Sajnos a gombák és a baktériumok a tárolókban is tarolhatnak. Mohácsy Mátyás a Gyümölcstermesztés a házi és háztáji kertekben című könyvében (1959-ben adták ki, az ára:13,- Ft volt) a raktározott gyümölcs 14 naponkénti átnézését javasolta. Az almafajták közül a legjobban tárolhatónak a London pepint, a Nemessóvárit, a Sárga szépvirágút, a Parker pepint, a Batult, a Kanadai renettet, a Cox narancsot és a Téli aranyparment tartotta.

Egy-két kertben még találkozhatunk is ezek közül néhánnyal, a vastag, viaszos bőrű gyümölcseikkel. Már csak a neveikben gyönyörködhetünk. Manapság érzékenyebb fajtákat láthatunk a házikertekben és az időjárás is jobban gyötri a fáinkat. Sűrűbb átválogatást kívánnak a gyümölcseik is.

Érdemes gyakran átválogatni a betakarított gyümölcsöket

A viharoktól kicsavart, kidőlő fák majd minden évben emberi áldozatokat is követelnek. Nem látunk a fatörzsek belsejébe. Rossz előjel, ha a kérgen megjelennek a taplógombák! Lehetséges, hogy ekkor már felélték a fa belsejét és az korhadttá, revessé puhult. Az odúkat sem látjuk kívülről. A Magyar Faápolók Egyesülténél tájékozódhatunk a fakopp módszerről, mellyel fel lehet térképezni a fák belsejét. Addig pedig dönthetünk az alátámasztásról, az odúkezelésről vagy akár a kivágásról.

A gyümölcsöket és a szőlőt tekintve, növényvédelmi szempontból nem volt rossz az év. Sőt néhányan permetezés nélkül is szépen szüreteltek. Szerencséjük volt! Egyik gomba sem fertőzött járványszerűen. A gyümölcsmolyok, az atkák, a levéltetvek is megjelentek, de permetezéssel megoldhattuk a gondot. Bár az is igaz, hogy nem bírtunk a dióburok fúróléggyel, a poloskákkal, a liszteskével és a csigákkal.

Az időjárás és a kártevők egyre jobban megnehezítik a szabadföldi zöldségtermelést

A zöldségágyásokkal viszont egyre nehezebben boldogulunk. Sokan már a szabadföldi zöldségtermelés végét jósolják, a nagy gazdaságokban is. A szélsőséges időjárás növényeket sanyargató hatását alig tudjuk kivédeni. Az idei aszályos tavaszon is kókadtak és fáztak a zöldségeink, majd a Nap káros sugaraitól perzselődtek, a hirtelen változó hőmérséklet és csapadék pedig a tápanyag felvételét nehezítette a legtöbbjüknél. Erre vezethető vissza a paradicsom fekete csúcsrothadása, zöld és sárgatalpúsága, a bogyók üregessége, a bogyók repedése, stb.

Mindezekre a növényvédő szerek egyre szűkülő kínálata tette fel a koronát, a házikertekben és a nagyüzemekben is. A 15 hektáron karfiolt és kelkáposztát termelő kertész szerint „egy évtizeddel ezelőtt tíz rovarölő szerből választhattak a termelők, ma mindössze háromból”. Ő sem bír a liszteskével, pedig I. kategóriás szereket is bevethet. Az EU programjai szerint 2030-ra megfelezik a forgalmazható hatóanyagok számát, de már van olyan terv is miszerint 2050-re teljesen vegyszermentes termelésre kell átállni.

Hogyan tovább? Milyen lehetőségeink maradtak?

Meg kell erősíteni a növényeinket, hogy állják a kedvezőtlenkörnyezeti hatásokat és a károsítók támadását is! A pontosan adagolt trágyázással és öntözéssel, a már többször említett biokondícionálókkal, biostimulátorokkal és mindenek előtt a talajok védelmével és ápolásával. Egyre fontosabb szempont a talaj életközösségének a fenntartása, az „élő talaj” fogalmát már a legnevesebb szakemberek is használják. A gyakorlatban pedig terjed a szántás nélküli művelés, a folyamatos talajtakarás, stb.

A fogyatkozó számú kémiai növényvédő szerek mellett meg kell tanulnunk a biológiai készítmények használatát. Egészen más szemléletet kívánnak, mint amihez hozzászoktunk pl. néhány gyors hatású rovarölőesetében. Nyerhetünk is a használatukkal, mert nem kell félnünk az esetleges túldozírozástól, a várakozási időkkel sem kell számolnunk, mert általában 0 napos készítmények, stb. Nem könnyű a feladat, de csábító lehet a cél. Egészséges talajról, egészséges terményt szüretelni. Tanulást, felkészülést kíván!

Zsigó György,
www.magyarnovenyorvos.hu