Hiába próbálták átadási áraikat növelni a malmok, ez a próbálkozás elvérzett, bár néhány cég a tervezett drágítás legfeljebb felét érvényesíteni tudta. Közben a búzapiacon tovább estek az árak, így a lisztpiacon az aratásig nem várható áremelés – írja a vg.hu.
Hiába próbálták átadási áraikat növelni a malmok, a próbálkozás elvérzett – fotó: pixabay.com
Negatív spirálba került a liszt átadási ára
"Februárban és márciusban százalékban két számjegyű, de legalább tízforintos áremelést terveztek a liszt átadási árában a malmok, ez azonban nem ment át" – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: "Ezt a szándékukat azonban nem sikerült keresztülvinniük, egy-két cég talán ennek a felét érvényesíteni tudta."
Tavaly év elején a malmok nagyon nagy, 3-5 havi búzakészlettel rendelkeztek, amit még extrém magas, 135 ezer forintos tonnánkénti áron szereztek be. Ekkor a malmos szakma résztvevői közül néhányan úgy gondolták, hogy ha kijönnek egy nagy árcsökkentéssel, akkor hamarabb meg tudnak szabadulni a betárolt búzájuktól. Viszont ez a számítás nem jött be, mert a cégek őrizve a piacaikat beszálltak az árversenybe, ami kényegében egy negatív spirálba taszította a jó minőségű liszt átadási árát. Ennek az lett a következménye, hogy alig fél év alatt az év eleji 230-240 forintos kilónkénti malmi ár lefeleződött, és 120-135 forintra süllyedt.
Áremelés helyett csak költségnövekedés következett be
Idén januárban égetővé vált az áremelés a malmoknál, hiszen jelentős költségnövekedést kellett elszenvedniük: emelkedett a minimálbér, a fuvarköltségek, és az elektromos áram díja is magas szinten maradt. A meghiúsult áremelési próbálkozás után, – miután a búzaár visszaesett – Lakatos szerint az új búza beérkezéséig valószínűleg a liszt ára is a jelenlegi szinten marad.
Pillanatnyilag talán a liszt az egyetlen olyan élelmiszeripari termék, amelynek ára 2022. februárihoz képest alacsonyabb áron kapható.
Ha a malomipar a költségnövekedést nem tudja beárazni, akkor csak a túlélésért lesz képes küzdeni, és nem a fejlesztések elindítása lesz a prioritás a számukra – pedig automatizálni kellene, hiszen egyre nehezebb fizikai munkást találni.
Lakatos szerint a nagy malmok a nem túl jó helyzet ellenére is meglépik a fejlesztéseket, amihez jó lehetőséget adnak a feldolgozóknak a hamarosan megnyíló uniós pályázatok.
.jpg)
Hiába nem jön ide ukrán búza, az exportpiacainkon azonban azzal kell versenyeznünk – fotó: pixabay.com
Nem lett jobb a búzapiaci helyzet sem
A hazai gabona egyrészt beszorult, másrészt nagy versenyben van a magyarnál olcsóbban megtermelt ukrán búzával.
Lakatos szerint az alapvető gondot az okozza, hogy az oroszok elvették az ukránoktól a korábbi piacaik jelentős részét, így az ukrán árut – az Európai Unió által kínált vám- és kvótamentes behozatali lehetőséget kihasználva – Európában terítik. Magyarország megtiltotta az ukrán termény beszállítását, de hiába nem jön ide ukrán búza, az exportpiacainkon azonban azzal kell versenyeznünk.
A hazai búzaárak az alacsony szintről is tovább csökkentek: a jó minőségű búzáért már csak 65 ezer forint körüli árat kínálnak, holott korábban ez akár tonnánként 80 ezer forintot is megért. A takarmánybúza ára 60 ezer forint alá süllyedt.
"A legutóbbi aratás, és a mostani szezon tapasztalata is az, hogy a termelők megpróbálnak a műtrágyán spórolni, de a búzát az intenzív termelés miatt Magyarországon mindenképpen trágyázni kell, ellenkező esetben sem minőségben, sem mennyiségben nem hozza az elvártakat" – mondta Lakatos. "A műtrágya ára is visszaesett, de nem olyan mértékben, mint a búzáé – ilyen szempontból tehát érthető is a takarékosság" – tette hozzá.
Sokan a nagy hozamú, optimális időjárási körülmények között akár hektáronként 7-8 tonnát is termő fajtákra próbálnak átállni, amelyek azonban takarmánybúzák, és minőségben messze állnak a malmi búzával szemben támasztott elvárásoktól: nem valók őrlésre, vastag a héjuk, alacsony a lisztkihozataluk. Lakatos szerint az lenne a jó, ha a termelői kör mégsem a takarmánybúza irányába menne el.
Ennek elérése érdekében a malomipar is tenni kíván: arra fognak törekedni, hogy nagyobb különbség, – tonnánként legalább 10 ezer forint legyen – a takarmány- és az étkezési minőségű búza ára között – természetesen az utóbbi javára.
"Nyilván mindenki jó minőségű kenyeret enne, azt pedig csak jó minőségű lisztből lehet sütni, ahhoz pedig jó búza kell" – fogalmazott.
