Ez a nap mindig is nagyon fontos volt, már őseink életében is. Nem véletlen, hogy az András-napról egy egész hónapot is elneveztek. A novembert ugyanis más néven Szent András havának is nevezzük. Ebben a hónapban emlékezünk elhunyt szeretteinkre, ekkor rendezünk libalakomákat, és kóstolhatjuk meg, hogy milyen lett az új bor. Vegyük sorra, milyen hagyományok vannak András havában és napján.

András havának főbb hagyományai

Azt mondják, ha egészségesek akarunk maradni, novemberben sok tojást és mézet kell fogyasztanunk. Az italozással azonban bánjunk inkább csínyján, különösen, ha alkoholról van szó. Maradjunk inkább a gyógynövényekből készült teáknál. Novemberben nem szabad semmilyen állat fejét megenni, és egy másik babona szerint kerülni kell a fürdőzést és a szerelmeskedést is. Mondjuk, ha valaki egész hónapban kerüli a fürdőzést, akkor valószínűleg jobb, ha a másik tilalmat is tartja.

havas szőlő

András napján sok időjárásjósló hagyomány és megfigyelés van. Fotó: Envato

Azt mondják, aki Szent András havában született, igazán bölcs, takarékos, tökéletesen hűséges, istenfélő és szerencsés is. Novemberben elődeink a téli időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek. Ha a forgács száraz volt, enyhe tél következett. Ellenben, ha a forgácsot nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha mindenszentek napján a megvizsgált makkot száraznak találták, kemény télre kellett felkészülni, de ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de enyhe telet vártak. Ha novemberben zivatar volt, az termékeny évet jelzett előre.

András-napi babonák

November 30-án Szent Andrást ünnepeljük. Szent András egyike volt Jézus tizenkét tanítványának. A Galileából származó András testvére volt Simeon Péter, akit Jézus az egyház alapítójává tett meg. András Keresztelő János tanítványává szegődött, majd Jézus követője lett. Testvérét, Pétert is András vitte Jézushoz, de amíg András a maga elhatározásából akart Jézus tanítványa lenni, addig Pétert Jézus szólította fel erre a szolgálatra. Így a két testvér otthagyta a halászéletet és három évig voltak Jézus tanítványai. Szent András ábrázolása az andráskereszttel történik, amelyet vagy átfog, vagy amelyre felfeszítik. A legenda szerint a saját kérésére feszítették andráskeresztre, mert azt mondta, hogy nem méltó a Krisztuséval azonos formájú keresztre feszítésre.

Szerelmi jóslások

Az András-nap a szerelmi jóslás ideje. A lányok egész nap böjtöt tartottak, éjszakára pedig valamilyen férfiruhadarabot tettek a fejük alá, hogy álmukban megtudják, ki lesz a férjük. "Aki böjtöl András napján,  Vőlegényt lát iccakáján" mondták a Hajdúságban. Az ólomöntés vagy a gombócfőzés is szokás volt ezen a napon. A gombócokba egy-egy férfinevet tartalmazó cédulát rejtettek, és amelyik gombóc elsőnek jött fel, az mutatta a jövendőbeli nevét. De az eresz megrázásából is következtetni tudtak, hiszen ha a zsúpszalmából búzamag hullott alá, gazdag, ha rozsmag, akkor bizony szegény vőlegény volt várható. Ha viszont pondró pottyant le, az azt üzente, a leány már a következő évben teherbe esik.

Ezek a jóslások annyira ismertek voltak, hogy még Szabó Magda Abigéljében is így akartak jósolni maguknak a lányok. A Duna menti falvakban, ahol vízimalmok működtek, a molnárok azt mondták,  "András, hazaláss", ami azt jelentette, hogy a közelgő fagy előtt ideje kivontatni az úszómalmokat a Duna-parthoz. Az András-nap fordulatot hoz a naptárban is, hiszen a hozzá legközelebb eső vasárnap már az egyházi év kezdete, azaz advent első vasárnapja.

A különböző vidékeken más-más férjjósló praktikák voltak szokásban. Egyes területeken a lányok férfinadrágot, a legények női szoknyát tettek a párnájuk alá, mert így szerették volna megálmodni, hogy ki lesz a jövendőbelijük. De ismert volt a hallgatódzásra épülő jóslás is. Ekkor a lányok megrugdosták a disznóól ajtaját, és ahányat röfögött a malac, annyi év múlva mentek férjhez. Ha viszont aludt a disznó és a nagy zajra sem ébredt fel, az igazán jó hírt hozott, hiszen azt jelentette, hogy a lány még abban az esztendőben férjhez megy. Annak is volt jelentősége, hogy az anyadisznó röfögött-e, vagy a malac, hiszen az első esetben a leendő férj özvegyember, a másikban legényember lesz. Olyan is volt, hogy a szemétdombra állva hallgatóztak a lányok, hogy vajon merről ugatnak a kutyák. Ahonnan az ugatást hallották, abból az irányból kellett jönnie a kérőnek.

időjárás tél

András-napján megtudhatjuk, milyen lesz a tél. Fotó: 123rfcom

A férjjóslás másik ismert módja az ólomöntés volt. A forró ólmot vízbe öntötték, és megnézték, milyen forma jön ki, és ebből igyekeztek kitalálni a jövendőbelijük foglalkozását. De ha mindez nem hozott volna kellő bizonyosságot a jövendőbelivel kapcsolatban, még az almamagot is felhasználták a jósláshoz. A lányok András-nap előtt igyekeztek minél több almát enni, az almamagokat aztán összegyűjtötték, papírba csomagolták, és András-nap estéjén a párnájuk alá tették. Azt remélték, hogy megálmodják, ki lesz a férjük. Természetesen a legények is kíváncsiak voltak arra, ki lesz a párjuk. Ők 13 cédulára különböző lányneveket írtak fel, amiket azután egyesével, Luca-napjáig eldobáltak. Az utolsó megmaradt cetlin szerepelt a jövendőbeli feleségük neve.

Időjóslás

Időjóslás is kapcsolódott András-napjához. Azt gondolták, ha aznap esik az eső, vagy a hó, 40 napig csapadékos lesz az idő. Ha ilyenkor fagy, úgy esős lesz a karácsony. Sok helyen gyümölcsfaágat is virágoztattak, hogy megtudják, milyen lesz az időjárás. A gyümölcsfa ágát vízbe tették, és bevitték a szobába. A kemence mellé tették az ágat. Az pedig a melegben karácsonyig kivirágzott. Ha az alsó részén jelentek meg a virágok, az azt mutatta, hogy a tél eleje lesz kemény, ha a közepén virágzott, akkor a január lesz hideg, ha az ág tetején hozott virágot, akkor úgy vélték, a tél vége lesz fagyos, havas.

András-napján kezdődtek a disznóvágások is. Régen ettől a naptól kezdve egészen farsangig, szinte minden háznál volt disznóvágás. Ekkor összegyűlt az egész család és a rokonság, hogy közösen végezzék el a feladatokat. De nem csak a munka volt jellemző, hanem a falatozás is. A disznótor ételei közül a legfontosabbak a toros leves, töltött káposzta, sült kolbász, sült hurka, hájas pogácsa és rétes.