"5-6 Carmingo kajszifajtánk van mintegy 1 hektáron, annak idején azért hoztuk be Olaszországból a csemetéket, hogy szét tudjuk időben húzni a kajsziszezont, hiszen kettő-négy héttel később érik, mint a többi fajta" – mondta kérdésünkre Tóth Zoltán Ferenc, aki családjával Gyermely környékén 40 hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel.
A virágzás is hetekkel később kezdődik, így kevésbé fagyérzékeny a Carmingo, ez az idei évben is remekül megmutatkozott. "A korai fajtáink, például a Spring Blush, Pinkcot, Goldrich 100 százalékban elfagytak. Utána következett a Gönci magyar és a Bergarouge, ezeknek a hegyében volt már egy kis barack, körülbelül 20 százalékos lett a termés. A kései fajtákat is érte fagy, de így pont annyi lett, hogy emiatt nem kellett ritkítani a termést. A Carmingo-val nem fordult még elő, hogy teljesen elfagyott volna" – mondta a gazdálkodó. Van azért hátránya is annak, hogy későn érik a barack, mert a kajszi kifejezetten szezonális, augusztustól már csak a későn ébredők keresik, leginkább cefrébe és lekvárnak viszik. Ha a korai fajtákon is volt termés, akkor pedig nem könnyű eladni az augusztusban-szeptemberben érő kajszit.
Carmingo kajszi, a fotó augusztus 14-én készült – Fotó: Vadalma Tanya
Összesen 3 hektáron foglalkoznak kajszival, a mintegy 40 hektáros birtok többi részén pedig cseresznye, meggy, szamóca, őszibarack, nektarin, szilva, a legnagyobb területen pedig alma van. Szedd magad akció keretében általában a szamócát, almát hirdetik meg, a többit inkább szedetten értékesítik helyben, illetve van egy kis üzletük Bicskén, valamint a bevásárló-közösségekben is van rá kereslet. A 40 hektáros területnek körülbelül egyharmada már kiöregedett, zajlik a kivágás, és új telepítéseket terveznek.
A kajszi iránti kereslet szezonális, augusztusban már csak kevesen keresik – Fotó: Vadalma Tanya
Megéri-e? Sok a munka vele és kockázatos a termelés
A termelő szerint a mostani szintnél tovább nem nagyon fog tudni lépni, aminek legfőbb oka a működő termelői együttműködések hiánya. Mindent maguk értékesítenek, ami miatt ugyan nem kell küzdeniük a multik által kínált nyomott árakkal, viszont rengeteg a munka a vevők megszerzésével.
"Ahol virágzik a gyümölcstermesztés, például Olaszországban és ma már Lengyelországban is, hatalmas telepítések vannak, elárasztják Európát gyümölccsel, ott működnek a tészek, szerintem ez a kulcs. Itthon valamiért nem tudnak értékesíteni a szövetkezetek, pedig nagy szerepük lenne abban, hogy kifizetődővé váljon a gyümölcstermesztés. Ahol vannak tészek, ott ezek a szervezetek fogják össze az értékesítést, de támogatják a gazdákat a korszerűsítésben is. Az hosszú távon nem megy, hogy a gazda a nagybanin éjszakázik, nappal pedig dolgozik a gazdaságban" – foglalta össze Zoltán a helyzetről kialakult véleményét.
Zoltán szerint a gazdálkodók összefogása Magyarországon a fenti példákhoz képest egy sokkal kezdetlegesebb szinten ragadt meg sajnálatos módon.
