Nőtt a mezőgazdasági kockázatkelési rendszerbe bejelentkezett növénytermesztők száma tavaly, de hiába egészítette ki az alapot a kormány a költségvetésből több mint negyvenmilliárd forinttal, ez is csak a jogos igények négyötödére jelentett fedezetet – írja az AKI 2022-es mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése.
A kárenyhítési rendszer által lefedett területek közül az előző évhez képest emelkedett a szántóföldi kultúrák nagysága – fotó: pixabay.com
Megemelkedett a kárbejelentések száma
A tavalyi évben addig nem tapasztalt mértékű aszállyal szembesültek a mezőgazdasági termelők, ami a kockázatkezelési rendszert is jelentős kihívások elé állította. Ötvenezer fölé emelkedett a kárbejelentések száma, és a gazdálkodók rekordösszegű, 63,315 milliárd forint értékű jogos igényt adtak be kárenyhítő juttatásra – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) agrárkárenyhítési rendszer működéséről szóló összefoglalójában. Mivel erre nem jelentett elegendő fedezetet a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló forrás, ezért a kormány 41,124 milliárd forint többlettámogatást biztosított erre a célra. Ezzel együtt – 20 százalékos visszaosztási ráta alkalmazásával – az agrár-kárenyhítési alapból 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek.
Az I. pilléres biztosítási rendszerben tavaly 72 751 üzem vett részt, ami 0,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábban csatlakozott 73 068-nál. A létszámcsökkenést a kötelező részvétel 1 százalékos csökkenése (59 710-ről 59 187-re), a korábban önkéntesen csatlakozott tagok 6 százalékának kiválása (8422-ből 7884 maradt), valamint a tavaly önkéntesen csatlakozók számának 17,1 százalékos növekedése (4936-ról 5780-ra) okozta – áll az AKI összefoglalójában.
Nőtt a szántóföldi kultúrák nagysága
Kiderült, a kárenyhítési rendszer által lefedett területek közül az előző évhez képest emelkedett a szántóföldi kultúrák nagysága, az ültetvények és a szántóföldi zöldségtermő területek viszont csökkentek. Az egyes ágazatokban közeledett egymáshoz a vetésterülethez viszonyított lefedettség: tavaly 93,8 százalékra csökkent az ültetvényeké, a zöldségtermő területeké 93,7 százalékra nőtt, a szántóföldi növényeké pedig 92,9 százalékkal változatlan maradt.
Jelentősen megemelkedett a kárenyhítő juttatási igények közül jogosnak ítélt kérelmek száma, a 2021-es 5780-ról 22 320-ra nőtt, így a jogosan igényelt összeg 405 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kárenyhítő juttatás 98,2 százalékát aszálykárra fordították, a maradék 1,8 százalék pedig hét kárnem között oszlott meg (például tavaszi fagykárra, amire az összes juttatás 1,3 százalékát fizették ki).
Növénykultúrák szerint vizsgálva a kárenyhítést, az AKI számai szerint a juttatás 90,4 százalékát az aszállyal leginkább érintett szántóföldi növények termelőinek fizették ki. Az ültetvények 6, a szántóföldi zöldségek 3,6 százalékkal részesedtek a kárenyhítésből, a középvállalkozások közben a befizetett kárenyhítési hozzájárulások 8,7-szeresét, míg a nagy- és kisvállalkozások a 7,8-szorosát, illetve 7,7-szeresét „kapták vissza", a mikrovállalkozások pedig az 5,4-szeresét – áll a jelentésben.
Óriási mértékben növekedtek a kárkifizetések (451,9 százalékkal), elérve a 49,9 milliárd forintot, meghaladva a biztosítók díjbevételét – fotó: pixabay.com
A II. pillérben a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma és az általuk befizetett díjak is emelkedtek
A gazdaságok száma mintegy 7,2 százalékkal emelkedett, az általuk befizetett díjak pedig 65,4 százalékkal nőttek, megközelítve a 30 milliárd forintot.
A díjtámogatott biztosításokkal lefedett területek aránya a szántóföldi növényeknél 44,4-ről 45,8 százalékra emelkedett. Ezen belül:
- a nagyobb területen termesztett növénykultúrák (búza, kukorica, napraforgó, káposztarepce és árpa) lefedettsége 1,2-3 százalékponttal növekedett
- az ültetvényeknél viszont folytatódott a csökkenés, az előző évi 11,8-ről 10,5 százalékra
- a zöldségtermő területek díjtámogatott biztosításokkal történő lefedettsége 2,4 százalékponttal, 53,4 százalékra emelkedett
Óriási mértékben növekedtek a kárkifizetések (451,9 százalékkal), elérve a 49,9 milliárd forintot, meghaladva a biztosítók díjbevételét. Tavaly a támogatási igény ismét meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, így a megemelt keretösszeg ellenére visszaosztásra volt szükség. Ennek következtében a biztosítási típustól függően a biztosított termelők a díjak 40, illetve 57 százalékát kaphatták vissza támogatásként.
Jégkár
Az országos jégkármérséklő rendszer, – ami a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer harmadik pillérét jelenti – tavaly is április 15. és szeptember 30. között működött. Áprilisban és májusban a régiók többségében többször is be kellett üzemelni, mint egy évvel korábban, majd az aszályos júliusban és augusztusban sokkal ritkábban és csak helyi jelleggel volt jégveszély. Ezek után szeptemberben ismét a megszokottnál több napon volt szükség a rendszer beindítására.
A biztosított termelők a díjak 40, illetve 57 százalékát kaphatták vissza támogatásként – fotó: pixabay.com
Krízisbiztosítás
2021-ben vezették be a IV. pillért, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, ami ötvözi a biztosítás és a támogatás elemeit és egyedi módon nem csupán az időjárás által okozott károk, hanem a termelési, gazdasági és piaci kockázatok ellen is pénzügyi védelmet nyújt. A rendszer az egyik legnagyobb előnye, hogy a növénytermesztők mellett már az állattenyésztők számára is nyitva áll. A részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul – írják az AKI szakemberei a krízisbiztosításról.
A résztvevők száma jelentősen elmarad az I. és II. pillértől: az új csatlakozókkal együtt tavaly 195 tagja volt a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszernek. Ezek 48,7 százaléka állattartó, 39 százaléka növénytermesztő, 11,3 százaléka vegyes gazdaság,1 százaléka pedig nem volt besorolható.
Kompenzációs kérelmet tavaly a 2021-es jövedelem alapján nyújthattak be, erre 136 termelő volt jogosult. Közülük a benyújtott kérelmek, illetve a 30 százaléknál nagyobb jövedelemcsökkenés feltételének való megfelelés alapján 51 termelő volt jogosult kifizetésre.
A kompenzációra 419 millió forint állt rendelkezésre, amely a közös alapba befizetett 158 millió forint tagdíjból és a 363 millió forintos uniós támogatásból állt össze.
Jól jellemzi a tavalyi rendkívüli helyzetet – és a IV. pillér nem nagy múltját –, hogy a jövedelemkiesés alapján a termelők ennél sokkal nagyobb összegre, összesen 5,5 milliárd forint kompenzációra lettek volna jogosultak – áll az AKI elemzésében.
_fill_540x300_0.jpg)
