"Az előzetes terv során a gazdálkodóval leegyeztetjük, milyen növényfajt, milyen sortávolságban kíván elültetni, mi a várható termelési hozam és ehhez igazítjuk a rendszert" – mondta Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág-igazgatója a Korszerű gyümölcsültetvényeink sorsa már a tervező asztalon eldől című előadásában.

Hozzátette, hogy elengedhetetlenül fontos egy precíz geodéziai felmérés is, amely alapján később elkészíthetik a telepítési tervet.

A tám- és jéghálórendszer jellemzői

"A telepítési terv során ugyanolyan szempontokat kell figyelembe venni, mint a házépítésnél, hiszen a feszített betonoszlopok funkciója a tartás, ám nemcsak a növényeket tartják, hanem a felettük elhelyezkedő hálót, valamint ha bekövetkezik a természeti csapás és jégeső hullik, akkor magát a jeget is képes megtartani" – mondta a szakember. A jégvédő háló nem teljes egészében a szerkezeten fekszik, teherhordó szerkezeti elem a felső acélhuzal és sodrony is, ezáltal elkerülhető a háló esetleges elcsúszása a jégsúly alatt. A háló megfelelő rugalmassággal rendelkezik, gyártói ajánlás alapján 60 tonna jégterhelést is elbír hektáronként – emelte ki.

Hozzáfűzte, hogy a Valente támrendszer további elemei a talajba ankerrel lefeszített betonoszlopokon kívül a huzalok és a sodronyok, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a "feszített szerkezet" megvalósuljon.

"Nagyon szigorúak vagyunk és a keresztirányú feszítéseket, amelyek az oldal irányú szélhatással szemben teszik ellenállóvá a rendszert, minden esetben sodronnyal feszítjük meg. A sodrony kellően rugalmas ahhoz, hogy ezeket az erőhatásokat kibírja" – részletezte Sira Márk.

Felhívta a figyelmet a VAPA kampóra, amely a támrendszer acélkábeleinek és huzaljainak feszítéséhez használnak. Emiatt a speciális elem miatt egy ember egyetlen szerszámmal karban tudja tartani a rendszert, tehát a termelők saját maguk is el tudják végezni ezeket a feladatokat. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a karbantartást és ellenőrzést évente és egy-egy esemény, jégeső után mindenképpen el kell végezni.

Védekezés a tavaszi fagyok ellen

A szakember bemutatta a fagyvédelmi öntözést és a kisugárzási fagyok elleni védekezésre alkalmas szélgépeket is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fagyvédelmi öntözés során kritikus kérdés, hogy a kútnak van-e megfelelő vízszolgáltatási képessége, illetve a rendszer műszakilag készen áll-e arra, hogy fagyvédelmi öntözést végezzünk. Egy apró hiba, egy elakadt szórófej jelentős károkat okozhat – tette hozzá a Fagyvédelem a gyümölcstermesztésben Agroinform Webinárium keretében tartott előadásában.

A mobil fagyvédelmi szélgépek a kisugárzási fagy esetén a felső melegebb levegőréteget keverik össze a talajfelszínhez közeli hidegebb levegővel. A Tow And Blow vontatott szélgépek tornya 360 fokban elforgatható és mind rotáló, mind oszcillációs mozgásra is képes. Két típusa elérhető a magyar piacon a 250H és a 650I, amelyek között motorteljesítményben és ezáltal a területteljesítményben van különbség. A kisebb gép egy nagyjából 4 hektáros, a nagyobb szélgép pedig egy 7 hektáros ültetvényrész lefedésére alkalmas.

"Mi minden esetben megtervezzük, hogy hol van az a pont az ültetvényen belül, ahova ezeket a szélgépeket el kell helyeznünk, annak érdekében, hogy a lehető legtökéletesebb fagyvédelmi munkát el tudja végezni" – emelte ki Sira Márk.

Az új technológiák közül az ózon permetezésről és a betakarításhoz használható speciális ládákról is szót ejtett.

További információkért keresse bizalommal a KITE Zrt. területileg illetékes munkatársait!

KITE