Július vége nagyrészt napsütéses és meleg volt, néhol kisebb záporokkal, zivatarokkal. Ez összességében a fertőzési nyomás csökkenését okozta. Csak hajnalban alakult ki páralecsapódás, és az is hamar felszáradt, csapadék csak elvétve, kevés helyen hullott, így a nedvességkedvelő kórokozók kissé visszaszorultak. A levegő relatív páratartalma viszont alig csökkent, ami sok károsítónak kedvezett. Az előrejelzés ismét kissé változékony időjárásról szól, ezért számítanunk kell újabb fertőzési hullámokra.
Halad a tarlók elmunkálása, ami a tömeges gyomkelés miatt nagyon szükséges. A parlagfű tömeges a táblaszéleken, napok kérdése a virágzás elindulása. A tarlókon általában jellemző a tömeges kelése ennek a gyomnak, most sincs ez másképp.
A repcében egyre több a földibolha
A csapadékot kapott repcetarlókon már a kipergett mag kelése is megkezdődött, de még csak csíranövényeket láthatunk. A földibolhák betelepedése, felszaporodása megkezdődött. Egyelőre még kicsi az egyedszám. Mindenesetre figyelni kell a kártevő tömegét és kiiktatni a tápnövényt, ezzel is csökkentve az őszi fertőzés erősségét.
A napraforgóban kedvez az időjárás az alternáriás levél- és szárfoltosságnak
A napraforgó-állományok elvirágoztak, már a citromérés állapotában járnak. Miután a rovarkártétel elhanyagolható szinten jelentkezett a virágzaton, a tányérbetegségek fertőzéséhez jóval kevesebb a behatolási kapu. Egyelőre a tányérok egészségesek, inkább a madarak kártétele jelentős.
Az alternáriás levél- és szárfoltosság tünetei nem szaporodtak, de az időjárás kedvez a betegségnek. A szárat megbetegítő szklerotíniás rothadás és a fekete szárfoltosság alacsony szinten van jelen a napraforgó-állományokban. A diaportés szárkorhadás egyelőre csak elvétve található meg. A mezei poloskák kártétele nem növekedett, maradt gyenge mértékű a levélnyélen. A bagolylepkék közül a gyapottok-bagolylepke fenyeget, de egyelőre alig jelent meg.
A napraforgó-állományok már a citromérés állapotában vannak – fotó: Lepres Luca
A kukoricát több kártevő is veszélyezteti
A gyapottok-bagolylepke lárvakárosítása azonban egyre gyakoribb a kukoricaállományokban. Ez pedig a fuzáriumos csőfertőzések kialakulásának kiindulópontja lehet, de nem csak ez a betegség ütötte fel a fejét a csöveken. A korábbi jégverés és más sérülések nyomán megjelent a golyvásüszög is.
A kukoricabogár rajzása intenzív, növényenként átlagosan 2-3 bogár található, ami már meghaladja a védekezési szintet. Emellett terjed az atkafertőzés az alsó leveleken. Itt már a fertőzött levelek sárgulása, száradása is megfigyelhető, hacsak nem felsülés okozta azt. A kukoricamoly lárvája felülről lefelé halad a szárban, mostanra már a csőig vagy az alá is eljutott. A második nemzedék rajzása megkezdődött.
A fuzáriumos csőpenész már megjelent – fotó: Lepres Luca
A csonthéjasokban továbbra is terjed a moníliás gyümölcsrothadás
A csonthéjasok közül már csak az őszibarack és a szilva szedése tart, és továbbra is a moníliás gyümölcsrothadás terjedése okoz gondot, amibe a molykártétel is besegít. Még mindig élénken rajzik a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly, ahol a szüret engedi, ott érdemes még kezelni a kártevők ellen.
Az almában védekezés szükséges
Almában a lisztharmat lassan terjedt az ültetvényekben, így kevésbé okoz gondot. A varasodás terjedése szintén lelassult, a meleg, száraz időjárás nem kedvez neki. Körtében a körterozsda jellegzetes tüneteit már megfigyelhetjük a kezeletlen fákon. A levéltetveket még mindig nem tudjuk elfelejteni, mert újra fertőzik a friss hajtásokat, így a szemlézés és védekezés továbbra is feladat.
Minden évben jelentős az almamoly károsítása, melynek mértéke most tűnik fel igazán, amikor már szépen fejlett, színesedett gyümölcsök hullanak le idő előtt a földre. Nemcsak az alma termését, hanem a dióét is fertőzi az almamoly, és ehhez társult a dióburok-fúrólégy, ami már nagy számban rajzik. Most kell védekezni az imágó ellen, hogy ne tudjon petét rakni! Máskülönben búcsút inthetünk az idei termésnek.
A körterozsda jellegzetes tünete – fotó: Lepres Luca
A szőlő egyre fogékonyabb a szürkepenészes rothadással szemben
A szőlő máris az érés-zsendülés szakaszába lépett. Ahol több csapadék volt, ott a feketerothadás-betegség lassú terjedését lehet megfigyelni, a fertőzés inkább a bogyókat célozza meg. A lisztharmat terjedése is lelassult, a bogyók fogékonysága ekkorra lecsökken. Továbbra is közepes fertőzöttséget lehet mérni, bár ez ültetvényenként erősen ingadozó. A lisztharmattal ellentétben nő a fürtök fogékonysága a szürkepenészes rothadással szemben. A veszélyt fokozza az összeérő bogyók, a zsendülés és a változékony időjárás, valamint az esetleges fizikai sérülések (darázs, szőlőmoly, madarak, jég okozta seb).
A peronoszpórafertőzés esélye csekély. Ahol esett, mostanra ott is beszáradtak az olajfoltok, de az új hajtásokon, leveleken később még megjelenhet a betegség tünete. Így összességében még mindig komplex, betegségek elleni technológiát kell folytatnunk! Fontos viszont kalkulánunk, hogy mennyi van még hátra a szüretig, és fokozott figyelmet szentelnünk a várakozási időknek!
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Indexkép: Shutterstock
