Az emberek világszerte több mint 100 milliárd banánt esznek meg évente. A fogyasztás többsége a Cavendish nevű fajtához kötődik. De talán már nem sokáig – írja az origo.hu.
Veszélyben az ültetvények – fotó: pixabay.com
A Cavendish banán előreláthatóan egy gombabetegség miatt tűnhet el az ültetvényekről, ezért a tudósok most megkísérlik a gyümölcsöt genetikailag úgy módosítani, hogy az ellenállóbb legyen a betegséggel szemben.
A banántermesztés elég átgondolatlan gyakorlatot folytat azzal, hogy mindössze egyetlen fajtára támaszkodik. Ezért a szakértők szerint az lenne a legjobb megoldás a problémára, ha a gazdák alapjaiban átalakítanák a legnépszerűbb déligyümölcs termesztését, és felhagynának azzal a módszerrel, hogy egyetlen fajtára teszik fel az egész termesztés sikerét.
Annak ellenére, hogy több mint ezer banánfajta létezik, az általunk fogyasztott banánok csaknem 47 százaléka a Cavendish banán (Musa Acuminata fajta egyik változata). Előnye, hogy ellenáll néhány "banángyilkos betegségnek", hosszú az eltarthatósági ideje, és ugyanannyi földterületen általában több Cavendish banánt lehet termeszteni, mintha más fajtákkal foglalkoznának a termelők.
A Cavendish-t azonban egy fuzárium-gomba veszélyezteti, amelynek kártételét Panama-kórként vagy TR4-fertőzésként emleget a világ.
A Fusarium oxysporum gomba a földben él, a banán gyökerét támadja meg és megakadályozza, hogy az vizet és egyéb tápanyagokat vegyen fel a talajból. Hatástalannak bizonyultak ellene a különféle növényvédő szerek, a spórái a földben akár 40 évig is életképesek maradnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ahol a fertőzés megjelenik, ott belátható időn belül nem teremhet újra banán.
Annak ellenére, hogy több mint ezer banánfajta létezik, az általunk fogyasztott banánok csaknem 47 százaléka a Cavendish banán – fotó: pixabay.com
Ami most a Cavendish banánnal történik, azt a világ már korábban is megtapasztalhatta a Gros Michellel, ami a maga idejében szintén népszerű banánfajta volt. Az 1950-es évektől a Gros Michel helyett a Cavendish lett a vezető exportbanán, mivel immunis volt a TR1-re.
1997-ben a tudósok az ausztráliai Darwin közelében egy új törzset (TR4) fedeztek fel, amely már a Cavendish-t is képes volt megfertőzni. A kór 2015-re átterjedt Queenslandre, Ausztrália legnagyobb banántermelő államának ültetvényeire, majd Indiában és Kínában is megjelent, amelyek a világ legnagyobb banántermelői közé tartoznak. A Közel-Keleten és Afrikában és Dél-Amerikában is megjelent.
Növénypatológusok szerint a Cavendish banán nem juthat ugyanarra a sorsra mint a Gros Michel. Még legalább egy évtizedünk van addig, amig a hatás drasztikus lesz. Ezért a kutatók igyekeznek megoldást találni a problémára azzal, hogy kifejlesztettek egy genetikailag módosított Cavendish-t, a QCAV-4-et, amely szerintük ellenálló a TR4-gyel szemben. Egy másik kutatócsoport hatékony alternatívaként vizsgálja az oltást, illetve kiutat jelenthet a természetes szelekció egy formája is.
A kutatók megpróbálnak megoldást találni a problémára – fotó: pixabay.com
Egyes banánszakértők véleménye szerint azonban ezek megoldások hosszú távon nem működnek. Az egyetlen lehetséges reakciónak a monokultúra megszüntetését tartják. Az igazi megoldás ugyanis az, ha egynél több banánfajtát termelnek és értékesítenek tömegesen, mert genetikailag minél változatosabb a banán, annál kevésbé fogékony a betegségekre.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
