A idei nyár szerte a világon a szélsőségeké volt, hőhullámok, erdőtüzek, heves esőzések, árvizek, tornádók tomboltak Európában. Magyarországon idény nyáron négy hőhullám borzolta a kedélyeket.
Katasztrófákat hozott az idei nyár
Hőmérsékleti rekordok dőltek meg: Törökországban 49,1 fokot mértek, Szicíliában 48,8 fokot mutattak a hőmérők augusztus 11-én. Nagy-Britanniában most először fordult elő, hogy hőségriasztást kelljen kiadni. Norvégiában és Svédországban is volt hőhullám! Magyarországon a nyár első két hónapjának hőmérsékleti átlaga megközelítette a 23 °C-ot, amihez hasonló nem fordult elő az elmúlt 121 évben.
Az aszályos időszakok a jövőben is fennmaradnak, és várhatóan fokozódni fog az előfordulás gyakorisága – Fotó: Envato
Tomboltak a viharok: Németországban 100–150 mm, Belgiumban 100–200 mm csapadék hullott három nap leforgása alatt július 13–15., az áradások miatt legalább 220 ember életét vesztette. Németországban még az is előfordult, hogy a traktort vitte el az özönvíz.
Erdőtüzek szerte a világban: Görögországban, Törökországban is a lángokkal kellett küzdeni, és bár nem szokatlan a jelenség ezekben az országokban, de a tüzel hőintenzitása négyszer magasabb volt mint az eddig rekord.
Az IPCC szerint több mint 90%-os a valószínűsége annak, hogy a megfigyelt hőmérséklet-emelkedés az emberi tevékenység következménye, és a jövőben folytatódni fog a melegedő tendencia Európában.
Az új összefoglaló jelentésben (AR6) négy régióra bontották a szakértők Európát (Észak-Európa, Nyugat- és Közép-Európa, Kelet-Európa és a Földközi-tenger térsége).
Mi vár a Kárpát-medencére és a régióra?
- Néhány nappal növekedni fog a 35 fokot meghaladó maximum hőmérsékletű napok száma Közép Európában.
- Invazív, allergén fajok megjelenése várható.
- A fűtési energiaigény mintegy 20 %-kal fog csökkenni 2050-ig, ezzel együtt viszont a feltételezhető, hogy a hűtési energiaigény nőni fog.
- Az évszázad végére 63-93 %-os csökkenés várható a gleccserek tömegében a 2015-ös értékekhez képest, az Alpokban a pesszimista kalkuláció szerint szinte el is tűnnek.
- A klímamodell-szimulációk szerint az extrém csapadéktevékenység növekedni fog Közép-Európa északi részén és Kelet-Európában. Gyakoribbak lesznek a földcsuszamlások, villámárvizek. Utóbbi tekintetében elmondható, hogy Nyugat- és Közép-Európa, valamint a mediterrán térség városi területein 20%-os növekedést figyeltek meg a villámárvizeket illetően.
Tomboltak a viharok Európában – Fotó: Envato
- Úgy tűnik, hogy Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedik majd, bár néhány kelet-európai országban a kevesebb hóolvadás miatt csökkenés is feltételezhető.
- Szinte biztos: az aszályos időszakok a jövőben is fennmaradnak, és várhatóan fokozódni fog az előfordulás gyakorisága, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kritikus lehet. A szárazság a vegetációtüzek számára is kedvező lesz. Az eddig átlagosan 100 évente előforduló tűzesemények gyakorisága a sűrűbbé válik: 5-50 évente is lehet számítani ezekre.
- Szimulációk szerint az erős szelek gyakorisága és amplitúdója növekedni fog az évszázad végére Közép-Európában és a part menti területeken.
Mikor számít extrémnek az időjárás?
Egy-egy időjárási esemény akkor is szélsőségesnek számít, ha az egyes meteorológiai paraméterek ugyan önmagukban nem extrém jelenségek, viszont több tényező együttes előfordulása összességében problémát okozhat – olvasható a masfelfok.hu-n.
Ilyen például az együtt jelentkező szárazság és forróság, ami Európában a jövőben több forgatókönyv szerint is gyakoribb lesz. Az ilyen együttállás elősegíti az erdőtüzek kialakulását.
Jobb forgatókönyv is lehet, ha cselekszünk
Az IPCC különböző forgatókönyvekkel és százalékos valószínűségekkel kalkulál, de a mostani jelentés is hangsúlyozza: még nincs késő cselekedni. Gyors és határozott, rendszerszintű intézkedésekkel el lehetne kerülni a legrosszabb európai forgatókönyvet.
Az egyes időjárási változások bekövetkezésének valószínűségét pontosan a Másfélfok összefoglalója tartalmazza.
