Az elmúlt napokban többen érdeklődtek a szabadföldre kiültetett paprika és paradicsom levelének sárgulása miatt. Voltak, akik pontos leírást adtak – ők voltak kevesebben –, és sokan voltak, akik csak a sárgulás tényét állapították meg, de arra vonatkozóan, mely levelek és hogyan sárgulnak, már kevés információt kaptam.
Más tényezők is, amelyek megakadályozzák a tápelemek növénybe jutását, szintén kiválthatják a levelek klorózisát (relatív hiány).
Magnéziumhiány paradicsomon – A szerző felvétele
Mindenekelőtt érdemes a tüneteket tisztázni, pontosítani!
• Hol sárgulnak a levelek?
Különbséget kell tenni olyan vonatkozásban, hogy a fiatalabb vagy az idősebb leveleken látható a sárga elszíneződés. Az úgynevezett makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) hiánytünetei mindig az idősebb, azaz az alsó leveleken mutatkoznak először, és a hiány fokozódásával idővel a középső, majd a fiatalabb levelekre is átterjednek.
A mikroelemek és azon tápanyagok hiányát, melyek lokalizálódnak a levél szöveteiben, azaz hiány esetén nem épülnek át (pl. mangán, vas, cink, bór, kén, kalcium), a fiatal levelek és hajtások sárgulásával jelzik. Talán kivétel a magnézium, amelynek hiánya kevésbé az idős, sokkal inkább a középtáji levelek sárgulását okozza, bár paprikán kevésbé, folytonnövő paradicsomon vagy uborkán a jelenség jobban megfigyelhető.
Vagyis ha megtudjuk állapítani, hogy idősebb vagy fiatalabb leveleken kezdődött a klorózis, a hiányt okozó tápelemet jobban valószínűsíthetjük, és néhány elemet teljes bizonyossággal kizárhatunk.
• Hogyan sárgul a levél?
A tápelemek okozta sárgulásnál többé-kevésbé a szövetek egyenletes és nem foltszerű klorózisa a jellemző, ellentétben néhány gombabetegséggel, amelyek foltszerű tüneteket mutatnak. Még egy jellemzője van valamennyi tápanyaghiánynak – ugyancsak ellentétben a fertőző betegségekkel –, szimmetrikus tünetet mutatnak, ami alatt azt kell érteni, ha a szárat tünettengelynek veszem, akkor a balra vagy jobbra elhelyezkedő levelek azonosan sárgulnak.
A sárgulás lehet világossárga (pl. nitrogén vagy kálium), lehet élénksárga vagy narancssárga (pl. magnéziumhiány) lehet sárgásbarna-barna (pl. foszforhiány). Maga a hiány mértéke is befolyásolja a sárgulást, azaz a szín tónusát.
Alaposabb megfigyelést igényel, hogy a levél melyik részén kezdődik a sárgulás. A káliumtünetre jellemzően a levél hegye kezd sárgulni, a nitrogén esetében a levél széle, míg a magnéziumra, különösen a kabakos növények esetében (dinnye, tök, uborka stb.) a levélnyél irányából induló klorózis a jellemző.
A nitrogén esetében egyenletesebben világosodik ki a levél szövete, az erek közötti szövet sárgulása a levélerekhez képest nem mutat olyan nagy különbséget, mint a kálium vagy a magnézium esetében, ahol a főerek egészen a levél száradásáig élénk zöldek maradnak, és ebből adódóan egy igen jól felismerhető szimptóma alakul ki. A mikroelemekre a levelek pókhálószerű sárgulása jellemző a hajtásokon, a vékony erezet közötti szövetek kisárgulnak, maguk az erek sötétebb zöld tónust mutatnak.
• Kevés a talajban az adott tápelem?
Általában a tápelemek hiánya okozza a tüneteket (abszolút hiány), de kialakulhatnak olyan esetben is, ha a növény valamilyen okból nem tudja a talajból felvenni az adott elemet (relatív hiány). Ez utóbbi eset lombtrágyázással mérsékelhető, de alapvetően csak a tápanyag felvételét akadályozó tényező (pl. kedvezőtlen talajkémhatás, levegőtlen talaj, rossz talajszerkezet, szárazság stb.) megszüntetésével lehetséges a gyógyítás.
Ha a hiánytüneteket kiváltó tápelemeket a tenyészidő termésképzési szakaszában nézzük, az esetek 80-90%-a 2-3 elemre vezethető vissza. Az alsó levelek sárgulása (szélről induló, egyenletes levélklorózis) nitrogénhiányra vezethető vissza.
Az alsó levelek sárgulása nitrogénhiányra vezethető vissza – A szerző felvétele
Nemcsak a szerves és műtrágyázás elmaradása lehet az ok, laza, humuszban szegény talajon egy-egy erősebb nyári zápor képes a gyökérzónából a nitrogént kimosni akkor, amikor a termésképzés indulásához legtöbb tápelemre lenne szükség.
Nitrogénhiány paprikán – A szerző felvétele
Ritkábban figyelhető meg paprikán és a paradicsomon a tenyészidőben jelentkező káliumhiány (alsó levelek csíkos sárgulása, a klorózis a levél hegyén kezdődik). Rendszerint az őszi talajforgatás idején elmaradó alaptrágyázás az oka, tenyészidőben – mint a nitrogén – többszöri fejtrágyázással pótolható.
Káliumhiány paprikán – A szerző felvétele
Az alsó-középső levelek élénksárga színű, rendszerint a levélnyél irányából induló klorózisát a magnézium hiánya váltja ki, és ismételt lombtrágyázással a tünet jól kezelhető.
A fiatal levelek (hajtásvégek) sárgulása legtöbbször mangán, cink, de sokkal gyakrabban a vas hiányára vezethető vissza. Számos oka lehet, amelyek közül gyakori a túlöntözés, nagyobb eső, felhőszakadás. Ilyenkor az oxigén kiszorul a talajból, és a vasvegyületek a növény számára nehezen felvehető formává alakulnak át.
Vashiány paradicsomon – A szerző felvétele
Amint a talaj szellőzöttsége helyreáll, pl. talajsorköz lazítás, a hajtásvég sárgulása is fokozatosan megszűnik. Vastartalmú lombtrágyák használatával az egészséges zöld levélszín visszaállása gyorsítható.
Vashiány paprikán – A szerző felvétele
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
