Mint azt már olvashattátok, augusztusban szakmai közvélemény-kutatást tartottam a vegyszermentesen kertészkedők körében, mert kíváncsi voltam, kinek milyen nehézséget okozott az idei év. Együtt kerestük a válaszokat arra, hogy mit lehetne jövőre másképp csinálni, de természetesen az is tárgyalásra került, hogy mely lehetséges megoldásokat próbálták a kezdő vagy épp már profi kiskertészek. Hamar kiderült, hogy nem minden eszköz vált be, de szerencsére minden tapasztalatot kamatoztatni tudnak a következő időszakokban.
A mai alkalommal a zöldtrágyázást mint a talajtermékenység növelésének egyik lehetséges eszközét vesszük sorra.
A zöldtrágyázás célja
A zöldtrágyázás célja a talaj szerves anyagokkal való gazdagítása a növények talajba forgatásával, melyet nemcsak nagyüzemi területeken, plusz támogatási összeg megszerzése miatt érdemes bevetni. Előnyei továbbá a talaj biológiai aktivitásának javítása, a vízelvezető képesség és vízháztartás növelése, a talaj lazítása a gyökértömeg által.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
A zöldtrágyanövény kiválasztásának szempontjai
A zöldtrágyanövény kiválasztása előtt mérlegelni kell a célt, a lehetőségeket és körülményeket. Milyen a talajtípus? Mennyi idő áll rendelkezésre a zöldtrágya hasznosítására? Gyorsan növekvő növényre van szükség, mely két kultúrnövény váltása közti időszakban hasznosítható? Esetleg fontos az áttelelés, mert kora tavasszal már érkeznének a zöldségek a helyére? Vagy épp az őszi dísznövények előveteményeként tudnánk a legjobban hasznosítani? Mindenekelőtt azt is tudni kell, hogy a visszamaradt szerves anyag viszonylag gyorsan lebomlik majd a talajban, így csak erre alapozni az egész éves utánpótlást nem lesz elegendő.
Növényvédelmi szempontból meg kell említenem az elő- és utóvetemény figyelembevételét, hiszen a károsítók továbbfertőzésének veszélye miatt el kell kerülni a rokonságot a trágyanövény és főnövény között.
Amikor kiválasztjuk a növényt, már gondolnunk kell a talajba dolgozásra is, hiszen annak megfelelő időben és módszerrel történő bedolgozása elengedhetetlen a pozitív tulajdonságaik hasznosítása érdekében. Mivel nem akarjuk, hogy bomlás során nitrogént vonjanak ki a talajból, ezért még fásodás előtt be kell forgatni. Az apró növényeket először saraboljuk, a kicsiket levághatjuk fűnyíróval, a nagyokat azonban aprítsuk fel bedolgozás előtt, és minden esetben hagyjuk ezeket az anyagokat lankadni. Bedolgozáskor ügyeljünk arra, hogy 15 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek.
A zöldtrágyanövény kiválasztásában pedig a következő összefoglaló segíthet. Vetésük a jellemző környezeti igényük mellett függ attól is, hogy fővetésű vagy másodvetésű növénynek választjuk.
Zöldtrágyanövények, melyek nem kötik meg a nitrogént, azonban javítják a talaj struktúráját:
• facélia
• fehérmustár
• rozs
• olaszperje
• pohánka
Facélia (vagy másnéven mézontófű)
Gyors fejlődésű növény, gyökere mérsékelt növekedésű, finomszálú, az egyik legjobb zöldtrágyanövény. Vetése fagyveszély elmúltával kezdődhet (de legkésőbb nyár végéig), csírázásához 5 °C fölötti hőmérséklet szükséges, bedolgozása pedig ezt követően kb. nyolc héttel történhet. Nem von el nitrogént a talajból, ha még fásodás előtt a talajba forgatjuk. Árnyékolja a gyomokat, virágai vonzzák a méheket.
A facélia gyors fejlődésű növény, gyökere mérsékelt növekedésű, finomszálú, az egyik legjobb zöldtrágyanövény – fotó: 123rf.com
Fehérmustár
Rövid tenyészidejű, erős gyökerű, gyors növekedésű növény, mely 4 hét után bedolgozható. Előnye a gyomosodás visszaszorítása a nagy zöldtömegének köszönhetően, de szerepe van a tápanyagok mélyebb rétegbe mosódásának megakadályozásában is. Hátránya azonban, hogy alkalmazásának időszakában kerülni kell a keresztesvirágúak szomszédságát vagy egymás utáni vetését a közös károsítók elkerülése miatt. Talajfertőtlenítő hatása van, így ha korábban gondot okozott a drótféreg vagy fonálféreg, a mustár lesz a legjobb választás.
Pohánka
Nagy tömegű szerves anyagot, gazdag, finom gyökérzetet hoz, mely a talaj vízmegtartó képességét fejleszti. Egyéb kedvező körülmények mellett a bio-növényvédelmet is megalapozhatjuk környezetében, hiszen csalogatja a lebegőlegyeket, melynek lárvái pusztítják a levéltetveket. Képes a kálium feltárására. Meleg időben érdemes vetni tavasszal vagy nyáron, olyan területre, melyet a nyár folyamán nem szeretnénk másképp hasznosítani, így nélkülözni tudjuk azt.
Rozs
Ez az őszi vetésű, tavaszi bedolgozású gabonanövény gazdag gyökérrendszert és nagy tömegű zöldanyagot termel. A mély gyökérzete a talajt kellően lazítja, zöldségek elé ideális, télálló. Kiskertekben visszafoghatunk magunknak vetőmagot a következő szezonra, ha néhány növényt hagyunk kalászba szökni. Levágott lombja mulcsként is hasznosítható.
Nitrogéngyűjtő baktériumokkal rendelkező, nitrogénmegkötő növények:
• lucerna
• vöröshere
• szöszös bükköny
• csillagfürt
• lóbab
Lucerna
Ha teret és időt adunk neki, több évig is gazdagíthatja kertünk talaját ez a mélyen gyökerező pillangós növény. Növeli a talaj nitrogéntartalmát, és nagy zöldtömeget is fejleszt.
Vöröshere
Szintén hatalmas zöldtömeget fejleszt ez az alacsony növésű, szerteágazó gyökerű növény. Őszi hónapok előtt vessük.
Szöszös bükköny
Télálló, hatalmas zöldtömeget képző magas növény, nagy mennyiségű biomasszát termel a talaj számára. Nyár végén, ősszel vetjük, kora tavasszal beforgatjuk.
Csillagfürt
A keskenylevelű csillagfürt nemcsak nitrogént, de foszfátot is gyűjt, mélyen gyökerezik, nagy biomasszát eredményez. Tavaszi vetés esetén nyár végén kell bedolgozni a talajba, a hüvelykötés végén. Savanyú homoktalajokra ajánlott.
Tavaszi vetés esetén nyár végén kell bedolgozni a talajba – fotó: Shutterstock
Lóbab
Szintén nagy zöldtömeget fejlesztő, télálló zöldtrágyanövény. Vetőmagot bátran visszafoghatunk belőle a következő évre. Meszes talajokra ajánlott.
Összefoglalva tehát: érdemes a célnak megfelelő zöldtrágyát akár kiskertünkben is kipróbálni, és figyelni a jótékony hatását. A gazdaboltokban bátran kérjetek tájékoztatást a területetek speciális igényeinek ismeretében.
_fill_100x75_0.jpg)
