Ma van a kávé világnapja. Nem is csoda, hogy külön napot szenteltek neki, hiszen a statisztikák szerint csupán a víz az, amelyik folyadékból többet fogyasztunk, mint a jó, forró feketéből. Ideje tehát, hogy közelebbről is megismerkedjünk vele. Tölts magadnak egy finom csésze kávét, és tudj meg mindent a kedvenc italodról!

  • A kávé világnapja Japánból ered. Először 1983-ban tartották meg, de hivatalosan csupán 2009 óta ünnepeljük szeptember 29-én a kávé világnapját.
  • A kávécserje termése piros színű, a cseresznyéhez hasonló, ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab.
  • A kávé felfedezéséről több történet is kering. A leghitelesebbnek tartott szerint a XIV. században egy etióp kecskepásztor arra lett figyelmes, ha kecskéi, amikor egy bokor piros termését legelik, nagyon felélénkülnek. A pásztor gyűjtött néhány bogyót, és elvitte a közeli kolostor szerzeteseinek, akik forró főzetet készítettek belőle, és úgy vélték, igazán hatásos élénkítő.
  • Magyarországon először 1714-ben nyílt kávéház. A kávéházak nem csupán vendéglátó egységek, hanem a kulturális, a politikai és a művészeti élet központjai is voltak.
  • Európában nem igazán számítunk kávéfogyasztó nagyhatalomnak az évi 2-2,5 kilogrammos kávéfogyasztásunkkal. Ezzel szemben a finnek évente 12 kilogramm kávét fogyasztanak.
  • A kávé az olaj után a világ második legnagyobb értékben forgalmazott terméke.
  • A világ egyik legdrágább kávéja a Kopi Luwak. A kopi indonézül kávét jelent, a luwak pedig a cibetmacska  szumátrai elnevezése. A vadmacska a kávéfák tetején él, és csak annak termését eszi. Az érett bogyót ugyan megeszi, de a kávébabot nem tudja megemészteni, ezért az a bélrendszerén keresztül ürülékként távozik, melyből kinyerik a kávét, majd megpörkölik azt. A macskák bélrendszerében olyan enzimek találhatók, melyek csökkentik a kávé kesernyés ízét, koffeintartalmát és a savasságát. A kávéfajta azért annyira drága, mert évente mindössze pár száz kilogrammot tudnak összegyűjteni belőle.
  • Brazília termeli a világ kávéjának a 40%-át.
  • A kávé neve arab eredetű, eredeti jelentése pedig „a bab bora”.

kávé fogyasztás fekete

Mindenki másképp szereti a kávét. Fotó: 123rf.com

  • A kávé két fő típusa az Arabica és a Robusta. A Robusta savasabb, kesernyésebb ízű és magasabb koffeintartalommal rendelkezik. Az Arabica lágyabb, enyhén savas ízű és alacsonyabb a koffeintartalma.
  • A legnagyobb kávéfogyasztó országok az Egyesült Államok, Franciaország és Németország, amelyek együttesen a világ teljes fogyasztásának a 65 százalékát adják. Az amerikaiak átlagosan 400 millió csésze kávét fogyasztanak naponta.
  • Világszerte évente 500 milliárd csésze kávét fogyasztunk. Ez naponta 1,37 milliárd csésze.
  • A legjobban fejlődő gazdasági ágazat a kávézóké. Évente 7 százalékkal nő a számuk világszerte.
  • Nem mindenki rajongott a kávéházakért. II. Károly angol király például 1675-ben betiltotta a kávéfogyasztást, mert attól félt, hogy a kávéházakban róla és a királynéról fognak pletykálni.
  • Az 1848-as magyarországi forradalom, de a nagy francia forradalom és az amerikai polgári forradalom is egy-egy kávéházból indult el. A márciusi ifjak a Pilvax kávéházban írták meg a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
  • A magyar származású Francesco Illy találta fel a kávé vákuum csomagolását.
  • Törökországban igazán nem vették fél vállról a kávézáshoz való jogot. Akár érvényteleníthették is a házasságot, ha a férj nem biztosított kellő mennyiségű és jó minőségű kávét a feleségének.
  • Az instant kávé feltalálását az 1930-as években a kávétúltermelés hozta el. Annyira sok volt a kávé, hogy nem tudtak vele mit kezdeni, így a brazil kormány felkérte a Nestlét, hogy tegye hosszan eltarthatóvá a felhalmozódott kávékészleteket. Az azonnal oldódó kávégranulátum 100 százalékig kávé, csupán a vizet vonták ki belőle. Így kezdődött a Nescafé története.
  • A hagyományos és az instant kávék mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kapszulás kávék. Ezek számtalan ízesítésben vásárolhatók meg, elkészítésük pedig nagyon egyszerű.
  • A kávézókban azért készítenek egy pohár vizet a kávé mellé, mert így még jobban lehet érezni a kávé ízét.
  • Beethoven állítólag minden nap 60 szem kávéból készítette el a feketéjét, amelyhez a szemeket ő maga számolta meg.
  • Ahány ház, annyi kávéfogyasztási szokás. Van, aki forrón szereti, van, aki fagyit tesz bele, és jegeskávéként fogyassza. Az ír kávéban whiskey van, a németek és a svájciak szeretik forró csokoládéval keverni a kávét. A marokkóiak borssal isszák, a Közel-Keleten pedig kardamommal és más fűszerekkel fogyasztják legszívesebben.
  • Egyes afrikai törzsek a pörkölést követően állati zsiradékkal keverték a kávészemeket, majd a kis golyókat elrágva frissítették fel magukat.
  • A magyar szájhagyományban a „fekete leves” kifejezés is a kávéval kapcsolatos. A váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, akit egy ebédmeghívás ürügyével akart elcsalni magához. Thököly el is ment, de elővigyázatosságból rögtön ebéd után távozni szeretett volna. Erre az egyik janicsár aga a következő szavakkal tartotta vissza: „Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!” Ez volt a kávé, aminek elfogyasztása után elfogták és az isztambuli Héttorony börtönbe zárták.

kávé fekete

A kávé világszerte kedvelt ital. Fotó: 123rf.com

  • A kávé mértékletes fogyasztás esetén serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, és vizelethajtó hatása révén a vesékre.
  • A koffein nem a fáradtságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállítja a fáradt szervezet olyan állapotát, amelyet az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel.
  • Napi egy-két csésze kávé antioxidáns tartalmának köszönhetően segíthet a krónikus betegségek és a rák megelőzésében.
  • A koffeint a kávén kívül kis mértékben tartalmazza még a tea, a kóladió és a kakaó is.
  • A koffein fokozza a szívműködést, az anyagcserét, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, Tágítja az agyi ereket, megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, így átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet azonban rohamos teljesítménycsökkenés követ.
  • Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perccel a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein.
  • A koffein mellett a kávéban sokféle sav is található, melyek befolyásolják a kávé ízét. Savtartalma miatt nem célszerű éhgyomorra fogyasztani.
  • A koffein, amellett hogy gyorsítja az anyagcserét, még fájdalomcsillapító hatású is.
  • A koffeinmentes kávéban is van koffein. Viszont legalább 5 csészével kell elfogyasztanod ahhoz, hogy egy csészényi hagyományos kávé koffeintartalmát a magadénak tudhasd.
  • A hangyák egészen biztosan nincsenek oda a kávéért, sőt, az őrölt kávé kitűnő hangyariasztó.
  • A legrégibb és leghíresebb kávékészítési módszer a török kávé készítése. Ennél az eljárásnál a pörkölt kávét többször átdarálják, majd egy hosszú nyelű, sárgaréz edényben cukorral együtt főzik úgy, hogy minden csésze vízhez egy teáskanál őrölt kávét adnak, és kanállal kavargatva felfőzik. Mielőtt a kávé kiforrna, leveszik a tűzről, majd még egyszer felforralják, és csészékbe öntik. A tetejére 1-1 csepp hideg vizet tesznek, hogy a zacc hamarabb leülepedjen.
  • Hazánkban mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. „kotyogó”. Ebben a víz alulra kerül, fölé egy szűrőbe töltik a kávét. A felforrósodó víz szinte átpréselődik a kávérétegen, így oldva ki a kávéból a hatóanyagokat.  A nevét onnan kapta, hogy a csőben, amin keresztül kifolyik a kávé, egy súly található, amely a kávé főzése közben kotyogó hangot ad ki.