A tolnai borvidéken, Mőcsény fölött, az Eurobor Kft. szőlészetében is üzemel egy meteorológiai mérőállomás, amelynek a mérései alapján májusban 100 mm csapadék hullott. Május első napjaiban volt jelentősebb mennyiségű csapadék, majd május 10-15. között, és utoljára pedig május 24-én hullott le 7,6 mm eső – mondta dr. Hoffmann Péter, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke.

A lappangási idő kiszámolása után május második dekádjában kezdték el keresni a peronoszpóra tüneteit a tolnai borvidékrészen, amit ezen és a szomszédos szekszárdi borvidékrészen is május 26-án találtak meg először a leveleken.

Egy cabernet franc fajtájú ültetvényben járva megállapítható, hogy ebben az ültetvényrészben nem történt meg a törzsek tisztogatása, és éppen ezért is könnyebb megtalálni a peronoszpóra első tünetét, hiszen legkönnyebben ide verődik fel a peronoszpóra fertőző anyaga, hiszen a talajszintben telelnek az oospórák, és ha ezek megfelelő módon képesek átnedvesedni, akkor elindulhat tavasszal a kórfolyamat.

Ez jóval bonyolultabb, mint a lisztharmat esetében, mert sokkal hosszabb levélnedvesség-periódusra van szükség ahhoz, hogy az oospóra ki tudjon csírázni, képezze a sporangiumait, majd ezek a sporangiumok fel tudjanak repedni, és belőle az oospórák ki tudjanak áramlani.

Tehát azt lehet mondani, hogy akár többszöri nedvesedésre és csapadékra is szükség van, hiszen maga a csírázási folyamat is ezt igényli, illetve maga a fertőzés is, illetve az eljutás, hiszen az oospóráknak fel kell kerülni a lombozatra, a talajszint közelébe. Ez két módon történhet: vagy felverődik az esőcseppekkel, vagy pedig ezeket az esőcseppeket a szél szállítja, és úgy kerül a lombozatra. Egy ilyen fertőzési helyzet primer tünete jól látható.

Egy talajközeli levélen jól látható egy kifejezetten peronoszpórára jellemző, elmosódott szélű olajfolt, aminek a fonáki részén már a sporangiumtartó gyep is megtalálható a sporangiumokkal, tehát gyakorlatilag már a másodlagos fertőző anyag képződik, és arra vár, hogy újra fertőzéseket idézzen elő.

Egy kékfrankos fajtájú ültetvényben járva is találkozhatunk a peronoszpóra levéltüneteivel, nemcsak a tőketörzshöz közeli részeken, hanem az állomány lombozatában is, és ugyanúgy a tünetek jó része már kivirágzott. Előfordulási gyakoriságuk nem túl magas.

Ha a jellegét tekintve maradnak a meleg, száraz napok, akkor a kórfolyamat akár teljes mértékben megállhat, vagy esetleg valamelyest szaporodhatnak a kezdeti tünetek. Ha viszont a csapadékos időjárás kerül előtérbe, és június folyamán az átlagosnál több csapadék érkezik, akkor komolyabb megbetegedésre is lehet számítani, de ezt jelen pillanatban még nem lehet megítélni.

Milyen szempontjai vannak a védekezésnek?

Mivel az idei tavasszal a lisztharmat elleni védekezés 8-10 naponként javasolt, így ha valaki ezzel a gyakorisággal a peronoszpóra ellen is védekezik, akkor az ültetvények nagy részében elegendő a kontakt készítmények használata. Tehát vagy a Delan, vagy a Polyram teljes adagú szerepeltetése a tankkeverékben elegendő lehet.

A peronoszpóra szempontjából veszélyesebb ültetvényekben, a fogékony fajták esetében, illetve mivel közvetlenül a virágzás előtt vagyunk, a teljes biztonság érdekében indokolt lehet egy kontakt hatóanyagú szer helyett akár egy szisztematikus és kontakt hatóanyagot egyaránt tartalmazó kombináció alkalmazása. Benne vagyunk a szőlő intenzív növekedésének időszakában, tehát szükség lehet az új növekmények megvédésére is, ez esetben a szakember az Acrobat MZ-t javasolja a kontakt készítmény helyett.