A csapadékos meleg idő kedvezett a fertőzések terjedésének, főként a szokásosnál korábban megjelent lisztharmatfertőzés okozott jelentős károkat a tőkékben.

A fertőzés mértékétől függően a kunsági, a balatoni és a bajai régiókban kedvezőbb termést szüretelhetnek a gazdák, míg a soproni és a somlói borvidéken szerényebb lehet a betakarított szőlőtermés. A gazdáknak 20 százalékkal többet kellett költenie a tavalyinál a növényvédelemre az év eddig eltelt időszakában.

Az idei évben 2,7 millió hektoliter bor készülhet, ami 1,1 százalékkal haladná meg az előző évi mennyiséget. A korai szőlő minősége megfelelő, bár alkohol- és cukortartalma valamivel kevesebb a szokásosnál. Az Egri borvidéken, az elmúlt évekhez hasonlóan, hektáronként 72 mázsa termés várható. A Mátrai borvidéken egy hektárról 78-80 mázsa szőlőt szüretelhetnek. A termelők kilogrammonként 100-120 forintra számíthatnak, ami a tavalyi árakhoz képest 15-20 százalékos csökkenést jelent. A Tokaji borvidéken jó közepes, összesen 300 ezer mázsa termés várható, szemben a tavalyi 330 ezer mázsával. A Soproni borvidéken a múlt évi hektáronként 69,5 mázsa termés után idén a hozam nem éri el a 60 mázsát. A Neszmélyi borvidéken a megszokottnál 10-20 százalékkal kevesebb lehet a szőlőtermés. A Villányi borvidéken hektáronként 60 mázsa alatti termés várható, ami 15-20 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.

Az AKI PÁIR adatai alapján a földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok belföldön értékesített mennyisége 11 százalékkal nőtt január-augusztus között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A fehérborok eladása 13 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vörös- és rozé borok értékesítése 1 százalékkal csökkent. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok eladása 13 százalékkal, az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott boroké 16 százalékkal emelkedett. A vörös- és rozé borok közül a földrajzi jelzés nélküli borok forgalma 19 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, míg az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok értékesítése 29 százalékkal csökkent.

A belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 5 százalékkal csökkent az első nyolc hónapban az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A fehérborok ára 3 százalékkal, a vörös- és rozé boroké 7 százalékkal esett. A fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok átlagára 12 százalékkal csökkent, ugyanakkor az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott boroké csaknem 7 százalékkal emelkedett. A földrajzi jelzés nélküli vörös- és rozé borok ára 7 százalékkal mérséklődött, míg az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozé boroké 1 százalékkal haladta meg 2013 azonos időszakának átlagárát.