A zöldségtermesztés a belső és exportpiacait csak úgy képes a jövőben megtartani, ha a termelési költségek leszorítása mellett, a termesztéstechnológia fejlesztésével a termésminőséget, a termésátlagokat és a termésbiztonságot jelentősen tudja javítani, aminek egyik feltétele a tápanyag-utánpótlás új alapokra történő helyezése, korszerűsítése.

Mivel szabadföldi termesztésünk a paprikatermesztés északi határán van, ezért az időjárás is nagymértékben közrejátszik a termésátlagok alakulásában, kihat a minőségre, és nagy szerepe van a termésbiztonságban. Integrált, a termesztéstechnológiai tényezőkhöz igazított trágyázással a növények kondíciója jelentős mértékben javítható, ami ellenállóbbá teszi a növényt a kedvezőtlen időjárás okozta megpróbáltatásokkal, káros hatásokkal szemben.


A tápanyagszámítás menete
A korszerű tápanyagellátás alapja egy mérleg elvű számítás, amely esetében a növény tápanyagigénye megegyezik a növény rendelkezésére álló tápanyagmennyiséggel. Vagyis a növény által talajból felvett tápanyagok mennyiségének meg kell egyeznie a talaj természetes tápanyagkészletével, továbbá azt kiegészítve a kijuttatott szerves és műtrágyák hatóanyag-tartalmával.

Minden esetben a számítás az úgynevezett fajlagos tápanyagigényből indul ki, ami alatt az egy tonnányi termés előállításához szükséges tápanyagmennyiséget értünk, azaz hány kiló nitrogén, foszfor és kálium stb. hatóanyag szükséges a növénynek 1 tonna termés megneveléséhez.

A paprikanövény egyes szerveinek tápelem-összetétele a különböző környezeti tényezőktől függően jelentős ingadozást mutat, de a termés (paprikabogyó) tápanyagtartalma viszonylag kiegyenlített, állandónak mondható, ezért a termés által a talajból kivont tápelemmennyiség meghatározásához jó alapot szolgáltathat. Számos kísérlet és mérés alapján megállapították, hogy egy tonna étkezési paprika kifejlődéséhez (megterméséhez) 2,4-3,8 kg nitrogén (N), 0,7-1,1 kg foszfor (P2O5) és 4,9-6,9 kg kálium (K2O) szükséges.

paprika

Az időjárás is nagymértékben közrejátszik a termésátlagok alakulásában. – fotó: Shutterstock

Szabadföldi körülmények között, hol alacsonyabbak a terméseredmények (20-50 t/ha) és magasabb a termés szárazanyag-tartalma a felső, hajtatásban, hol lényegesen nagyobb terméseredményekkel számolunk (90-100 t/ha), de a termés szárazanyag-tartalma alacsonyabb, az alsóbb értékeket célszerű a tápanyagadagok kiszámításánál alapul venni. A trágyaadag számításakor a fajlagos tápanyagigény értékeit fel kell szorozni a várható termésátlaggal (hány tonna termésre számítunk), így megkapjuk 1 hektárra számítva az összes kijuttatandó tápanyagmennyiséget kg-ban.

Az értéket korrekciós tényezőkkel kell módosítani, ilyen korrekciós tényező a talaj tápanyagtartalma. Ha a talajvizsgálatok alapján alacsony a talaj tápanyag-ellátottsága, 40%-kal, ha közepesen alacsony, 30%-kal növeljük a kapott értéket, ha magas vagy nagyon magas, akkor 30, illetve 40%-kal csökkentjük. Egyéb korrekciós tényezőket is szokás alkalmazni, például: várható tápanyagveszteségek (nitrogénkimosódás homok talajon, illetve foszforlekötődés kötött talajon); szerves trágyázásból adódó tápanyaglebomlás vagy előzőleg a pillangósok termesztésből adódó nitrogéntöbblet.paprika

A termesztéstechnológiai tényezőkhöz igazított trágyázással a növények kondíciója jelentős mértékben javítható. – fotó: Shutterstock

A szerves trágyák hatóanyag-tartalma eltérő (1. ábra), amit a számításnál figyelembe veszünk. A szerves trágya talajjavító (tápanyag-szolgáltató) hatásával 3 évig, kötött talajon esetleg 4 évig számolunk (2. táblázat). A trágya feltáródásából származó hatóanyag-mennyiséggel a kijuttatandó műtrágyamennyiséget csökkentjük. Ha a fentiek szerint korrigált mennyiséget átszámítjuk műtrágyára, megkapjuk a kiszórandó műtrágyamennyiséget.

Példa:
Mennyi műtrágyát (hatóanyagban számolva) kell kiszórni azon a középkötött talajon, amelynek tápanyagtartalma közepesen alacsony, és ahol két éve használtak 30 t/ha marhatrágyát, ha 50 tonnás termésátlagot várunk.

1 tonna paprika megneveléséhez szükséges:

nitrogén (N): 3,8 kg
foszfor (P2O5): 1,1 kg
kálium (K2O): 6,9 kg

50 tonna paprika megneveléséhez szükséges:

nitrogén (N): 3,8 x 50 = 190 kg
foszfor (P2O5): 1,1 x 50 =  55 kg
kálium (K2O): 6,9 x 50 = 345 kg

Tekintettel arra, hogy a talaj tápanyagtartalma közepesen alacsony, az értéket 30%-kal növeljük:

nitrogén (N): 190+  57,0 = 247 kg
foszfor (P2O5): 55+  16,5 = 71,5 kg
kálium (K2O): 345+103,5 = 448,5 kg

Amennyiben 30 t/ha marhatrágyát használtunk, úgy a 2. táblázatnak megfelelően csökkenteni kell a műtrágyaadagot, mivel a trágya folyamatos bomlása következtében felvehető tápanyagokhoz juttatja a növényt.

Ha 30 t/ha marhatrágyát két évvel korábban talajba dolgoztunk az említett területen, úgy tovább csökkenthető ennek tápanyagértékével a kijuttatandó műtrágya hatóanyag-mennyisége. A példánál maradva, ha 30 t/ha marhatrágya kijuttatásával számolunk, úgy a negyedik év alatt a lebomlott hatóanyag-mennyiség összesen:

nitrogénből (N): 120 kg/ha
foszforból (P2O5): 45 kg/ha
kálium (K2O): 60 kg/ha

Tekintettel arra, hogy a második évben a vályog talajon ennek az értéknek mindössze csak 33%-a hasznosul, a számított értéknek csak harmadával számolhatunk. Ezt az értéket kell a kijuttatandó hatóanyagból levonni:

nitrogénből (N): 40 kg/ha
foszforból (P2O5): 15 kg/ha
kálium (K2O): 20 kg/ha

Közepesen gyenge tápanyag-ellátottságú vályog talajon, 30 t/ha marhatrágya használata mellett, ami két éve lett a talajba dolgozva, 50 t/ha várható termés esetén:

nitrogén (N): 247,0 – 40 = 207,0 kg/ha
foszfor (P2O5): 71,5 - 15  =   56,5 kg/ha
kálium (K2O): 448,5 - 20 =  228,5 kg/ha

hatóanyag értéknek megfelelő mennyiségű műtrágyát kell a paprika alá kiszórni.

1. táblázat: Fontosabb szerves trágyák tápanyag-összetétele (%-ban):

Trágya megnevezése Hatóanyag megnevezése
nitrogén ( N ) foszfor ( P2O5) kálium ( K2O )
Marhatrágya 0,40 – 0,5 0,15 – 0,4 0,2 – 0,3
Sertéstrágya 0,45 – 0,5 0,10 -  0,2 0,5 – 0,7
Juhtrágya 0,40 – 0,8 0,10 -  0,3 0,5 – 0,7
Lótrágya 0,50 – 0,6 0,10 – 0,3 0,2 – 0,6
Fekáltrágya 0,90 – 0,1 0,60 – 0,8 0,3 – 0,5
Baromfitrágya 0,40 – 0,1 0,25 – 1,25 0,3 – 1,5

2. táblázat: A marhatrágya tápanyagtartalmának feltáródása az idő és a talaj függvényében (%-ban):

Talaj 1 2 3 4
a talajba munkálástól eltelt évek száma
Kötött talaj 40 33 20 7
Vályog talaj 50 33 15 2
Homok talaj 60 30 10 -

1. táblázat. Fontosabb szerves trágyák tápanyag összetétele ( %-ban )