A fejlődő termesztéstechnológiának és a megfelelő fajtahibrideknek köszönhetően egészen szeptember végéig elérhető a mézédes, finom dinnye. Idén több mint 3700 hektáron 2200 gazda termeszt dinnyét, amelynek 70 százalékát az exportpiacokon értékesítjük. A melegebb időjárás miatt fejenként akár a 12 kilogrammot is elérheti az éves dinnyefogyasztás.

A görögdinnye eredete

Több ókori írásos emlék is bizonyítja, hogy a görögdinnyét már időszámításunk előtt 4300-ban Egyiptomban, a Nílus árterében is termesztették. Mediterrán országokban is ismert lett, viszont a Római Birodalom hanyatlásával feledésbe merült. Majd a 10. században, Kínában kezdtek dinnyetermeléssel foglalkozni, amely jelenleg is a világtermelés 60 százalékát adja. A 13. században újra ismert lett Európában, majd a mór hódítók Amerikába is eljuttatták. Már akkor kedvelt gyümölcs volt a víztartalmának köszönhetően, értékes levét sokáig lehetett tárolni. Az édes és vörös húsú dinnyéről először a 14. századi Tacuinum Santitatis kézikönyvben találhatóak meg az első források, viszont a mai ismert dinnyét a különböző kultúrákban zajló, hosszú időn át tartó nemesítésekkel, kísérletezésekkel értük el.

dinnye

A magja és a héja is értékes és fogyasztható – fotó: Agrármarketing Centrum

A dinnye hatásai

Az ókori görögök gyógynövényként használták, kitűnő hidratáló, vízhajtó és hashajtó hatása miatt. A napszúrást pedig a dinnye héjával kezelték. Amilyen finom ez a gyümölcs, olyan jót tesz a szervezetünkkel. 90-95 százalékban vizet tartalmaz, így folyadékpótlásra is alkalmas. Ez a kitűnő szomjoltó növény vizelethajtó hatása miatt tisztítja a vesét, segít kimosni a káros anyagokat a szervezetből, kiváló méregtelenítő.

A gyümölcsök közül a görögdinnyében van a legtöbb likopin, aminek szép vörös színét köszönheti. Ez a hatóanyag pedig csökkenti a csontritkulás kialakulásában részt vevő csontsejtek aktivitását. A sárgarépához hasonló módon magas a béta-karotin tartalma, ami védi a szemünket, segíti bőrünk, fogazatunk egészségének megőrzését is.

A görögdinnye és a sárgadinnye is igazi vitaminraktár:

A, B6, C, E vitaminokat, magnéziumot, káliumot is tartalmaznak. Nagyon kevés a kalória-, rost- és zsírtartalma, viszont laktató, így jó választás nassoláshoz a diétázóknak is. Cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják viszonylag alacsony cukortartalma miatt.

dinnye szederel és mentával

A hiedelemmel ellentétben cukortartalma nem magas, cukorbetegek is fogyaszthatják – fotó: Agrármarketing Centrum

A dinnye felhasználása

Sokan megszabadulnak a dinnye magjától, pedig sok rostot tartalmaz, ami fokozza a bélműködést. Fehérjékben is gazdag, vas- és cinktartalma erősíti szervezetünket. Akár nyersen, de pörkölve is lehet fogyasztani, amit később ételekbe is tehetünk.

A dinnye nagy része sokszor a kukában landol, pedig a héja is felhasználható. A fehér része olyan savat tartalmaz, amit a szervezetünk nem tud előállítani. B6-vitamin tartalmának köszönhetően pedig a magnézium és a dopamin szintetizálásában is segít. Salátákba, turmixba is tehető, de teaként is fogyasztható.

Dinnyés chiamag puding

dinnyés áfonyás chiamag puding

Hozzávalók:

100 g görögdinnye
4 ek görög joghurt
2 ek zabpehely
1 ek chia mag
1 ek juharszirup
áfonya (díszítéshez)

Elkészítés:

Egy kisebb tálban összekeverjük a joghurtot, zabpelyhet, szirupot és a chia magot, majd reggelig a hűtőbe tesszük, hogy megduzzadjanak a magok.

Másnap a megduzzadt chia magos joghurt-pudingot a tálaló pohár aljába rakjuk, majd a felvágott dinnye szeleteket erre tesszük rá. A tetejét áfonyával díszítjük.