A 2021. évi nyár több mint egy fokkal volt melegebb volt, mint a sokéves átlag. Már a június is nagyon meleg volt, de júliusban megdőlt a melegrekord és csupán augusztusban volt néhány hűvösebb napunk. 1901 óta ez volt az ötödik legmelegebb nyarunk - tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálat Évszakos Éghajlati Értékelőjéből.
Az idei nyár a hőségről és a hőhullámokról szólt. A hőhullámos napok száma az Alföldön és a Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb. Például a Nagykunság területén 35-40 körüli volt a hőhullámos napok száma. A tisztifőorvos 22 napon rendelt el legalább másodfokú hőségriadót. Csupán az évszak eleje és a vége hozott néhány enyhülést adó napot.
Megfigyelhető tehát, hogy 1901 óta jelentősen megnőtt a hőhullámos napok száma. Az idei, 22 napnál több ezt megelőzően csupán 2012-ben és 2015-ben fordult elő. Így az időjárási modell szerint 7 nappal emelkedett a hőhullámos napok száma Magyarországon, 1901 óta.
Az idei nyár rekord meleg volt. Fotó: 123rf.com
Az első hőhullám alkalmával Fülöpházán, június 24-én, megdőlt az országos maximum hőmérséklet rekordja, hiszen 40 Celsius-fok volt. Ez volt a legmelegebb júniusi nap 1901 óta.
A csapadék terén is nehézségekkel kellett szembenéznünk idén. A június rekordszáraz volt, de összességében az egész nyárról elmondható, hogy extrém száraz volt. Még a régen várt Medárd napi esők is elmaradtak, melyet nagyon megsínylettek a szántóföldi növények és a nyári kapások egyaránt. A talajnedvesség 40% alá süllyedt, és tartós, vízhiányos időszakot rendeltek el július elsején.
Csak szűk területeken hullott az átlag közeli csapadék mennyiség, de az sem fokozatosan, hanem néhány nagyon heves zivatar során.
Június 25-én markáns hidegfront zárta le az első komoly hőhullámot, melynek következtében az Alföldön heves zivatarok alakultak ki, melyek alkalmával diónyi, vagy annál még nagyobb méretű jég is hullott, például Pécs környékén.
A második esemény az volt, amikor július 9-én Siófok és Tatabánya vonalában, továbbá az Alföldön alakultak ki heves cellák, melyeket jégeső kísért. Ezt követően többfelé fordult elő felhőszakadás, és a Kisalföldön több állomáson is meghaladta a 48 óra alatt lehullott csapadék mennyisége az 50 mm-t.
Augusztus elsején két zivatarrendszer is végigvonult az országon. Az Alföldön 100 km/óra erősségű szél és jégeső jellemezte, míg Tiszavasváriban megdőlt a napi maximális széllökés rekordja, amikor 121 km/óra erősségű széllel kellett megküzdeniük. Egyes helyeken azonban még ennél magasabb széllökések is előfordulhattak. Ezek a széllökések már jóval meghaladják az orkán erejű széllökés 115 km/óra határértékét.
A legmagasabb hőmérséklet 40,2 Celsius-fok volt, mely Adonyban fordult elő, július 8-án. A legalacsonyabb hőmérséklet 0,6 Celsius-fok volt, július 1-jén, Zabarban.
A legnagyobb évszakos csapadékösszeget Szőlősardón mérték, mely összesen 260,5 mm volt, míg a legkisebb évszakos csapadékösszeg 55,9 mm-t jelentett, Csárdaszálláson.
Az idei nyáron nagyon kevés csapadék hullott. Fotó: 123rf.com
A legmagasabb napi csapadékösszeg 85,7 mm volt, mely Győrre hullott, július 11-én.
Tisztán látható, hogy a legmelegebb nyarak Magyarországon az ezredforduló után következtek be, a száraz nyarak előfordulása azonban egyenletes, mely a klímánk velejárója.
Európában 1979 óta az idei volt a legmelegebb nyár. A június volt Európában a második legmelegebb hónap. Az időjárás nem kímélte Európát idén nyáron sem. Németországban és Belgiumban soha nem látott árvizek pusztítottak, augusztusban pedig hatalmas erdőtüzek voltak Görögországban.
Látszik, hogy Európa és Magyarország is sajnos jól illeszkedik a globálisan melegedő trendbe, így az éghajlatváltozást mérséklő intézkedések egyre sürgetőbbé váltak.
