A meghatározó európai szereplők terméskilátásai a nagyságrendek vonatkozásában a következőképpen jellemezhetők:
• Szerbia összességében jó termést vár, a tavaszi fagyok jelentősebb terméskiesést nem okoztak. A szüret már körülbelül egy hete zajlik. Dél-Szerbiában – a hazaihoz hasonlóan – a sok eső azonban egyre több minőségi problémát okoz, ami a léipari alapanyag-kínálatot erősíti.
• Lengyelországban tavasszal több alkalommal voltak éjszakai fagyok, melyek közül nagyobb károkat inkább a májusi lehűlések okoztak, de ezek mértékében is jelentős különbség van termőtájanként. A tavaszi aszály itt is rontotta a virágok vitalitását és termékenyülését. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az erős virágzás ellenére – a fagy és az aszály okán – hozzávetőlegesen a tavalyinak megfelelő, 150 ezer tonna körüli termésre számítanak. A lengyel helyzet pontos megítélését nehezíti, hogy az egyes termőtájak és ültetvények között rendkívül nagy különbségek vannak, erősen heterogén a termés.
• Németországban szintén az aszály és a fagyok jellemezték a tavaszt. Termőtájtól függően eltérő a kép, de összességében drámai terméskiesés nélkül, a tavalyi 15 700 tonnás közepes termésnél mintegy 15 százalékkal alacsonyabb termésre számítanak.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a meghatározó európai szereplőknél a normál évjáratoktól elmaradó, de hozzávetőlegesen közepes termés várható. Ez a helyzet összességében – a termés oldaláról – a keresleti viszonyokat erősítheti a piacon.
Március 22-től kezdve május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket, melyek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott, ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna. Minden termőhely minden fajtája minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. A számtalan hideghatás okozta jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését.
A virágzást követő 3-4 hétben már megérkeztek az első kisebb csapadékok, de domináns inkább az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény időjárás volt (jóllehet a terméskötődésnek éppen a jó vízellátottság, a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne). Emiatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást eredményezett.
A számtalan hideghatás okozta virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos időjárás tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését – fotó: Shutterstock
Az időjárási hatások eredményeként a virágzás kb. egy héttel hamarabb kezdődött, mint egy átlagos évben, a számtalan áprilisi fagy- és hideghatás, valamint a relatíve hűvös május következtében azonban jelenleg már mintegy 4-5 nap csúszásban van az érés. A gyakori áprilisi fagyokra, illetve lehűlésekre vezethető vissza az is, hogy 3-4 héten keresztül elhúzódó virágzást tapasztalhattunk, ami akár a fán belüli egyenetlen gyümölcsmérethez és heterogén érettségi állapothoz is vezethet.
A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget, és hatással vannak a termésminőségre is.
A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként is meglehetősen változékony a kép. Az optimista becslés szerint a tavalyihoz hasonló mennyiség van a fákon, míg a pesszimista szcenárió szerint ennél akár 15 százalékkal is alacsonyabb lehet a termés. Fentiek alapján
a 2020. évben 45 és 55 ezer tonna közötti meggytermés prognosztizálható Magyarországon.
Azonban a jelenleg fán lévő, becsült termésmennyiség nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen leszüretelhető, piacra kerülő mennyiséggel. A szezon folyamán kialakuló tényleges kínálatot lefelé billenthetik a negatív időjárási hatások, míg valamelyest felfelé korrigálhatja az egyedi gyümölcsméretek növekedése.
A termésre negatívan ható időjárási események sora júniusban tovább folytatódott. A tartós tavaszi aszály végét jelentő esők a 2018-as és 2019-es évjáratok során már megtapasztalt gyakorisággal és intenzitással éppen a meggyek gyümölcsnövekedésének és érésének idejében érkeztek.
A harmadik éve ismétlődő extrém csapadékos júniusi időjárás negatívan hat a fán lévő meggy minőségére, amely különösen hangsúlyos az Érdi bőtermő esetében, mely fajta ekkor érik, és repedésre egyébként is érzékeny. A 2020. júniusi extrém csapadék eredményeképpen már most tapasztalható, hogy az Érdi bőtermő fajtánál az extrém sok esőt „elszenvedő” termesztőkörzetekben a gyümölcsrepedés okán jelentős minőségi veszteségeket lehet elkönyvelni.
A termésminőség tekintetében növényvédelmi oldalról egyelőre különösebb probléma nem érzékellhető: érdemi antraknózis-, monília- és cseresznyelégy-fertőzés mindeddig nem lépett fel. E tekintetben azonban vannak bizonytalanságok a szezonban: a júniusi csapadékos, párás időjárás fokozza a monília és az antraknózis kockázatát is.
Az érési folyamatok a májusi lehűlések miatt 4-5 napos csúszásban vannak az átlagoshoz képest.
A termés mennyiségét és minőségét leginkább az időjárás későbbi alakulása fogja meghatározni – fotó: Shutterstock
Az európai és a magyar meggypiacon ebben az évben egy „érdekes kettősség” figyelhető meg, ami speciális helyzetet teremthet.
A kínálati oldalon:
• a jellemzően konzervipari alapanyagot előállító Magyarországon az átlagosnál jóval gyengébb termésre számítunk,
• míg a döntően fagyasztóipari és léipari alapanyagot termelő Szerbiában, illetve Lengyelországban jó, illetve elfogadható a termés mennyisége.
A keresleti oldalon az alábbiakat tapasztaljuk:
• A rendelkezésre álló információk szerint Lengyelországban még állnak rendelkezésre az ilyenkor megszokottnál nagyobb fagyasztott meggykészletek (elsősorban a HoReCa-szektorba beszállítóknál), és tartanak attól is, hogy a HoReCa a következő hónapokban az átlagosnál mérsékeltebb keresletet fog jelenti a fagyasztott meggyre (a turizmus esetleges visszaesése miatt). Mindezek okán a lengyel fagyasztóipar vásárlási szándéka a mostani jelek alapján visszafogottabb az átlagosnál.
• A meggybefőttkészletekről számszerű ismeretekkel nem rendelkezünk, de erősen valószínűsíthető, hogy – többek között a tavalyi gyenge termés és átlag alatti minőség miatti visszafogottabb gyártás okán – az előző évről érdemi meggybefőttkészletek nem állhatnak rendelkezésre. Az információk szerint azonban a járványhelyzet miatt a HoReCa-szektornak gyártott nagy kiszerelésekből még vannak megmaradó készletek, ami miatt e szegmens vonatkozásában mérsékeltebb a gyártási szándék.
A fenti tényezők miatt a konzervipari alapanyag szegmensben keresleti piacra lehet számítani, míg a fagyasztó- és léipari szegmensben inkább az egyensúlyi állapothoz közeli állapot képzelhető el európai piaci szinten.
Ebben az évben tehát akár jelentős különbség is kialakulhat a magyar meggyárak és a versenytársak (Lengyelország, Szerbia) meggyárai között. Ez összességében olyan módon nem befolyásolja a magyar meggy piaci pozícióit, hogy markánsan más piacra termelünk, azonban ennek a helyzetnek a kárvallottja a magyar hűtőipar lehet.
Az idei piaci viszonyokat befolyásolhatja az is, hogy a lengyeleknek mennyi lesz a tényleges termése, illetve az irányukból milyen kereslet mutatkozik a magyar meggyre. Az eddigi jelek alapján azonban ebben az évben nem számítunk intenzív lengyel keresletre.
A FruitVeb prognózisa a jelenleg látható helyzeten alapszik. A termés mennyiségét és minőségét azonban leginkább az időjárás későbbi alakulása fogja meghatározni. A piaci szereplők viselkedésében, a versenytársak vagy vevők reakcióiban is bekövetkezhetnek bizonyos változások, amelyek a piaci folyamatokat alakítják.
