Növényvédelmi előrejelzés: Most sok veszély leselkedik a növényekre!

Szinte hihetetlen, hogy a tavasz kezdetén, március utolsó dekádjában a szárazságról kell szót ejteni, főleg akkor, ha a növényeket nézzük, a virágzó fákat, a kizöldült őszi vetéseket, s ránézésre a „szomjazásnak” egyelőre nyomát nem látjuk.

A talaj felső 1 m-es rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség 2019. március 24-én (mm) – forrás: met.hu

A térképen látható számok arról árulkodnak durva megközelítésben, hogy az ország nagy részén 2 havi csapadékmennyiség hiányzik, s egyelőre nem látszik a pótlásnak még esélye sem. Sajnos a hónapban 2-10 mm csapadék hullott eddig, a hétfőre ígért eső is csak délnyugaton jelentkezett, ott is csak 1-2 mm mennyiségben. Ami még aggasztóbb, az a kilátás. Március végéig már csak kicsi esély van csapadékra, majd április eleje mutat némi ígéretet arra, de az még messze van.

Áttérve a hőmérséklet alakulására, azt látjuk, hogy a szokásos tavaszi ingadozás most a napon belül is erőteljes. Konkrétan a nappali 12-16 ^oC-os meleg könnyen fordul át hajnali 0- –5 ^oC-os fagyra. Így történt ez március 21-én is, majd a következő 1-2 nap hajnalán is. 21-én hajnalban az ország nagy részén -1–5 ^oC-os fagy károsította növényeinket, de a Duna-Tisza közén, a hegyvidékeken és a Nyírség határmenti részén -6–8 ^oC-os fagy is előfordult. Ez már komoly próba elé állította a gazdákat, amennyiben virágzó fáikat akarták megvédeni. Mondhatnánk, az járt jól, akinek későn virágzik a kajsziültetvénye, de sajnos ez sem nyújt automatikus védelmet. Ha előre tekintünk, akkor e hét közepe táján (28-29-én) ismét fagyos reggelekre kell számítani.

Összefoglalva: a tavaly ősszel kialakult szárazság a tél folyamán sem javult, s most a tavasz kezdetén újra aggasztóvá válik a helyzet. Természetesen van még lehetőség a pótlásra, de az április általában nem kimondottan csapadékos hónap – jó lenne, ha most az ellenkezőjét bizonyítaná.

A tavaszi vetésekre készülve a magágykészítés időzítését, mélységét, lezárását jól kell megválasztani, mentsünk meg annyi vizet, amennyit lehet.

A tavaszi talajmunkák során nagyon figyeljünk a vízveszteség csökkkentésére.

Az őszi vetések nagyon eltérő állapotban vannak

Az őszi vetések közül az őszi árpa bokrosodás, 5 mellékhajtás állapotot ért el. E növénynél még találunk sűrű, jól fejlett állományokat. Az őszi búza vetése és korai fejlődése nem igazán kedvező körülmények között történt, így az állományok heterogén képet mutatnak, mind tőszámban, mind fejlettségben. Általában a bokrosodás eleje, 3 mellékhajtás fejlettséget találjuk.

A gabonafélék fejlődése a szárazság miatt lelassult. A szilárd műtrágya helyett sok helyen a könnyebben felvehető, jobban hasznosuló folyékony tápanyag mellett döntenek. Őszi búzában a lisztharmatfertőzés nem változott, gyenge mértékű. A dúsabb, sűrűbb, nehezebben felszáradó állományokban egy kontakt gombaölős permetezést sok helyen már elvégeztek. A sárgarozsda telepei megfigyelhetők az állományokban, valószínűsíthetően egy-két fajtán kezdeti fertőzések jelei is láthatók (nedves kamrában eddig még nem sikerült kicsalogatni a gombát, amely valamilyen fokú rezisztenciával is magyarázható lenne).

Mindenesetre figyelni kell az időjárási viszonyokat azokon a helyeken, ahol ott van a kórokozó. Csapadékos, szeles, hűvös időjárás kedvez az új fertőzéseknek.

Szintén fajtától/érzékenységtől függően a szeptóriás levélfoltosság is megfigyelhető az állományokban, gyenge mértékű fertőzés jellemző, a foltokon jól látható piknídiumokkal. Az ivartalan fertőzések 16-20 fokos hőmérséklet és 8-10 mm csapadék esetén is bekövetkezhetnek, ezért ilyen időjárási körülmények fennállása esetén egy korai védekezés egyes állományokban indokolt lehet. A vetésfehérítő bogár imágói is elkezdtek előjönni telelőhelyükről, egyelőre még csak észlelési szintű a jelenlét.

Őszi árpán gyenge (közepes) mértékű lisztharmatfertőzés figyelhető meg a száron és az alsó leveleken. A barna levélfoltosság több (érzékeny) állományban jelen van, szintén gyenge-közepes fertőzéssel. A törperozsda észlelési szintű a táblákon.

Az őszi lisztharmatfertőzés nyomai, s mellette a pirenofórás fertőzés tünetei őszi árpán.

A gyümölcsfák károsítóinak nem kedvez a szárazság

Az alma- és körtefákra az egérfül állapot-zöldbimbós állapot a jellemző, de délen, meleg fekvésben már a pirosbimbós állapot közelít (március végén!). A varasodás fejlődése a szokásostól eltérő, lassúbb. Jelenleg a pszeudotéciumokban jól láthatók az aszkuszok, és nagy részükben már az aszkospórák is, melyek viszont még mindig színtelenek, vagyis éretlenek. Az aszkospórák érési folyamatai 0 fok feletti hőmérsékleten indulnak meg, tehát a felmelegedéssel és csapadékkal együtt ez a folyamat felgyorsul.

A lisztharmattal fertőzött hajtások aránya a metszésekkel jelentősen lecsökkentek, érzékeny fajtán 3-4%-os fertőzés látható.

Lisztharmat primer tünet almán.

Az almalevél-pirosító levéltetű kártétele szintén gyenge mértékű, de az ültetvények nagy részén jelen van a kártevő.

Almalevél-pirosító levéltetű kártétele almán.

Körtében a körtelevélbolha tojásrakása már folyamatos, és tömegessé vált.

Körtelevélbolha-tojások körtén.

A csonthéjasok közül a kajszibarack az élenjáró, általában teljes virágzás, illetve a sziromhullás állapotában van. Az első vizsgálatok szerint a kötődés jobb, mint a tavalyi, de korai lenne bármit is elkiabálni. A teljes virágzásban lévő, mélyebb fekvésű területeken, a fákon ~30-40%-os fagykár látható. Szerencsére sok esetben csak a szirmok barnultak, de az egyéb virágrészek – porzó, termő – nem.

Fagykár kajszibarackon.

A virágzáskori moníliafertőzésnek eddig nem kedvezett a száraz időjárás. Ennek ellenére a betegség megelőzésére a védekezések továbbra is szükségesek. A szilva is kibontotta szirmait, de az őszibarack is ott áll, vagyis ezek kezelését is meg kell kezdeni.

A talajlakó kártevők felfelé irányuló mozgása a talajban lassan, de megindult. A talaj felső ~8-10 cm-es rétegében találtunk pajorokat. Mind szántóföldi, mind ültetvénykultúrákban egyre fokozódó probléma a mezei pocok nagy népessége. Ültetvényekben 1-3-(6) lakott járat/100 m², szántóföldön (főleg repcében és kalászosokban) és ruderális területeken gócszerűen kártételi küszöbszint feletti (6-10 lakott járat/100 m²) a fertőzöttség.

A mezei acat már előjött, figyeljünk rá a gyomirtásnál.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.