A növény a tápanyagokat a gyökerein keresztül veszi fel, alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosítással számolunk, ezért a tápanyagokat a talajba juttatjuk ki. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás hatékonyabb, célravezetőbb, vagy pusztán egyetlen megoldás a technológiában, például bizonyos tápanyag-ellátási zavarok megszüntetésekor, tápanyaghiányok megelőzésénél.
Többnyire lombtrágyázással a mikro- és félmikroelemeket pótoljuk (vas, magnézium, cink, bór, molibdén, mangán és réz), ugyanakkor ismert néhány olyan eset, amikor a makroelemeket is érdemes levélen keresztül adagolni. Az alábbiakban néhány olyan esetet említünk, amikor a lombtrágyázás igen hatásos, hatékony és egyetlen megoldás a tápanyaghiány megszüntetésére.
Palánták
A palántanevelésben többnyire tőzegeket vagy tőzegkeverékeket használunk, amelyek nagy abszorpciós kapacitásukból adódóan erősen megkötik a tápanyagokat, ebből adódóan a növények nehezebben tudják hasznosítani. Főleg a foszfor esetében áll fenn annak veszélye, és hiánya következtében a palánta fejlődésben visszamarad, fejletlen a gyökérrendszere, rosszul (későn) virágzik. Ilyen esetben a közegre kijuttatott műtrágyát a gyökérzet csak nagy késéssel tudja hasznosítani, ami a palántanevelési időt is jelentősen megnöveli. A levélen keresztül, híg oldat (0,2-0,3%) formájában adott foszfor hatásosabb, hatása egy-két nap után szemmel is érzékelhető.
Sárgulás
Másik gyakori jelenség a palánták kiültetés utáni levélsárgulása. Ismert jelenség paprikánál, paradicsomnál, dinnyénél és uborkánál, hogy a fejlett, egészséges palánták alsó levelei a kiültetést követő megsárgulnak. Minél kisebb tápkockát használunk, vagy ha szálas palántát ültetünk, annál feltűnőbb a jelenség, ami azzal magyarázható, hogy a hideg talajban a gyökértevékenység lassú, a felszedéskor megsérült gyökerek nem képesek a talaj tápanyagkészletét hasznosítani, miközben a lombozat a meleg fólia alatt vagy a szabadban a napsütés hatására tovább növekszik, fejlődéséhez igényelné a vizet és a tápanyagokat. Ilyen esetben a kiültetést követő napon végzett lombtrágyázás jó hatással van, átmenetileg helyettesíti a funkciójában korlátozott gyökereket. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben valamennyi tápanyagfelvétele zavart, célszerű komplex (valamennyi növényi elemet tartalmazó) lombtrágyát használni.
Kálciumhiány
Napjainkban egyik leggyakoribb élettani betegség a kalciumhiány (bogyófoltosodás paprikánál és paradicsomnál, levélszél barnulás fejes salátánál, stb.), az esetek döntő többségében nincs összefüggésben a talaj alacsony mésztartalmával. A tápanyag felvétel hiánya (zavara) külső (környezeti) okokra vezethető vissza, amely során a gyökerek nem tudják a talaj mésztartalmát hasznosítani, ezért a mészhiány betegségek megszüntetésénél is számításba jöhet a lombtrágyázás. Az ilyenkor lombozatra kijuttatott kalciumtrágya, ha sokszor nem is szünteti meg teljesen a betegséget, de jelentősen mérsékelheti. Általános ilyen célra a kalciumnitrát használata, a nitrát-nitrogén elősegíti a kalciumnak a növénybe jutását.
A mikroelemekből (cink, mangán, molibdén, réz, bór) a növény nagyon keveset igényel, hektáronként mindössze 1-2 kg-ot, a félmikroelemekből (vas, kén, magnézium) többet (20-50 kg/ha) a mikroelemek tízszeresét. Nehéz megérteni ilyen formán ezeknek az elemeknek a hiányát, hisz a porral – levegő szennyezéssel - és a vízzel is kerül ennyi a termőtalajra. Egyetlen magyarázat csak az lehet, hogy a gyökerek a rendelkezésre álló tápelemeket nem tudják felvenni a talajból, mert pl. más elemek, amelyekből túl sok van, a növénybejutásukat gátolják. A jelenséget idegen szóval ionantagonizmusnak (tápanyag-ellentétnek) nevezzük, ilyen esetben is hatásos és gazdaságos lehet a lombtrágyázás. Célszerű csak a hiányzó tápelemet kijuttatni, esetleg más tápelemekkel is dúsított lombtrágya az antagonizmus jelenséget fokozza!
A nitrogén hiánya
Gyors vegetatív növekedés esetén a nitrogén hiánya is megjelenhet, előfordul uborkánál, paradicsomnál, hajtatásban sárgadinnyével. Az intenzív hajtásképződéshez szükséges nitrogént a gyökérzet csak lassabban képes felvenni a talajból, ezért átmeneti hiány következtében az alsó levelek megsárgulnak. A lombozatra juttatott nitrogén (0,5%-os nitrát-nitrogén) megszüntetheti a hiányt, a levelek gyors visszazöldülését eredményezheti.
Ne felejtsük el! A lombtrágyázás ugyan nagyon hatásos, de nem helyettesíti a gyökéren, ill. a talajon keresztül végzett fejtrágyázást. Meglehetősen kevés az így kijuttatott tápanyagmennyiség, hektárra átszámítva mindössze 1-2 kg. Nagy termésátlagok eléréséhez a tápanyagok visszapótlását a gyökéren keresztüli trágyázásra kell alapozni, ezt a lombtrágyázással - az említett esetekben - csak kiegészíteni lehet.
K. Z. P.
