Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint a hazai borászat elérkezett a tűréshatár szélére: ha júniustól nem történik legalább 10 százalékos áremelés, az ágazat működése komoly veszélybe kerülhet, erről beszélt egy interjúban. Bár tavaly számottevő volt a borexport növekedése, ez csupán enyhe javulást hozott a szektor számára, a költségek ugyanis sokkal gyorsabban emelkedtek, mint az eladási árak.



Exportnövekedés: pillanatnyi enyhülés

A 2024-es év egyik pozitív fejleménye az volt, hogy a magyar borok kivitele jelentősen bővült: 12 százalékos mennyiségi, és 16 százalékos értékbeli növekedés volt tapasztalható. Ennek hátterében a környező országok szőlőültetvényeit sújtó fagykárok és jégverések álltak, valamint az is, hogy a világpiacon is növekszik az érdeklődés a fehérborok iránt. A kivitel zömét fehérborok tették ki, mivel a vörösborok iránti kereslet globálisan is visszaesett. Frittmann szerint ez a trend nemcsak piaci igényekre adott válasz, hanem tudatos hazai termelői alkalmazkodás is.

Hazai fogyasztás: gyümölcsös boroké a jövő

A belföldi borfogyasztás is átalakulóban van. A nehezebb, érettebb vörösborok helyett egyre inkább a könnyed, friss, gyümölcsös borokat keresik a vásárlók – köszönhetően az étkezési szokások és az életmód változásainak. A mai fogyasztónak már nincs ideje hosszasan készülni egy-egy pohár bor elfogyasztására: gyors, egyszerű élményre vágyik, amelyet a gyümölcsös fehérborok biztosítani tudnak.


szolo

Fotó: Pixabay


Árak és költségek: kibillent egyensúly

Az infláció és az inputköltségek növekedése miatt az utóbbi három évben folyamatosan nőtt a termelés költsége, azonban az árakat a borászok csak mérsékelten tudták emelni. A bor nem tartozik az árstopos termékek közé, de a piaci környezet és a vásárlói elvárások miatt eddig nem volt lehetőség érdemi áremelésre. Frittmann szerint azonban mára elérkezett az a pont, ahol már nem lehet tovább halogatni a drágítást: legalább 10 százalékos áremelés szükséges ahhoz, hogy a szőlő-bor ágazat fenntartható maradjon.

A szőlő is többet érne

Nem csak a bor árának kell emelkednie – a szőlő felvásárlási árát is növelni kell. Bár ez utóbbi valamivel nagyobb arányban emelkedett az elmúlt években, még mindig nem éri el azt a szintet, amely hosszú távon megtérülő beruházásokat tenne lehetővé a termelők számára.



Az évjárat kilátásai: aszály és fagykár

A 2025-ös évjáratot illetően vegyesek a kilátások. A Kunsági borvidéken óriási a vízhiány, máshol pedig az intenzív növényvédelem okoz kihívást az esőzések miatt. Az áprilisi fagyok a szőlőültetvényekben is komoly kárt okoztak, egyes fajták – mint a néró vagy az Irsai Olivér – 20–30 százalékos veszteséget is elszenvedtek.

A borászati ágazat jelenleg tehát többszörös nyomás alatt áll: egyszerre kell megfelelnie a megváltozott fogyasztói igényeknek, kezelnie a gazdasági nehézségeket, és alkalmazkodnia a kiszámíthatatlan időjárási viszonyokhoz. Mindez csak akkor sikerülhet, ha a piaci árak is tükrözik a valós költségeket – különben a magyar borászat jövője veszélybe kerülhet.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pixabay