Egyre több károsító számára kedvezőek az időjárási körülmények
Az áprilisi időjárás idén is hozza a formáját, és nem kicsit „tréfált" meg minket. A húsvéti hosszú hétvége a havazásnak, hajnali fagyoknak és hidegnek köszönhetően leginkább a karácsony hangulatát idézte. Már ami az időjárást illeti... Ennek meg is lett a következménye, nemcsak a korai virágzású csonthéjasok szenvedtek fagykárt, hanem még a szántóföldi növényeink is.
Míg a kalászos gabonák levelein jelentkező fehéredés, sárgulás formájában mutatkozik a fagy hatása, addig a repcén szárgörbülés, szárrepedés jelzi azt az érintett táblákon.
Élettani foltosodás jelzi a fagy hatását az őszi búzán – fotó: Lepres Luca
Mindennek ellenére most kezd kiteljesedni a növényvédelmi szezon. Egyre több gyümölcsfa és az őszi káposztarepce is virágot bont, ami bizony növényvédelmi szempontból a legérzékenyebb fenológiai állapot. Emellett egyre több károsító számára kedvezőek az időjárási körülmények, és egyre több növény kerül az eddig bevetetlen talajba, ezért bizony többször kell szemlézni és permetezni a növényeinket.
A gyümölcsfáink zöme virágzik, ilyenkor nagy hangsúlyt kell fektetni a betegségek megelőzésére – fotó: Lepres Luca
A csonthéjasok megszenvedték a múlt hét szélsőséges időjárását
A múlt hét a szélsőségeket hozta hőmérsékletben, még előfordultak fagyos éjszakák is országrészenként változó mértékben. A csonthéjasokban, főleg a kajszi- és őszibarackban a termelők többféle módszerrel próbálkoztak a fagykár elleni védekezésben. Sajnos a legtöbb helyen sikertelenül. Ahol azonban a nehézségek ellenére várható termés, ott már megtörtént a gyümölcskötődés.
A megjelent terméskezdemények károsodásának felmérését érdemes elvégeznünk, mielőtt további ráfordításokra költenénk. A külső vizsgálat megtévesztő lehet, ezért az épnek látszó gyümölcsöket vágjuk ketté. Ha a gyümölcskezdemény belseje elbarnult, akkor sajnos nemsokára a most még egészségesnek tűnő termések lehullnak.
Itt sajnos egyértelmű a 100%-os fagykár – nincs remény – fotó: Lepres Luca
A fagyok a fővirágzásban lévő cseresznyét és a szilvát is megviselték. Ezeket és a még virágzás előtt álló meggyet is védeni kell a moníliás hajtás- és virágszáradástól (Monilinia laxa, M. fructicola).
A fővirágzásban lévő cseresznyét is megviselték a mínuszok – fotó: Lepres Luca
Az őszibarackot és a betegségre érzékeny nektarint ne felejtsük el felszívódó és kontakt szerekkel kezelni a tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans) megelőzése céljából. Ennek a betegségnek a hűvös, csapadékos időjárás kimondottan kedvez, így erős támadására kell számítanunk. A tartós felmelegedés késik, így az éppen előbújó levélkék nagy veszélyben vannak.
Virágzik a nektarin, de már a levélkék is előbújtak – fotó: Lepres Luca
Szilvában rajzanak a poloskaszagú szilvadarázsfajok (Hoplocampa flava, H. minuta). A kihelyezett fehér színű ragacsos lapok fogási eredményei alapján tudjuk megítélni a védekezés pontos időpontját.
Körtében és almában támad a varasodás
A már teljes virágzásban lévő körtefákon és a virágzás elején lévő almában támad a varasodás (Venturia ineaqualis) és a lisztharmat (Podosphaera leucotricha). Ezért megelőző jelleggel most kell elvégeznünk a gombaölő szeres permetezést. Illetve az almán már megjelent „gyertyás" vesszők eltávolítása is nagyon fontos a további fertőződés elkerülése érdekében. Fejlettségi állapottól függően használhatunk kén, ciprodinil, penkonazol vagy difenokonazol hatóanyagú készítményeket.
Kártevők tekintetében a körtelevélbolha (Cacopsylla pyri) és a levélpirosító almalevéltetű (Dysaphis devecta) az, amivel foglalkozni kell. Körtében a levélbolha-imágók már bőszen rakják a tojásaikat, míg az almában már március vége óta jelen vannak a levéltetvek, és védekezés híján látványos kárképet okoznak.
A birsalma fiatal levelein is gyülekeznek a levéltetvek – fotó: Lepres Luca
A szőlőben ajánlott lemosó permetezést végezni
A szőlő fajtától függően a rügygyapjas állapot és a rügypattanás között áll. Ilyenkor kéntartalmú szerrel lemosó permetezést ajánlott végezni. Ez a szőlővesszőn áttelelő lisztharmatspórák csírázását meggátolja, sőt a kéntartalmú szerek mellékhatásaként az atkák száma is csökken.
A repcének nagy szüksége lenne a tartós melegedésre
A virágzás előtt áll a repce, de a virágzatok nyílása vontatott. Nagyon kellene a tartós melegedés, hogy a már sárgabimbós állapotban támadó repcefénybogarak (Meligethes aeneus) és repcebecő-ormányosok (Ceutorhynchus assimilis) ne okozzanak súlyos veszteséget.
A hétvégi hideg, szeles időben alig mozogtak a bogarak, inkább megbújtak a növényállományban – fotó: Lepres Luca
Mint azt tudjuk, a bimbók kirágásával tudják a fénybogarak a legnagyobb kárt okozni. Így tehát a következő hetekben a virágzat megmentésére helyeződik a hangsúly, bár a gyakori esőzések igencsak megnehezítik ezt. Ne feledjük azt sem, hogy már a méhek is látogathatják a repcetáblákat, ezért fokozottan ügyeljünk a rovarölő készítmények szabályos használatára.
Több repcetábla virágzása megkezdődött, a becőormányosok száma is emelkedik a virágzaton – fotó: Lepres Luca
Az őszi kalászos gabonákban terjed a lisztharmat és a szeptóriás levélfoltosság
Az őszi kalászos gabonák összességében kedvező képet mutatnak. A melegedő hőmérséklet és a folyamatosan érkező csapadék hatására várhatóan megugrik a fejlődésben mind az árpa, mind a búza, és kezdetét veszi a szárbaindulás.
Minden jelentősebb betegség tünete előfordul helyenként, de elsősorban a lisztharmat (Erysiphe graminis f.sp. tritici) és a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) terjed az állományokban. A hőmérséklet emelkedésével a vetésfehérítő bogarak (Oulema sp.) betelepedése is fokozódik, és habár a tojásrakás még nem kezdődött el, az imágók rágásnyomait már megtaláljuk a leveleken.
A napraforgó vetési ideje is közeledik, de a csapadékos idő és sáros talaj miatt a termelők még várnak vele.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
