A szőlő ültetési anyagának előkészítése és a helyes ültetés lépései

A szőlőnövény az emberiség egyik legrégibb kultúrnövényé, és a mai napig is vezető helyet foglal el a termesztett kultúrnövényeink sokféle listáján. Nem mellesleg az egyik leghosszabb életű termesztett állókultúránk is, melynek termesztésbe állítása az ültetéssel kezdődik, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalójában.


Az ültetési anyag előkészítésének általános szempontjai

Az ültetés általában gyökeres szőlőoltvány, gyökeres alany vagy sima alanyvessző, ritkábban immunis homoktalajon sima nemes vessző használatának történik. Sima (gyökér nélküli) vesszővel ültetve, az ültetési anyag abban az esetben alkalmas ültetésre, ha a vessző átvágva élénk, zöld színű, továbbá, ha az átvágásnál a metszlap nedves, felületén látható vízcsepp keletkezik.

Amennyiben a vessző átvágva egészségesnek tűnik, de nem megfelelő a víztartalma, akkor az ültetés előtt néhány napig a vessző kétharmadáig (szoba-hőmérsékletű) vízbe szükséges állítani annak érdekében, hogy az ültetésre vízzel telített állapotba kerüljön.

Az áztatásra használt vizet reggel és este is cserélni javasolt, de legalább naponta szükség van erre, mert az állott vízben a vessző oxigén hiányos állapotba kerülhet, és káros mikroorganizmusok szaporodhatnak el.

Meddig kell áztatni a vesszőt?

Az, hogy meddig kell áztatni a szőlővesszőt, annak víztartalmától függ és több napig is tarthat. A vesszők áztatását addig kell folytatnunk, amíg a vessző átvágásakor a metszlapon vízcsepp nem jelentkezik, ezt érdemes két nap után naponta figyelemmel kísérni. A jelenség a vessző megfelelő vízzel telítettségét jelzi és így a vessző telepítésre alkalmas. Akár gyökeres, akár sima vesszővel telepítünk, a gyökereket és a vesszőket, mindig közvetlenül az ültetés vagy áztatás előtt metsszük vissza, mert a beszáradt metszlapú vesszők vízfelvétele jelentősen akadályozott és rosszabbul erednek.

A vessző visszavágása

Sima vesszővel való ültetés esetén a legalsó rügy alatti csonkot (nódusz) 3 -4 milliméterre vágjuk vissza, mert a gyökerek képződése közvetlen a rügy alatt várható. Használjunk a visszavágáshoz éles, fertőtlenített metszőollót! Fontos, hogy éles legyen, különben a bélrekesz behasadhat, és ekkor a vessző vége bekorhad.

Gyökeres vesszők és gyökeres oltványok előkészítésénél a gyökereket és vesszőket vissza kell metszenünk. Abban az esetben, ha fúróval készített lyukba ültetünk, a talpgyökereket 1-2 cm hosszúra szükséges visszavágni, az oldalgyökereket és a felette lévő harmatgyökereket pedig tőben metsszük le, így tudjuk a növényt az ültetőlyukba helyezni.

Szőlőültetvény gyeppel borított területen

Az eredményes szőlőtelepítés érdekében fontos betartani az ültetés előkészítésének lépéseit – Fotó: Envato

Az egyéves vesszőket két rügyre javasolt visszametszeni. A gyökeres vessző a vermelőben meglehetősen sok vizet veszíthet, mivel a gyökérzet csak kevés felszívó gyökeret tartalmaz, ezért ültetés előtt a gyökérzet és a vessző visszavágása után 2- 3 napra állítsuk vízbe, így vízvesztést pótolni tudja a szőlő.

Gödörbe ültetésnél, melyet főleg házikerti viszonyok között alkalmazunk, ott a talpgyökereket 10-12 cm hosszúra érdemes metszeni, az oldal gyökereket rövidebbre, a harmatgyökereket pedig csonkmentesen tőben vágjuk le. Itt is ajánlott az ültetés előtti vízben áztatás.

Az ültetés

A telepítés kezdetéig a növényanyagot védeni kell a kiszáradástól takarással vagy vermeléssel.

  • Fúróval történő telepítés esetén: a tőke helyén 40-50 cm mély lyukat kell készíteni, és azt előre hátra mozgatással ki kell tágítani. Az ültetőanyagot úgy szükséges a lyukba helyezni, hogy annak felső rügye 3-5 cm-rel a talaj felszíne felett maradjon.
  • A lyukba starter foszfor túlsúlyos, folyamatos feltáródású műtrágya és talajfertőtlenítő is helyezhető.
  • A lyukba tett növényt először mélyebbre dugjuk és utána húzzuk fel a kívánatos magasságig. Ezzel a mozzanattal segítjük elő azt, hogy a gyökerek megfelelő lefelé irányban helyezkedjenek el.
  • A következő lépés a növény rögzítése: ezt is az ültetővassal végezzük. Az ültetővasat a lyuk mögött kb. 5-6 cm re függőlegesen beszúrjuk a szőlő talpgyökérzetéig, majd előbb magunk felé húzzuk az ültetővasat és utána magunktól a növény felé toljuk. Ezzel a módszerrel tudjuk a növény ültetését légmentesen végezni, ami az ültetés sikerét alapvetően meghatározza. A jó ültetés után két újjal a növényt nem tudjuk kihúzni.
  • Ezután 2-3 liter vízzel beiszapoljuk.
  • A földből kiemelkedő vessző felső részét felkupacoljuk, de csak porhanyós földdel fedjük, hogy tavasszal a fakadó hajtás könnyen át tudja törni. A felkupacolás a kiszáradás, jégverés, állatti rágás ellen is véd és a rügyek idő előtti fakadását is késlelteti. Mindenképpen jelöljük meg az ültetés helyét, hogy tavassal is megtaláljuk.
  • Gödörbe ültetésnél a kijelölt tőhely mellett háromszög alakú 40-50 cm mély ültetőgödröt készítünk lehetőleg az ültetéssel egy menetben. A tőke kijelölő pálcika mindig a gödörnek azonos sarkában maradjon, a kitermelt földet a pálcikával ellentétes irányba tegyük. A gyökerek a gödör fenekén egyenletesen szétterítve terüljenek szét a vessző felső részét pedig a jelzőpálcika melletti sorhoz illesztjük úgy, hogy az egyéves vesszőcsap a föld felszíne fölé kerüljön.
  • Ezután kapával félig behúzzuk a gödröt. Ebben az esetben is célszerű talajjavító anyagot, talajfertőtlenítőt elhelyezni.
  • Rázzuk meg kissé a növényt, hogy a föld a gyökerek közé rázódjon, majd alaposan légmentesen tömörítve betapossuk és beiszapoljuk.
  • Beöntözés után a gödröt feltöltjük földdel és megtapossuk.
  • A felkupacolásra ebben az esetben is gondoljunk. Konténeres burkolt gyökerű szőlőt is ültethetünk, de leginkább csak pótlásként jön szóba.

Az ültetés után lehetőleg készítsünk térképet az ültetésről, amelyen a tábla, sor és tőhely, fajta, származás, ültetés ideje szerepel. Csak ellenőrzött szőlőiskolából, vagy kertészeti árudából vásároljunk, ahol az egészséges szaporítóanyag és fajtaazonosság biztosított!