Amikor bórra éhezik a növény – hogyan előzzük meg a bórbetegséget?

Hallva, hogy az idén is jelentkezett Szeged környékén a korai zöldségféléken a „bórbetegség”, általában ilyenkor a gyakran előforduló sárgarépa, a zeller és a petrezselyem szívrothadásos betegségére gondolnak, pedig más zöldségféléken is megfigyelhető kevésbé jellegzetes, más tápanyagokkal könnyen összetéveszthető tünetek formájában. Még mielőtt a bórtrágyákhoz, bórtartalmú tápsókhoz nyúlnánk, célszerű jobban megismerkedni a bórral, mint fontos, nélkülözhetetlen növényi tápanyaggal!

Milyen tápanyag a bór, miért van rá szüksége a növénynek?

A bór a növényi mikrotápelemek csoportjához tartozik, a nitrogénhez vagy a káliumhoz viszonyítva mindössze századnyi-ötszázadnyi van belőle a termesztett növényekben, bár fajonként jelentős, esetenként tízszeres a különbség. Az egyszikűek (hagymafélék, kukorica, spárga) kevésbé bórigényesek, mint a kétszikűek, amelyek közül a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, zeller, hónapos retek), a brokkoli és a karfiol azok a fajok, amelyeken leggyakrabban előfordul a hiánybetegsége (1. táblázat).

1. táblázat: Különböző növényfajok bórtartalma (mg/kg szárazanyag)

(Amberger, 1983 nyomán)

A merisztéma sejtek differenciálódását, megnyúlását segíti, ezzel magyarázható, hogy hiánya gyakran a fiatal hajtások csökött növekedését okozza. Fontos szerepet játszik a megtermékenyülésben a pollen csírázásának, a pollentömlő képződésének indukálásával, de magánál a virágképződésnél, a virágrügyek szöveti differenciálódásában is meghatározó jelentősége van (pl. palántanevelés).

A bórhiány egyik gyakori tünete a paradicsomon a rossz termékenyülés.

Termesztési szempontból az sem elhanyagolható, hogy

a bórral jól ellátott növények a vízháztartásukat jobban tudják szabályozni, a szárazságot jobban elviselik.

Helytelen lenne a bór szerepét csak az említett néhány esetre korlátozni. Szabályozza a növényen belüli szénhidráttranszportot, a bórral rosszul ellátott növény egyes szerveiben felhalmozódik, másokban szénhidráthiány mutatkozik, ebből adódóan lassúbb lesz a fehérjeszintézis is. Túladagolása – sok más tápelemhez hasonlóan – egyes elemek felvételét, mindenekelőtt a kertészeti kultúráknál a termésminőségért gyakran felelős káliumét bizonyos határig elősegíti (szinergizmus), de egy határon túl jelentős mértékben gátolják egymást (antagonizmus).

Hogy viselkedik a bór a talajban?

Talajban könnyen mozog, gyorsan kimosódik, ami jelentősen nehezíti a növények számára könnyen felvehető bórmennyiség fenntartását. Főleg humuszban szegény, homok talajok esetében fordul elő nitrogénhez hasonlóan a kimosódása.

A talaj-pH növekedésével fokozódik a bór megkötődése a kolloidok felületén, így magas pH esetén kevesebb marad a könnyen felvehető bórból a talajoldatban. Felvételének gyakori akadálya a mész és bór antagonizmusa, ami az erősen meszes talajokon és helytelenül elvégzett meszezést követően alakulhat ki. (Amennyiben 1 ppm bórra jutó, könnyen felvehető kalcium meghaladja a 350-400 ppm-t, nagy valószínűséggel kialakul a hiánybetegség!)

A száraz időjárás is gyakori oka a bórhiánybetegségnek, ami leginkább a szántóföldi növények esetében fordul elő. A növény számára felvehető bór lényegében bórsav, azaz anionos forma, ami a víz jelenlétében jól felvehető, ugyanakkor ezzel magyarázható a bór könnyű kimosódása is.

A száraz időjárás is gyakori oka a bórhiánybetegségnek, ami leginkább a szántóföldi növények esetében fordul elő – fotó: Pixabay

Mi okozhatja a bórhiányt?

A tápanyaghiány kapcsán beszélünk abszolút hiányról, amikor hiányzik a talajból a tápelem, és relatív hiányról, amikor a talajban lévő tápanyagot a növény valamilyen zavaró ok miatt (külső és belső okok) nem tudja hasznosítani.

Ritkább eset az, amikor zöldségtermesztésben használatos talajokon, ahol gyakran használnak szerves trágyát és fejtrágyázások alkalmával mikroelemeket is tartalmazó komplexeket, bórhiányosak legyenek a növények. Abszolút hiány inkább szántóföldi kultúrák esetében tapasztalható (pl. cukorrépánál, káposztarepcénél és napraforgó esetében).

Gyakoribb a relatív hiány, azon belül is leginkább a külső okokra visszavezethető bórelégtelenségek, amelyek esetében a tápanyagfelvételt kedvezőtlen talajtényezők zavarják.

A bór növénybe jutását az alábbi külső tényezők, elsősorban talajtulajdonságok lassítják, akadályozzák:

• magas talajkémhatás, lúgos pH,
• a talaj kiszáradása,
• a talaj magas kalciumtartalma (5% szénsavas mésztartalom felett),
• helytelenül elvégzett meszezés,
• a talaj kedvezőtlen bór-molibdén aránya és
• a talaj magas káliumtartalma.

A felsorolt okok közül – mint a leggyakoribb tényezőket – a magas pH-t, kalcium és bór kedvezőtlen arányát és a szárazságot kell kiemelni!