A világ legédesebb paradicsomát Magyarországon termesztik, precíziós technológiával

Márkus Zsoltot, a Veresi Paradicsom Kft. ügyvezetőjét a sikeres küzdés részleteiről is kérdeztük a PREGA Konferencia és Kiállítás beharangozó sajtótájékoztatója után, a „gyárlátogatást” követően. Mint beszámoltunk róla, az eseményt a cég veresegyházi üzemében tartották meg.

innen kerül ki a világ egyik legédesebb és legaromásabb paradicsoma.

Hány évig készültek a beruházásra?

Azt a döntést, hogy lámpás üvegházrendszert építünk, 2016-ban hoztuk meg egy almeriai, spanyolországi látogatás után. Amikor láttuk, hogy milyen körülmények között, milyen módszerekkel, milyen vegyszerterheléssel termesztik a paradicsomot, elhatároztuk, hogy szeretnénk Magyarországon, télen, tiszta termesztést csinálni.

Miért pont paradicsomtermesztésre adták a fejüket?

Eredetileg logisztikus vagyok, MBA-fokozatot szereztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, supply chain menedzsmentet tanultam Angliában a Cranfieldi Egyetemen, tehát teljesen más területről kerültem 2014-ben az agráriumba.

A PREGA egyik előadójaként a precíziós zöldségtermesztésről tart előadást, kitérve arra is, hogyan keresik a hatékonyságot, miként használják a legjobb technológiát, és miért fontos ez a fogyasztók számára – fotó: Agroinform.hu

Milyen elhatározásból ment át a mezőgazdaságba?

A multinacionális világban voltam vezető, egyszerűen ki akartam ebből lépni, valódi értékteremtést szerettem volna. Az agrárszektor több jellegzetessége is megfogott. Például az, hogy itt nincs vagy jóval kisebb mértékű a „kínai veszély”, vagyis nem érvényesül a távol-keleti országok hatalmas költségelőnye. Továbbá azt láttam, hogy itt olyan dolgokat – technológiával-innovációval fűszerezve – lehet csinálni, amilyenek még nemigen léteznek, pedig más iparágakban már alapvetések. Először, 2015-re, a nyári paradicsomtermesztést valósítottuk meg, 2018-ra pedig a téli termesztést is.

Tehát miért is a paradicsom?

Ennek az az üzletfejlesztési előzménye, hogy feltérképeztem, mi nyújtja a legstabilabb piaci lehetőségeket, mi jár a legalacsonyabb működtetési kockázattal stb. 2014-ben ez még a paradicsom volt, ma már más lenne.

Milyen gondokkal járt a beruházás?

A technológia holland, az egyik vezető kivitelezővel állapodtunk meg az üvegház építésére. Ebben nem voltak olyan meglepetések, amelyek a projekt sikerességét veszélyeztették volna. Akadt ugyan jó néhány jogszabályi probléma, amikor a holland technológia nem felelet meg a magyar előírásoknak. Felmerültek megvalósíthatósági kérdések is, amelyek abból adódtak, hogy mi építettük Magyarországon az első ilyen rendszert, de ezeken gyorsan úrrá lettünk.

"Mi építettük Magyarországon az első ilyen rendszert" – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Milyen megtérüléssel számolnak?

Az üvegház 30 ezer m² nettó alapterületű, a teljes beruházási érték másfél milliárd forintot tett ki. A támogatással együtt öt-hat éves megtérüléssel kalkulálunk.

Hogyan épül fel a precíziós rendszer az üvegházukban?

Az alaptermelésünket egy klímavezérlő szoftver irányítja, ehhez kapcsolódnak a szatellitrendszerek. Maga az alapvezérlés szenzoros úton mér, 15 másodpercenként sok száz különböző ismérvről rögzít adatokat. A növények egészségügyi állapotát például hetente egy kvázi menedzserszűrés szintjén is ellenőrizzük. Azután ezt a rengeteg adatot elemezzük, napi, havi és szezonális termelési terveket készítünk.

A zöldmunkákra vonatkozó, minőségi és hatékonysági mutatószámokat egy online platformon, a Gremon Systems rendszeren kezeljük. A csomagolásra ugyanígy van egy másik rendszerünk, amelyben az ezzel kapcsolatos tevékenységünket mérjük. A termesztési folyamataink részben automatizáltak, elmondhatjuk, hogy felső kategóriás kertészeti céggé váltunk.

A legújabb innovációnk pedig az egészet keretbe foglaló ERP-re vonatkozik. Saját fejlesztés, mert nem találtunk dobozos terméket erre.

Márkus Zsolt: Akkor veszünk meg vagy fejlesztünk egy rendszert, hogyha tudjuk a gyakorlati létjogosultságát, vagy beleillik a hosszú távú stratégiánkba – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Milyen tapasztalatokat szereztek a tizenhárom hónapos üzemeltetés során?

A legfőbb felismerés az volt, hogy hiába van digitális platformunk, automatizált rendszerünk, holland vezető szakemberekkel megerősített modern holland technológiánk, az életre nincs igazi jó felkészítés. Ha valaki belefog egy ilyen élenjáró, a hazai viszonyokra még nem adaptált technológiába, annak bizony sokszor küzdenie kell az elemekkel.

Csak egy példa a kezdet kezdetéről! A beporzást végző poszméhek UV-fény alapján tájékozódnak. A téli időszakban nagyon kevés a fény, ezért éjjel 11-kor bekapcsoljuk világítást. A mesterséges fényben nincs UV, ezért a méheket csak reggel 9-kor engedtük ki. Ha korábban tettük volna, nekimennek a lámpának, és megégnek. Ám a virágok csak 10 órán át aktívak, ez pedig azt jelentette, hogy nem volt beporzás, hiszen a poszméheknek csak egy órájuk maradt erre. A harmadik héten a szakértők „már” meg is világították ezt az összefüggést.

Nagyon nehéz tanulási folyamat ez, és az elején tartunk még. Minden rendszer annyira jó, amennyire üzemeltetni tudjuk. Azt szoktam mondani, hogy vannak álmok, meg van a valóság, a végén pedig nekünk termelnünk kell. Akkor veszünk meg vagy fejlesztünk egy rendszert, hogyha annak a gyakorlati létjogosultságát érezzük, vagy beleillik a hosszú távú stratégiánkba.

Hány ember dolgozik itt?

Most 65-en, a nyári szezonban egy kicsit többen.

A növények egészségügyi állapotát hetente szenzorokkal részletesen ellenőrzik – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Milyen vásárlói visszajelzések vannak a paradicsomról?

Nagyon kedvezőek. Amikor 2015-ben elindultunk, még 100 százalékban exportra termeltünk, jelenleg pedig már csak a hazai piacokon értékesítünk. Mi fordított utat jártunk be, hiszen az a gyakorlat, hogy először mindenki belföldön kezd el terjeszkedni, azután exportál. Töretlen a fogyasztói érdeklődés a termékünk Iránt, mert olyan fajtákat választottunk, amelyeknek kiváló az ízük.

Tavaly januártól a Szent István Egyetem kutatólaboratóriuma méri a paradicsomunk beltartalmi értékét: az antioxidánsokat, a karotint és a likopint. Nagyon érdekes eredmények jöttek ki. Például a Cukorfalat hatszor annyi C vitamint tartalmazott januárban, mint a hozzá hasonló bogyóméretű spanyol versenytársé! Ugyanez az eredmény jött ki a Bíborkánál a likopintartalomra. Ezek többek között annak tudhatók be, hogy

a szállítási idővel jelentősen romlik a friss zöldség beltartalmi értéke.

Egyébként mi magunk is meglepődtünk, hogy ekkorák a különbségek, és elindítottuk egy projektet a beltartalmi értékek független szervezet általi mérésére. Ezenkívül tárgyalásokat folytatunk a Nébihhel, hogy tesztelje a vegyszerterhelés mértékét is. A lényeg az, hogy az egészségtudatosság beépüljön a fogyasztói gondolkodásba, és ennek előnyeit termelőként mi is élvezhessük.

A paradicsomfajtáik is hollandok?

A termék minősége és a piaci igény szerint választjuk ki a termékeket, de tény, hogy a legnagyobb nemesítőházak hollandok. Ugyanakkor az egyik legjobb fajtánk például francia produktum.

A Veresi Paradicsom Kft. számára az íz és a beltartalmi érték a lényeg, amikor egy-egy paradicsomfajtát termesztésbe állítanak. Minden mást kertészeti feladatnak tekintenek, amelyhez megveszik a legjobb holland szaktudást – fotó: Pelsőczy Csaba/AM

A fajtaválasztást milyen szempontok alapján végzik?

Általánosságban az mondható, hogy egy termelő elsősorban a hozamot, a szállíthatóságot, esetleg a rezisztenciákat nézi, csak másodsorban az ízvilágot. Mi az ízt és a beltartalmi értékeket részesítjük előnyben, nem érdekel semmilyen egyéb tényező.

Mivel az újfajta vetőmagok általában holland környezetben vannak kipróbálva, annyit azért megteszünk, hogy a kísérleti üvegházunkban minden évben tesztelünk néhány új fajtát, és megnézzük, hogy a nagyban eltérő magyar klímában hogyan termeszthetők. De az íz és a beltartalmi érték a lényeg, minden más kertészeti feladat, megvesszük hozzá a legjobb holland szaktudást.

A PREGA egyik előadójaként a precíziós zöldségtermesztésről tart előadást. Mi a konkrét témája?

A mesterséges megvilágítású üvegházak működési gondjairól, illetve azokról a technológiai problémákról beszélek majd, amelyek a hazai klímára vonatkoznak. Továbbá arról, hogyan keressük a hatékonyságot, miként használjuk a legjobb technológiát, és miért fontos ez a fogyasztók számára.

Résztvevőként mire számít a PREGA-n?

Remélem, sok újdonságot hallhatunk, köztük olyan technológiai elemekről is, amit mi is fel tudunk majd használni.