Szeptember első felében a nyárias meleg mellett többször hullott csapadék. Ez sokat segített a repcének, így a korábban elvetett táblákon megindult a kelés. A gyümölcsösökben és szőlőben már kevésbé jótékony hatású a csapadék, mert a termés rothadását idézi elő.
A múlt heti időjárás a késő nyári időszakra emlékeztetett, felmelegedés, sok napsütés és végre forróság nélküli, kellemes meleg. A csapadék sok helyen csak nyomokban hullott, míg a keleti országrészen több helyen hullott 10-20 mm eső. A hőmérséklet éjszaka és hajnalban 5-12 oC fok körül, míg nappal 22-28 oC között alakult. Ez összességében kedvező az őszi munkákhoz, a betakarítások haladnak, és a károsítók is lassan visszaszorulnak.
A repcét veszélyeztetik a korai kártevők
Ősz elején a növényvédelmi teendők mindig a repcetáblákon aktuálisak. Talajállapottól és persze a vetési időtől függően változó képet mutatnak az állományok. A csapadéknak köszönhetően a korán vetett állományok gyorsan és kiegyenlítetten nőnek, többségében szikleveles növényeket találunk.
Jelenleg a korai kártevők veszélyeztetik az állományokat, azaz a földibolhák (Phyllotreta spp.) és a repcedarázs (Athalia rose). Míg a 4-6 leveles repceárvakeléseken tömegesen lyuggatják a leveleket a földibolhák, és a repcedarázs álhernyói is jelen vannak és hámozgatnak, addig a kelő-szikleveles állományokban még csak észlelési szinten láthatók a kártevők. Az átvándorlás viszont gyorsan megtörténik, ezért életbevágó a minél gyakoribb szemlézés és a mielőbbi válasz a kártevők támadására.
Tömegesen táplálkoznak a földibolhák az árvakelésű repcén – fotó: Agroinform.hu
Emellett az elvetett táblák preemergens gyomirtása még mindig időszerű. A gabona-árvakelések ellen szükség lesz szelektív egyszikűirtó készítményekkel posztemergens védekezésre is.
A napraforgóban a madarak okoznak nagyobb termésveszteséget
A napraforgó beérett, betakarítása folyamatos. A terméseredmények változóak, de összességében jónak ígérkeznek. A nyár végi meleg idő és a deszikkálás felgyorsította a napraforgó érését, a tányérbetegségek terjedése megállt. Kártevők tekintetében még mindig a madarak okozzák a legnagyobb termésveszteséget.
Kukoricában jelentős a nagyvadak kártétele
A kukorica is betakarításra kész. A fuzáriumos csőpenész (Fusarium spp.) mérsékelten terjed a csövek végén, de általában még mindig gyenge mértékű a csőfertőzöttség. Inkább a fertőzés gyakorisága emelkedett valamelyest.
Beérett a kukorica – fotó: Agroinform.hu
A nagyvadak kártétele (vaddisznó, szarvas) az erdőközeli területeken már most jelentős, és egyre rosszabb a helyzet. Sajnos kevés eszköz van a kezünkben ennek megakadályozására, leginkább a gyors betakarítás segít a károk csökkentésében.
Az alma- és körteültetvényekben még megakadályozhatjuk a monília terjedését
Az alma- és a körteültetvényekben is folyik a munka, megy a betakarítás. A kései érésű fajtáknak még van egy kis idejük, addig színesedik a gyümölcs, javul a beltartalom. Szerencsére a jelenlegi időjárás kedvező mind a szüretnek, mind az érésnek.
A varasodás (Venturia ineaqualis) gyümölcs- és lombfertőzöttsége nem változott. Az almamoly (Cydia pomonella) rajzása befejeződött, és a molyos gyümölcsök aránya sem nőtt. Az alma és a körte esetében is – főleg a sérült, molyrágta gyümölcsökön – egyre nagyobb mértékű a moníliás gyümölcsrothadás (Monilinia fructigena). Sajnos a házikertekben mind a molyos, mind a moníliás gyümölcsök aránya lényegesen magasabb. A molyok ellen ebben az állapotban már nem tudunk védekezni, a monília terjedését viszont megakadályozhatjuk a rothadó gyümölcsök leszedésével.
Mind a moníliás, mind a molyos gyümölcsök száma magas a házikertekben – fotó: Agroinform.hu
A körtében most kell tenni a következő évi fertőzések mérsékléséért
A körte levelein a mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella sentina) és a körterozsda (Gymnosporangium sabinae) tünetei tovább emelkedtek. Mivel a körterozsda spóráinak kifejlődéséhez két gazdanövényre van szüksége – a köztes gazdája a körte, főgazdája pedig a boróka fajok –, a rozsda ellen csak a nyári időszakban végzett kémiai védekezés segíthet. Azonban a mikoszferella esetében a fertőzés forrását tavasszal a beteg levelek adják, melyeken a kórokozó áttelel, ezért a lehullott, beteg lomb talajba forgatásával, összegyűjtésével és megsemmisítésével a következő évi fertőzés mérsékelhető.
A körteleveleken a mikoszferellás levélfoltosság, a termésen a moníliás rothadás terjed – fotó: Agroinform.hu
Szőlőben védekezzünk a vadak és a madarak károsítása ellen!
Halad a szőlőszüret is, már csak a kései fajták fürtjei várják a sorukat. A peronoszpóra (Plasmopara viticola) fertőzések nem erősödtek tovább a lombozaton. Ezzel szemben a lisztharmat (Uncinula necator) tüneteinek erősödése figyelhető meg. Gyenge-közepes fertőzöttség tapasztalható. A kazmotéciumok képződése intenzívebb a meleg, napsütéses napokon. A szürkepenészes (Botritys cinerea) fertőzöttség az érés előrehaladtával folyamatosan erősödik, de jelentős változás az előző héthez képest nem történt. Ahol intenzíven védekeztek a betegség ellen, ott csak gyenge fertőzöttség fordul elő.
A szüret befejezéséig más növényvédelmi teendőnk már nincs a szőlőben, csak a vadak és a madarak károsítása elleni védelem. A szüret befejeztével célszerű az ültetvényekben legalább egy alkalommal a lisztharmat ellen beiktatni egy kezelést.
A dióburok-fúrólégy idén is jelentős károkat okozott
A dió már hullik, illetve ahol érdemes, szedik. A hullás oka sok helyen nem az érés, hanem a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) kártétele, azaz a zöld burok elrothadása. Az összességében csapadékos, nyári időjárás kedvezett a kártevőnek, így védelem nélkül a gyümölcsök nagy része tönkrement. Azonban a frissen levert dióból még nyerhető egy kevés egészséges dióbél, később viszont az is megbetegszik és tönkremegy.
Itt sem volt megfelelő a védekezés a dióburok-fúrólégy ellen, így a termés héja mostanra elfeketedett – fotó: Agroinform.hu
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
