Az új fogyasztói trendek, mint az alternatív étrendek és a készételek iránti kereslet növekedése, illetve a geopoltikai és a klímahelyzet fokozódása erőteljesen meghatározzák a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődési irányait, átrendezik az élelmiszerpiacot – áll a K&H sajtóközleményében.

Hozzáteszik, hogy mindezekre új megoldásokat kell találni, amelynek megvalósításában kiemelt szerepe van a motivált és tudásorientált fiatal agrárszakembereknek, a K&H a fenntartható agráriumért díj ezért kilencedik alkalommal ismerte el munkájukat. Az idei nyertesek olyan kutatási területekkel foglalkoznak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben, a fenntartható vízgazdálkodás vagy a növényi alapú antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben.

Kihirdették a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit

Kihirdették a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyerteseit – Fotó: K&H

Tovább fokozódik a klímanyomás az agráriumon. A Hungaromet adatai alapján 2023 volt a legmelegebb év 1901 óta, a Copernicus európai űrprogram adatai szerint pedig az első olyan év, amikor minden nap legalább 1°C-kal melegebb volt, mint az iparosodás előtti időszakban. Emellett az idén életbe lépett ESG-törvény is már konkrét elvárásokat fogalmaz meg a vállalatokkal szemben. Mindezek erősítik az agrárium elmozdulását a klímabarát, ellenálló növényfajták termesztése felé, míg az állattenyésztésben az olyan digitális megoldások kerülhetnek előtérbe, mint a precíziós vagy adatalapú állattartás, ami a biológiai hatékonyságot növelheti a genetika vagy a takarmányozás kapcsán – írja a K&H sajtóközleményében.

A klímahelyzet mellett a geopolitika is erőteljesen alakítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést. „Az újabb és újabb konfliktusok már hosszú távú megoldásokat, változásokat kívánnak az ágazattól. Akadozik az ellátási lánc és számos területen csökken az élelmezés-biztonság, aminek következtében az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik. Ebből adódóan előtérbe kerülnek az élelmiszer-autonómiára, az önellátásra irányuló törekvések" – mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.

Demeter Zoltán

Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője – fotó: Agroinform

Mindezek mellett a fogyasztói szokásokban is új trendek jelentek meg, amik lépésre kényszerítik a szektort, jelentősen befolyásolják az állattenyésztést és az élelmiszeripari választékot, valamint az alapanyagellátásban is változásokat indukál. A vásárlók egyre tájékozottabbak, aktívabban támogatják az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozást, különösen Nyugat-Európában pedig már keresik az alacsony ökológiai lábnyomú élelmiszereket. Az alternatív étrendek és fehérjeforrások, mint például a növényi alapú húspótlók népszerűsége is nő, a felgyorsult városi életmód pedig a kész- és gyorséttermi ételek iránti keresletet növeli.

„A jövő mezőgazdaságának megvalósításában a fiatal, fenntarthatóságra, digitalizációra, innovációkra nyitott agrárszakembereknek van meghatározó szerepe. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért azokat a felsőoktatási hallgatókat értékeli és támogatja, akik kutatómunkájukkal új, innovatív szemlélettel és megoldásokkal adhatnak lendületet a szektornak. Az idei nyertes pályamunkák alapján azt látjuk, hogy jelenleg a fenntartható vízgazdálkodás foglalkoztatja leginkább a hallgatókat, de emellett olyan területeket is kutatnak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben vagy a növényi antibiotikumot alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben" – hangsúlyozta Demeter Zoltán.


A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját az Állatorvostudományi Egyetem kapta, mint a legtöbb nyertes pályázót indító intézmény.

Idei díjazottak:

PhD kategória nyertesei

1. helyezett – Fierpasz Ádám

  • Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
  • Automatizált műholdas távérzékelés alapú vízmonitoring rendszer a precíziós vízgazdálkodásért

2. helyezett – Dobai András

  • Miskolci Egyetem, Műszaki Föld és Környezettudományi Kar
  • Az agráriumot károsan érintő szélsőséges csapadékeseményekhez kapcsolódó talajdegradáció elleni térképezési és védekezési módszertan innovatív fejlesztése egy választott mintaterületen

3. helyezett – Nagypál Virág

  • Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
  • A vízlábnyom és a vízhasználati hatékonyság vizsgálata fejőházakban

Mesterképzés kategória nyertesei

1. helyezett – Szabó Ábel

  • Állatorvostudományi Egyetem
  • Növényi alapú antibiotikum alternatívák in vivo hatékonyságának meghatározása házityúk szalmonellózisa esetén

2. helyezett – Huber Fanni Sára

  • Állatorvostudományi Egyetem
  • A kurkumin acetamipriddel szembeni védő hatásainak vizsgálata mézelő méhekben

3. helyezett – Pitz András

  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Campus
  • Különböző tápanyag visszapótlási technológiák hatása a kukorica fejlődésére és hozamára

Alapképzés kategória nyertesei

Balogh Levente

  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Környezetmérnök, Építőmérnök
  • Öntözési vízkészlet biztosításának lehetőségei az Ős-Maros hordalékkúpon

Hajgató Anna

  • Pannon Egyetem, Mérnöki Kar
  • A vízbázis nitrátszennyezettségének csökkentése innovatív bioelektrokémiai rendszerekben