetés nem csupán abban nyújt segítséget, hogy a hideg időkben se heverjenek parlagon az ágyások a kertünkben, és hogy már kora tavasszal büszkélkedhessünk a frissen termett zöldségfélékkel. Arra is tökéletes, hogy a télen nyugovóra térő kártevők ne tudjanak kárt okozni a növényeinkben, hanem tavasszal már csak döbbenten nézzék azok hűlt helyét.

A tél alá vetés ideális időpontját nem lehet előre bejelölni a naptárban. Együtt kell élni hozzá a természettel és a kertünkkel. Figyelni kell, hogy mikor jön el a pillanat, amikor még nincs fagy, de már olyan hideg van odakint, hogy az elvetett magok nem akarnak csírázásba kezdeni.  A tél alá vetéshez a legjobb választás a rövid tenyészidejű, korai zöldségek magját elvetni.

A tél alá vetés megvalósítható úgy is, ha dobozos vetést alkalmazunk. Ennek a módszerek a lényege, hogy a magokat nem rögtön szabadföldbe vetjük, hanem nagyobb, műanyag edényeket használunk keltetőnek. A ládákat használat előtt alaposan meg kell tisztítani és ki kell fertőtleníteni. Ezután meg kell tölteni azokat komposzt és termőföld keverékével. Ebbe kerülnek a magok, melyeket a vetést követően alaposan meg kell öntözni.

A dobozokat fedjük le, de alul és felül is tegyünk rá lyukakat, hogy tudjanak levegőzni. A dobozos veteményesünket tegyük ki a kert egy fagymentes részére, majd tavasszal tegyük be fóliasátorba, vagy vigyük be a házunkba. Az életerős palántákat pedig kora tavasszal már ki is lehet ültetni a kertbe.

hagyma

A tél alá vetett hagyma már kora tavasszal szedhető. Fotó: Shutterstock

A tél alá vetés nem ugyanaz, mint az őszi vetés, mert ősszel úgy vetünk, hogy a telet már át tudja vészelni a növény, tél alá vetéskor viszont olyan magot vetünk, ami bírja a hideget, és korán kezd csírázni.

A tél alá vetésnek ahogy említettük, sajnos van rizikója is. Mivel az időjárás kiszámíthatatlan, egyáltalán nem biztos, hogy minden elvetett mag ki fog kelni.  Az idő előtt kelésnek indult növények ugyanis egyáltalán nem képesek elviselni a fagyokat.

A késő őszi vetés kitűnő választás a hidegtűrő zöldségfajok esetében. A tél alá vetésre leginkább a rövid tenyészidejű, korai zöldségek alkalmasak, mint a sárgarépa, a borsó, a mák, a petrezselyem, a fokhagyma, a spenót és a sóska.

  • Az áttelelő borsót már szeptemberben el kell vetni, és a növény, mire eljön a tél, már szépen fejlődik és eléri a körülbelül 10 cm-es magasságot. Jól tűri a fagyot, de azért tegyünk meg mindent, hogy valóban kibírja a legnagyobb hidegeket is, és vegyük körbe szalmával vagy mulccsal.
  • A sárgarépa tél alá vetéséhez a legideálisabb időpont az, amikor a hőmérséklet  tartósan +5 oC alá süllyedt.
  • A vöröshagyma is alkalmas a tél alá vetésre, hiszen nem érzékeny a fagyokra.  Akár még novemberben is elültethetjük. Tartsuk az 5–10 cm-es tőtávolságra, hogy kellő nagyságúra tudjanak növekedni. Áprilisban pedig már kezdhetjük is az újhagyma felszedését.

  • A fokhagyma sem fagyérzékeny, így már ősszel gyökeret fejleszt, majd a tavasz első napsugarainak hatására gyors növekedésbe kezd.
  • Fontos, hogy a  saláta, a spenót és a sóska nem a tél alá vetéskor, hanem ősszel vethető. Ekkor a növény még a tél beállta előtt kikel és megerősödik. Csak így tudja túlélni a téli fagyokat, és csak így válik szedhetővé már a tavasz első napjaiban.

Jó vetést kívánunk!