Az önkormányzatok hatáskörébe került zártkert-átminősítési lehetőség nem mindenhol váltotta ki ugyanazt a piaci reakciót – derül ki a témában nyilatkozó szakértők véleményéből. Egyes helyeken alig érezhető a változás, máshol viszont jelentős keresletélénkülést hozhat az új szabályozás.



Az Otthon Centrum szakértői szerint jelenleg nem jellemző, hogy tömegesen minősítenének át zártkerti ingatlanokat. Hangsúlyozták: az árakat továbbra is elsősorban az infrastruktúra határozza meg.

Egy zártkert jogi státuszának változása önmagában nem biztosít áramot, vizet vagy közlekedési kapcsolatot. A lakóövezetté nyilvánítás bonyolult folyamat, amely csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet üzletileg is kifizetődő.

Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője ezzel szemben úgy látja, az átminősítési lehetőségek élénkíthetik az ingatlanpiacot, főként azokon a területeken, ahol sok zártkerti telek található, és az önkormányzatok nyitottak a változtatásra. Az ilyen területeken a jogi státuszváltás megszünteti a földforgalmi korlátozásokat, és lakóingatlanként értékesíthetők lesznek a telkek. Az Otthon Start program novemberi könnyítései különösen vonzóvá tehetik ezeket az ingatlanokat a fiatal, első lakást vásárlók számára.

Tata városa kiemelkedő példaként említhető, ahol több mint 2200 zártkerti ingatlan van, és a városvezetés már döntött arról, mely területeken engedélyezik az átminősítést. Hasonló a helyzet a Balaton környékén, különösen Veszprém és Zala megyében, ahol a zártkerti ingatlanok nagy részét jelenleg is nyaralóként használják, így az átminősítés sok esetben csak jogi formalitás.


telek

Fotó: Pixabay

A budapesti agglomerációban – például Érden, Pilisvörösváron és Gödöllőn – szintén nagy számban találhatóak beépített, de jogilag még zártkertként nyilvántartott területek. Ezeken a helyeken az önkormányzati rugalmasság és a piaci kereslet együtt jelentős kínálatbővülést generálhat.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy

az átminősítés nemcsak az értékesítés, hanem a beépíthetőség szempontjából is fontos.

Ugyanakkor a szabályozás furcsa helyzeteket is eredményezhet: előfordulhat, hogy egy utca egyik oldala már lakóövezet, míg a másik oldala még mezőgazdasági besorolású. A településméret is meghatározó tényező, hiszen nagyobb városok esetében nagyobb az igény az állandó lakhatásra is.

A szakértő szerint az ingatlanpiaci kínálat egyébként is bővül: az Otthon Start program második hullámában, 2026-tól fix 3 százalékos kamatozású hitelekre jogosító újépítésű lakások is megjelennek a kínálatban. Ez a trend nemcsak az eladó lakások piacát, hanem az albérletpiacot is befolyásolja. Ahogy egyre többen döntenek vásárlás mellett, nő a kiadó lakások kínálata, ez pedig mérsékli az árnövekedést.



A lakáskiadás hozama is csökkenhet, így azok a befektetők, akik inkább pénzügyi, mint használati szempontból vásárolnak ingatlant, most kivárhatnak. Ezzel szemben azok, akik családtagjuk – gyermekük, szülőjük – lakhatására keresnek megoldást, aktívabb szereplői lehetnek a piacnak. Az Otthon Start keretében vásárolt ingatlanok bérbe adhatók, így a döntés időzítése is fontos szerepet játszhat.

Az év végi időszak hagyományosan kevésbé aktív az ingatlanpiacon, de Balogh szerint sokan éppen karácsonykor döntenek lakásvásárlásról, és januárban lépnek a piacra.

Forrás: Magyar Nemzet

Indexkép: Pixabay