A május 11-én kezdődő PREGA Konferencia és Kiállítást megelőzően online PREGA webináriumokat rendezünk, amelyek – hasonlóan a nagy konferenciához – az agrárgazdaság minden jelentős ágazatával külön foglalkoznak.

A következő PREGA webináriumokra itt regisztrálhatsz.

A legutóbbi webináriumon a kertészet, indoor farming témakörével foglalkoztunk a szakterület professzionális szereplőivel és tudományos munkatársaival. Az első szekció a precíziós kertészet, robotika témakörét járta körül. Szekcióvezetőként Dr. Pék Zoltán, egyetemi tanár segítette az előadókat a digitális térben.

Az első előadó Kránitz József volt a Detectology Kft.-től, aki az első hazai drónos hiperspektrális és LIDAR adatgyűjtő rendszert mutatta be.

A szakember 2018-óta foglalkozik távérzékeléssel és mesterséges intelligencia fejlesztéssel, a Detectology Kft. égisze alatt pedig 2021-től dolgozik munkatársaival.

A vállalkozás tudományos kutatásainak többsége a mezőgazdasághoz kapcsolódik, ilyenek például:

  • Parlagfű detektáló algoritmus fejlesztése
  • Cukorrépa multispektrális és hőkamerás vizsgálata (tőszámlálás, fertőzések azonosítása, szárazságtűrés)
  • Napelem parkok működési hibáinak detektálása MI segítségével
  • Erdészeti térképezés mennyiségi és fajtaazonosítással

Nem földi távérzékelési rendszerek összehasonlítása

Légi távérzékelési rendszerek összehasonlítása – fotó: Detectology Kft.

A LIDAR – azaz lézer alapú távolságmérés szerepe az elmúlt időszakban felértékelődött a gyors adatforgalomnak, valamint a gyorsan fejlődő adattárolási és számítási technológiáknak köszönhetően.

A LIDAR nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű pontfelhőt hoz létre, amelynek köszönhetően a végtermék felbontása centiméteres pontosságú lesz. Ez a legtöbb mezőgazdasági célú felhasználás szempontjából elegendő. Ezzel a technológiával például viszonylag pontos termésbecslést végezhetünk egy gyümölcsösben vagy a fák korona alakulását is vizsgálhatjuk. De számtalan más területen is hasznosítható a rendszer.

A drónos kamerák tudása a spektrális érzékenység tekintetében kibővült az infravörös tartományokra is. Ezek a hyperspektrális kamerák már lehetővé teszik a valós idejű spektrális képalkotást és – ellentétben a korábbi megoldással, amikor több kamerát állítottak egymás mellé – már tökéletes geometriai fedést biztosítanak, valamint az adatok utófeldolgozása is könnyebb, valamint rövidebb lett. (Példaként, az Ultris X20 Plus hyperspaktrális kamera 2021 decemberétől már elérhető.)

A LIDAR és a Hyperspektrális kamera jól kiegészítik egymást, a következők miatt:

  • Pontosabb térbeli (3D) adatokat nyújt növényélettani folyamatok megítélésében (Pl.  kárkép, kórkép, biotikus-, vagy abiotikus stressz... stb. vizsgálatakor)
  • Több tudományosan megalapozott információt tesz elérhetővé a gyorsabb döntéshozatalhoz
  • A multispektrális felvételek hiányainak kiküszöbölésére is alkalmas ( pl. NDV-nál a telítődés)
  • Keskenysávú vegetációs indexek használata
  • Spektrális indexek használata

Előnyeit pedig az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

  • Széleskörű felhasználhatóságot tesz lehetővé
  • Segít a betegségek korai felismerésében
  • Precízen térképezhetjük fel a vegetációt (mennyiségi- és fajta azonosításra is alkalmas)
  • Nagy területek gyorsan ellenőrizhetők
  • Légi és földi használatra is alkalmasak

PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás

Időpont: 2022. május 11-12.
Helyszín: Aquaworld Kongresszusi Központ, Budapest + élő online közvetítés

Vedd meg a jegyed már most!
www.prega.hu

Szervezők:
Agroinform.hu, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Főtámogató: AXIÁL Kft.
Kiemelt szakmai támogató: KITE Zrt.

A következő előadásban a Hári-Tech Kft. fejlesztéseit és gyakorlati tapasztalatait ismerhettük meg. A vállalat 2014-óta foglalkozik önvezető szoftverfejlesztéssel és más gyártók gépeinek automatizálásával.

A saját fejlesztésű önvezető eszközhordozók széleskörű felhasználási- és gyakorlati munkáinak megismerése után még izgalmasabb – videókkal is szemléltetett – területeket mutatott be az előadó, amelyekből az egyes technológiák konkrét munkatempója és precizitása is kiderült.

Önvezető robot gödörfúró adapterrel

Hári-Tech márkájú önvezető eszközhordozó lyukfúró adapterrel – fotó: Hári-Tech Kft.

Az eszközhordozókról megosztott videók bemutatták az önvezető gépek magas hasmagasságú verzióját is,valamint az egyes típusok kihasználhatóságát, sokoldalú munkáját.

Önvezető robot permetező adapterrel

Gyümölcsös permetezése a sáros, mostoha körülmények között sem jelent problémát a gyümölcsösben – fotó: Háritech Kft.

Az előadásból megtudtuk, hogy a gazdálkodók számára leginkább fontos kihívásokra megoldást jelentenek-e ezek az eszközök.

Egyes eszközhordozó típusok opcióként akár 24 órát is működhetnek plusz üzemanyagtartállyal, azonban ennek az üzemeltetésnek a jogi feltételei még sajnos nem egyértelműek. A gép mellé ugyanis biztosítani kell egy fő emberi felügyeletet.

Az előadó szerint hosszú távú megoldás lehet optikailag lezárni a munkaterületet – amelyre, ha belép valaki, akkor leáll a gép...

A szakember egy értékes kalkulációt is megosztott a résztvevőkkel, amely a szezonális- és állandó munkavállalók béreivel számolt. Mindez a leggyakoribb kérdésre nyújtott választ:

Megtérül-e ez a beruházás?

A válasz a munkavállalói adókkal- és járulékokkal számolva egyértelmű "igen" volt, azonban a prezentációban elhangzott legfontosabb tanulságok összefoglalásaként érdemes az alábbi pontokat is megszívlelni:

  • Az új önvezető technológiák gazdaságba történő bevezetése előtt gondos előkészítésre és felhasználói fegyelemre van szükség
  • 100%-ban egyik önvezető eszköz sem fogja megoldani a feladatot – de nagyon nagy mértékben segíteni fogja a munka hatékonyságát
  • A szezonmunkák után bekövetkező holtidő minél hatékonyabb kihasználására, nagy körültekintéssel és szakmai konzultációk lefolytatása után javasolt a gépbeszerzést megvalósítani
  • Vegyük figyelembe az alábbi tényeket, mielőtt megtérülésről beszélünk: minimálbér: 200.000.-; Az adó: 93.000.-, amely egy évre 1.116.000.- egy munkavállaló esetében. És még nem számoltuk a munkaruházatot, szabadságolást és a bejárás térítésének költségeit.

ABZ Drón Kft. előadását Imre Bálint tartotta meg, akiről érdekességként megtudtuk, hogy  korábban helikopter pilótaként végzett növényvédelmi kijuttatásokat.

A prezentáció Permetező- és növényvédelmi drónok a gyümölcstermesztésben címmel a légi kijuttatás előnyeire és a multispektrális kamerás felmérések előnyeire világított rá.

  • A légi növényvédelem előnyei egyben a technológia jövőjét is biztosítják:
  • Akár 90%-os vízmegtakarítás, akár 50%-os vegyszermegtakarítás mellett
  • Akár 15 ha/órás teljesítmény
  • A permeteződrónok már 9 méteres munkaszélességben is dolgozhatnak
  • A permeteződrónok szállítása nem csak könnyű, hanem biztonságos is
  • növényvédelem könnyen megoldható belvizes területeken is
  • A foltkezelések is precízen kijuttathatók
  • Az örvénygyűrűk kialakulása miatt a levél fonákján is tökéletes fedést biztosít a technológia
  • Korunk egyik legnagyobb kihívására, az inputanyag-kibocsátás redukálására remek megoldás lehet

ABZ drón munkája kertészeti kultúrákban

Az ABZ Drón Kft. előadója kitért a sokakat foglalkoztató jogi szabályozás témakörére is.

A hazai- és nemzetközi (LUC) engedélyek viszonylag egyszerűen beszerezhetők a növényvédelmi drónos kijuttatáshoz, azonban sokkal nagyobb kihívást jelent a nemrégen napvilágot látott jogszabálymódosítás, amely értelmében kizárólag olyan növényvédőszer juttatható ki drónnal, amely az engedélyokirat szerint pilóta nélküli légi járművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédőszer, vagy növényvédőszernek nem minősülő, növényvédő hatású készítmény.

A keverési/kijuttatási dózisok is az új vegyszerengedély okiratokban fognak majd szerepelni.

Ezek értelmében jelenleg nem juttathatók ki növényvédőszerek drónnal – így ez a témakör komoly kihívást jelent és égetően sürgős megoldást vár az inputanyaggyártó vállalatoktól.

Az a jogi kitétel sem változott, hogy légi növényvédelmi kijuttatás előtt 30 nappal be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak a kijuttatást – ami meglehetősen rontja a hatékonyságát a technológiának.

Indoor Farming szekció

Növényházi termesztésen belül a mesterséges megvilágítás került a fókuszba a következő szekció előadásaiban.

Dr. Pék Zoltán szekcióvezető rövid betekintést nyújtott a Tungsram vertikális farm legújabb kutatásaiban.

Japánban már nagyobb múltra tekint vissza a mesterséges megvilágítás technológiája és több farmon már teljesen mesterséges klímakörnyezetet biztosítanak a növénytermesztés számára. Mesterséges megvilágításon belül pótmegvilágítást, azonban már nagyon régóta alkalmaznak hazánkban is. A pótmegvilágításban hatalmas jövője van a világító diódák technológiájának.

2021-ben megvalósult az első magyar gyártású vertikális farm, amely a Tungsram megoldása. Itt mikrozöldségek, csíranövények és levélzöldségek előállítása a cél. A MATE munkatársainak és hallgatóinak bevonásával a Tungsram vertikális farmon világviszonylatban is úttörő tudományos kutatásokat végeznek a magyar szakemberek.

Dr. Balázs Bence, a bedrock.farm Mezőgazdasági Kft. biotechnológiai vezetője tartotta meg az első előadást a webinárium második szekciójában.

A szakember lélegzetelállítóan érdekes kalkulációt mutatott be arról, hogy mely növénykultúrákat érdemes mesterséges klímakörnyezetben termeszteni.

Kémiai energia kaszkád modell alapján kiszámolták, hogy az elnyelt fotonok hány százaléka hasznosul – amely modell a kidolgozásban a NASA, a Utah-i Egyetem és az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium vett részt.

Energia kaszkád modell

Energia kaszkád modell levezetése – fotó: Dr. Balázs Bence

Biofizikusok számításai szerint az elnyelt fotonoknak csak 80%-a fog hasznosulni.

Az effektivitási szint azt határozza meg, hogy mennyi hasznos szénhidrátot képes előállítani a növény egy molnyi  besugárzott fotonból. Az ehhez vezető számítások precizitása pedig valóban az űrkutatáshoz szükséges színvonalon valósultak meg.

Mindezek tudatában már az is kiszámolható, hogy hány forintos elektromos áram felhasználásból hány gramm szénhidrát állítható elő

megvilágítási költségek növénytermesztésbenMegvilágítási költségek két évvel ezelőtti energiadíjjal számolva, a növénytermesztésben – fotó: Dr. Balázs Bence

Paradicsom esetében – szakértő szemeknek – már látható, hogy nem nagyon lehet gazdaságos a paradicsom kizárólag mesterséges megvilágítással való előállítása.

megvilágítási költségek

A fenti ábra amerikai kutatási eredményeket mutat, amely ábrázolja, hogy a megvilágítási költség 1 gramm szárazanyag árára vetítve hány százalékot tesz ki – ábra: Dr. Balázs Bence

Mindezek tükrében kijelenthető, hogy levélzöldségek esetében már gazdaságos lehet – nagyfokú automatizálás mellett – a csak mesterséges megvilágítással történő, zárt térben való precíziós növénytermesztés.

indoor farming

Ezeket a növényeket érdemes beltérben, mesterséges megvilágítás mellett termelni – ha az erre igényes szektorok számára – fotó: Dr. Balázs Bence

A HORECA szektor, illetve bizonyos éttermek magasabb árat hajlandók fizetni ezekért a termékekért.

Előnyök az éttermek/azaz a piac számára:

  • Stabilitás
  • Magas minőség
  • Logisztika
  • Klímafüggetlen
  • Sok információ gyorsan, tisztán
  • Vegyszermentesség sajnos nem sok vásárlónak szempont egyelőre

Ezek a gazdák számára előnyt jelenthetnek a versenytársakhoz képest.

A zárt térben való precíziós termesztés előnyei a gazda számára gazdaságossági szempontból is fontosak:

  • A stabilitás, magas minőség kiegészül
  • Vegyszermentes előállítással, ami további megtakarítást jelent
  • Logisztika jelentős része eliminált
  • Klíma- és lokáció-független technológia, tehát mindenhol alkalmazható

Az olcsóbb áram használata a másik dolog, amit ki lehet használni annak érdekében, hogy más zöldségnövények is gazdaságosan termeszthetők legyenek ilyen körülmények között.

Olyan országokban, ahol az áram olcsó, ott már a paradicsom – sőt, a gyökérzöldségek termesztése is gazdaságos lehet – erre jó példa Németország, ahol az üvegházi termelőknek ingyenes az éjszakai áram.

Az utolsó előadást Dr. Sipos László egyetemi docens prezentálta, aki a MATE Élelmiszertudományi és -Technológiai Intézetéből, az Árukezelési, Kereskedelmi, Ellátási Lánc és Érzékszervi Minősítési Tanszék tanszékről érkezett.

A szakember a fotoszintézist befolyásoló tényezők ismertetése után arra a fontos kérdésre világított rá, hogyan hozzunk ki a növényünkből a legjobb teljesítményt.

Az előadás középpontjába a LED technológia került és gazdálkodói szempontból is bemutatta, hogy miért érdemes LED-eket alkalmazni.

LED-es megvilágítás előnyei:

  • Minimális a hőkibocsátása,
  • Szabályozható az intenzitásuk,
  • Szabályozható a spektrális összetételük
  • Jól variálhatóak (növények fölé-, vagy közé helyezhetők)
  • Kis helyigényűek
  • Kiegészítő megvilágításként, vagy zárt rendszerben is használhatók
  • Metabolikus növényi reakciók célzottan irányíthatók az alkalmazásukkal
  • Fajtaspecifikus fényprogramokat is megvalósíthatunk velük
  • A célnak megfelelő vegetatív, generatív részek mennyiségi növelése is megvalósítható
  • Fitonutriensek növelése megvalósítható: azaz a Klorofill -a és -b tartalom; az összes karotinoid mennyiség; az antioxidánsok- és az ásványi anyagok növelése is megvalósítható.
  • Élelmiszer-biztonsági szempontból fontos, hogy a nitrát-mennyiség is csökkenthető.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során érdekes következtetéseket, javaslatokat fogalmazott meg Dr. Sipos László és Dr. Pék Zoltán – amely beszélgetésbe a résztvevők is bekapcsolódtak a virtuális térben.

Dr. Pék Zoltán a meddő viták megelőzésére leszögezte, hogy nem érdemes filozofikus beszélgetéseket folytatni arról, hogy van-e létjogosultsága ennek az iparágnak, hiszen ezeknek a technológiáknak az előnyeit első sorban nem a tömeg-élelmiszerek előállításában lehet kamatoztatni.

Majd, új fejleményekre is rávilágított a szakember a Tungsram és a MATE közös kutatásának eredményeként: Az ultraibolya használatnak ugyanis a rovarok / beporzók szempontjából is fontos szerepe van, ezért mostantól ezt a szempontot is figyelembe kell venni a fényreceptek összeállítása során.

Tungsram Vertikális Farm szamóca kísérlet

Tungsram Vertikális Farm szamóca kísérletének egy pillanata – fotó: Dr. Pék Zoltán

A szakemberek a nap záró gondolataként pedig kiemelték:

Mára biztos a mesterséges megvilágítás terén, hogy a jövő a LED-é. Csak az a kérdés, hogyan lehet ezt a technológiát és a fényreceptek kidolgozását a gazdák nyelvére a legegyszerűbben lefordítani és hogyan lehet ezt a technológiát fajtaspecifikusan, a fogyasztók számára egészséges módon tökéletesre fejleszteni.

Partnereink

KIÁLLÍTÓ-, ELŐADÓ-, SZAKMAI- ÉS MÉDIAPARTNEREINK AZ ALÁBBI VÁLLALKOZÁSOK, SZAKMAI SZERVEZETEK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÉPVISELŐI. KÖSZÖNJÜK EGYÜTTMŰKÖDÉSÜKET!

4iG Nyrt. – ABZ Drone Kft. – Agrárközgazdasági Intézet – Agrárminisztérium – Agrárszektor – Agri CS Magyarország Kft. – Agrofeed Kft. – AgroNapló – AgroFórum – AgroPilot Kft. – Agrosentinels Kft. – Agrotec Magyarország Kft. – AgroVIR Kft. – AXIÁL Kft. – Bank Guttman – BASF Digital Farming GmbH (Xarvio) – Bayer Hungária Kft. – Bedrock Farm – Bugaci Aranykalász Zrt. – Capriovus Kft. – Creatiger Kft. – Debreceni Egyetem – Detectology Kft. – Digitális Agrárakadémia Projekt (Szent István Egyetemi Kiadó és Üzemeltető Kft.) – Digitális Jólét Program – Digitális Termelői Piac Nonprofit Kft. – Drem Kft. – Drón Koalíció – DSM Nutritional Products Hungary Kft. – DUPLITEC Kft. – DYNTELL Magyarország Kft. – Eurofins Agroscience Services Kft. – Evo Farming Kft. – Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) – FMC Agro Hungary Kft. – Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) – GrECo Hungary Kft. – HÁRI TECH Kft. – Holland Nagykövetség – Holstein Genetika Kft. – Horizont Média (Agrárágazat – Mezőhír - Gépmax) – HRP Europe Kft. – Iconic Drone Kft. – IKR Agrár Kft. – ISM Technology Kft. – KABAGRO Kft. – Kertcenter Kft. – KEVE Zrt. – KITE Zrt. – Lechner Tudásközpont – Ledium Kft. – Magtár Kft. – Magyar Államkincstár – Magyar Kukorica Klub – Magyar Növényvédelmi Szövetség – Magyarok Kenyere Program – Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület – Market Insight Kft. – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ)  – Mezőgazdasági Eszköz,- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) – Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. – Mezőhír – Miskolci Egyetem – MouldTech Systems Kft. – Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)  – Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – Nowton Kft. Nyíregyházi Egyetem, Műszaki és Agrártudományi Intézet – Óbudai Egyetem – Országos Meteorológiai Szolgálat – Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet – Pannónia Bio Zrt. – Pessl Instruments GmbH (Metos Magyarország Kft.) – PlantaDrone Kft. – PlantCT Europe Zrt. – Portfólió – Precision Planting LLC – Sauska Borászat – Senit Kft. – Széchenyi István Egyetem – Serket Kft. Simplexion Informatikai Kft – Stallprofi Magyarország Kft. – Szegedi Tudományegyetem – Systo Kft. – Swissparts Hungary Kft. – T-MARKT Kereskedőház Kft. – Tomelilla Kft. – Tungsram Operations Kft – Unitrade'94 Kft. – Vaderstad Kft. – Valkon 2007 Kft. – VulcanAgro Kft. – WohnderDrone Kft.