Az enyhe tél miatt egyre több növényvédelmi kihívással kell a termelőknek szembe nézniük, ráadásul ezt a helyzetet még tovább bonyolítja a szűkülő növényvédőszer paletta.
A drótférgek a pattanóbogarak lárvái: 3-5 évig fejlődnek a talajban — fotó: pixabay.com
A drótférgeknek kedvezett az időjárás
A drótférgek számára az enyhe tél igazán kedvező, valószínűleg nem húzódtak mélyre a talajlakó kártevők és a felszín sem fagyott át annyira, hogy az gyérítette volna őket - olvasható a nak.hu cikkében.
A drótférgek a pattanóbogarak lárvái: 3-5 évig fejlődnek a talajban. Száraz időben a talaj mélyebb rétegeiben, csapadékos évjáratban a felszínhez közel tartózkodnak.
Nagyon vonzza őket a csírázó mag, vagy a fiatal növények gyökerei, kártételt ezek rágásával okoznak. Emiatt a növény föld feletti része sárgulni kezd, majd elszárad. A burgonyában és a cukorrépában járatokat rágnak, a palánták esetében teljes pusztulást okoznak, a gabonában sárgulás, majd vezérhajtás elhalás következik be.
A kukorica és a napraforgó is érintett
Szántóföldi kultúrák közül a legnagyobb kárt a cukorrépában és a burgonyában okozták, de az elmúlt években már a napraforgó és a kukorica esetében is jelentős kártételekkel lehetett találkozni, amire sajnos a következő években is lehet számítani.
Ajánlott a tavaszi vetések előtt „megvizsgálni" drótféreg szempontjából is a területünket, mert már négyzetméterenként 3-5 drótféreg is komoly károkat okozhat. Ilyen esetekben indokolttá válik a talajfertőtlenítés. Viszont,ha ennél nagyobb egyedszámot találunk, akkor a szakkönyvek szerint érdemes fontolóra venni a vetésváltást.
Négyzetméterenként 3-5 drótféreg már komoly károkat okozhat — fotó: pixabay.com
Milyen kultúrára érdemes váltanunk?
Nagyon jól megélnek a drótférgek a tavasszal vetett, kapás kultúrákon. Az ökológiai jelentőségű másodvetés céljából vetett kultúrák esetében a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy ezeken a területeken felszaporodtak a drótférgek. Ennek az az oka, hogy az adott területen több faj és többféle fejlettségű drótféreg egyidejű jelenléte is előfordulhat - ezek pedig eltérően reagálhatnak az egyes hatóanyagokra.
A drótférgek jól érzik magukat az őszi vetésű gabonák gyökerein is, bár szerencsére ez a kultúra nincs olyan érzékeny a jelenlétükre, mivel mire már a drótférgek aktívak lennének az őszi búza már megerősödött gyökérrendszerrel rendelkezik – ugyan ez igaz a repcére is - így az jobban tudja tolerálni a károsítást, mint az éppen csírázó tavaszi kultúrák.
Összegezve az eddigieket: vetés előtt mindenképpen „vizsgáljuk meg" a talajainkat a talajlakó kártevők szempontjából. Ez történhet búzacsomós módszerrel, területi kvadrát alapján talajmintavevővel, vagy a terület fóliatakarásával. A gazdasági küszöbérték négyzetméterenként 3-5 drótféreg, ami azt jelenti, hogy már védekeznünk kell ellenük talajfertőtlenítővel vagy csávázott vetőmagok használatával.
