A fólia fagyvédelme csupán néhány fok mínuszig hatásos, fűtés nélkül a nagyobb, -4, -5 0C vagy azt meghaladó hidegek ellen nem véd. Ugyanakkor sokan azt tapasztalják, hogy már ennél kisebb fagyok esetén is hatástalan volt a takarás, a zöldségfélék (paprika, paradicsom, uborka stb.) megfagytak, de a Mindenszentekre szánt, fóliával védett krizantém is tönkrement.
Mi az oka? Rossz a fólia? Talán öreg? Mit csináltak rosszul?
A kisüzemekben, a kisebb légterű, 5-7,5 méter széles, 2-3 méter maga sátrak fóliaborításra a 0,15 mm (150 mikron) vastag Agrofóliát (polietilén fóliát) használják, amelynek a fénystabilitását kiegészítő adalékanyagok bekeverésével javítják, és így akár 3-4 évig is alkalmazható. (1 kg fólia 6 m2, és megközelítőleg 3,5-4 m2 hasznos hajtatófelület, azaz sátor-alapterület takarására alkalmas.). Kevésbé elterjedt a 0,2 mm-es (200 mikron-os) PVC-fólia, amelyet a 4-6 méter széles vagy még nagyobb fesztávolságú termesztőberendezéseknél is használnak.
Őszi retekhajtatás fóliatakarással.
A fóliák fényáteresztő, valamint hő- és fényvisszatartó képessége eltér az üvegházak borítására alkalmazott közönséges üvegétől. Ugyanis az üveg – szemben a fóliákkal – az úgynevezett látható fénytartományon kívüli UV-sugarakat visszatartja, és nem engedi át a talajról visszaverődő hosszabb hullámú, az infravörös tartományba tartozókat, így a hősugarakat sem. Ebből adódóan a közönséges üveggel borított üvegházakban nincs ultraibolya-sugárzás. Ugyanakkor kedvező hatása, hogy a látható fénynél hosszabb hullámhosszú infravörös sugarakat visszatartja, ezzel nagymértékben javítva az üvegháznak a hőgazdálkodását. A kertészetekben széles körben használatos polietilén fóliák esetében fordítva van!
A polietilén fólia a növénytermesztés szempontjából hasznos UV-sugarak nagy részét átengedi, ezzel egy bizonyos fokig gyérítve több gombás és baktériumos növénybetegséget (fungicid és baktericid hatás), és lehetővé teszi a zömökebb, erősebb, jobb kondíciójú növények fejlődését. A természeteshez közelebb álló, fólia alatti fényösszetételnek a palántanevelésben különösen nagy jelentősége van, a fóliával fedett palántanevelőből szabadföldre kikerülő palánták esetében nem szükséges a növényeket fényre edzeni, kisebb a napégés és a napperzselés veszélye!
Tavasszal, de főleg ősszel a fóliatakarás fagyvédelmi szempontból kevésbé hatásos.
A közönséges polietilén fóliák azzal, hogy az infravörös sugarakat is átengedik, rosszabb hőszigetelők. A fóliasátoron áthatoló és a talaj felületéről visszaverődő, hosszabb hullámhosszú sugarak – szemben az üveggel borított termesztőlétesítményekkel – jelentős része a fólián áthatol, eltávozik, hőgazdálkodás szempontjából elvész. Ennek tulajdonítható, hogy tavasszal, de főleg ősszel a fóliatakarás fagyvédelmi szempontból kevésbé hatásos.
Szélsőséges esetben az is megtörténhet, hogy a fóliasátor alatt a növények elfagynak, míg a fóliasátor mellett a takaratlan paradicsom vagy krizantém megmaradnak. Ugyanis a fóliával egy mesterséges fagyzugot képeztünk a növények körül, a hőt jelentő sugarak akadály nélkül eltávoznak, ugyanakkor légmozgás nincs. Ezzel szemben szabadban – szél hatására – a hideg levegő a meleggel keveredik, a fagy hatása nem vagy csak kisebb mértékben érvényesül.
Hogyan lehet a fóliasátor hőszigetelő képességét javítani? – vetődik fel a kérdés.
A fent említett „hővesztés-jelenség” elsősorban az új és belülről száraz fóliáknál jelentkezik. A használt, már kevésbé átlátszók – igaz, ezek a fényt sem engedik olyan jól át–- a meleget jobban visszatartják. Az új fóliák esetében a szigetelés, azaz a hő visszatartása nagymértékben fokozható az öntözéssel, aminek két magyarázata van:
- Az öntözés hatására a fóliasátor belső falán pára, illetve vízréteg képződik, ami hasonlóan viselkedik, mint az üveg, a hősugarakat visszatartja.
- Azáltal, hogy öntözünk, a talaj hőkapacitását (fajhőjét) növeljük. A vizes talaj nappal több hőt gyűjt össze, azt jobban tárolja, éjjel és hajnalban magából „kiadja”, ezzel melegítve a környezetet, hajtatóberendezés légterét.
Sokan az öntözést ellenkező hatásúnak gondolják; úgy vélik, mint nyáron a víz hűt, a növények vizes, nedves körülmények között jobban fáznak. Pedig a fagyveszélyes hajnalokat megelőző alapos öntözés kritikus időben a fóliasátor alatt sokat segít a fagyvédelemben.
Javaslat! Fagyveszélyes hajnalt megelőző napon már a kora délutáni órákban öntözni kell, kihasználva a napos idő adta kedvezőbb hőviszonyokat, napenergiát.
(Általában hajnali fagyra a napos időt követő napon, nyitott, felhőtlen égbolt esetén lehet számítani.)
Ne csak a talaj felülete nedvesedjen át, mélyen, a gyökerekig ázzon át a föld, a vastagabb, nagyobb átnedvesedett talajréteg több hőt képes tárolni. A fóliasátor kora esti zárásával megindul az intenzív páraképződés, és a fólia belső falán vastag filmréteg alakul ki, ami az üveghez hasonló mértékben képes szigetelni. Ilyenformán a már szeptember végén is előforduló, de októberben biztosan érkező -1; -3 0C-os hajnali fagyok kivédhetők!
