Rosszul csírázik

Az esetek nagy részében a termesztők a vetőmagot hibáztatják, ami oka lehet a rossz csírázásnak, de tudni kell, hogy más tényezők is kiválthatják.

A kelés időtartama a növényfajtól függően nagyon különböző. Vannak fajok (pl. fejes saláta, bab, stb.) amelyek néhány nap, egy hét alatt kikelnek, még mások esetében (pl. olajos magvak, így a petrezselyem, sárgarépa), hetekig eltart a csírázás.

Nagymértékben befolyásolja a csírázás idejét a faj, egyes növényeknél a fajta hőmérsékletigénye. A melegigényesek (pl. paprika, uborka, dinnye, padlizsán, stb.) 28-30 ⁰C körüli, vagy a feletti hőmérsékleten csíráznak a legjobban, míg vannak fajok (hidegtűrőek), amelyek néhány fokkal a fagypont felett – ha nem is optimális sebességgel - de csírázni kezdenek.

Zöldségfélék csírázási hőmérséklete

A vetőmag kora és a mag tárolásának körülményei is kihatással vannak a kelésre. Amennyiben nem száraz, hűvös, 16-18 C-nál melegebb helyen tároljuk a magot, veszít a csírázóképességéből, a csírázási erélyből. (Csírázási erély: milyen gyorsan csírázik ki a vetőmag.)

A zöldségmagvak általában 3-4 évig tartják meg a csírázóképességüket, ezt követően gyorsan romlik a kelés. Vannak fajok, amelyek ennél lényegesen tovább is kifogástalanul csíráznak (pl. dinnye, tök, uborka), míg mások 1-2 év után csírázásképtelenné válnak (sóska, feketegyökér, pasztinák, metélőhagyma).

A környezeti tényezők, így a hőmérsékleten kívül a talaj nedvessége, sótartalma is befolyásolja a kelést. A csírázáshoz sok nedvességre van szükség – nálunk a kései vetéseket gyakran fenyegeti a kiszáradás veszélye, ami főleg olyan talajokon fordul elő, amelyek rossz vízmegtartó képességgel rendelkeznek (pl. alacsony humusztartalom, homok talajok). Ezek esetében kisüzemi körülmények között jól bevált módszer a kelésig, használt fóliával történő talajtakarás.

A mag a csírázáskor az endospermiumból táplálkozik, vagyis a csírázás ideje alatt a talaj tápanyagtartalma a kelést nem befolyásolja. Káros lehet a túl magas tápanyagtartalom (túltrágyázás), a rossz minőségű, szikesítő hatású öntözővíz, amely azáltal, hogy gátolja a mag vízfelvételét, rontja a csírázást is.

A vetés mélysége fontos a jó kelés szempontjából. A sekélyen vetett mag gyorsan kiszárad, a mélyre vetett elfekszik. Az apró magvakat (1-2 gramm ezermagtömeg) 1-2 cm-es mélységre, a nagyobbakat (100 g-ig) 2-3 cm-re, míg a nagyokat (100 gramm felettieket) 4-5 cm mélyen vessük.

Zöldségmagvak ezermagtömege

Kora tavasszal inkább sekélyebben, nyáron, a kiszáradás veszélye miatt valamivel mélyebbre helyezzük a magot. Ugyan ez vonatkozik a jó és a gyengébb víztartó-képességgel rendelkező talajokra is.

Vannak különféle magkezelési eljárások, amelyek befolyásolhatják a csírázás idejét. Pl. langyos vizes áztatással rövidíthető a kelés, vagy a salátafélék hidegkezelésével (nyáron) javítható a csírázás. A drazsírozás vagy pillírozás alapvetően nem a gyorsabb kelés célját szolgálja, sokkal inkább a biztonságos kelést és a könnyebb vethetőséget segíti. Nagyon kell vigyázni a drazsírozott magok vetésével, ugyanis kevés talajnedvesség esetén, akár káros is lehet a magbevonat a csírázóképességre azáltal, hogy a drazsé anyag a leválásához szükséges nedvességet elvonja a magtól. Vagyis a drazsírozott magokat nedvesebben kell tartani, jobban kell öntözni.

A fentiektől függetlenül, jó tanácsként fogadják el: a vetőmagtasakot érdemes megőrizni, ugyanis vetőmaghiba esetén csak ennek birtokában lehet a kereskedőnél reklamálni.