"A mezei hörcsög (Cricetus cricetus), amely egykor Európában és Ázsiában roppant nagy egyedszámú populációkkal  rendelkezett, nagy területről kipusztult, illetve szinte teljes elterjedési területén drasztikusan lecsökkent a populációk egyedszáma. Mindezek hatására a napokban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján kritikusan veszélyeztetett státuszt kapott.

mezei hörcsög

Mezei hörcsög (Cricetus cricetus) portré – fotó: Dr. Cserkész Tamás

A kutatások eredményeként már tudjuk, hogy a mezei hörcsögök egyedszám-csökkenésének hátterében valószínűleg a csökkenő szaporasági mutatók állhatnak. Míg a nőstény hörcsögnek a 20. század első évtizedeiben évente átlagosan 20 utódja született, addig ma már csak 5-6. A lecsökkent szaporaság okait a kutatók még nem ismerik pontosan, de meghatározó szerepe lehet az intenzív mezőgazdasági technológiák térhódításának és a monokultúrás növénytermesztésnek. Lehetséges okok közé sorolják még a globális felmelegedést és a fényszennyezést is. Valószínűleg e tényezők együttes hatása miatt szorul ki rohamosan a mezei hörcsög az eredeti érőhelyeiről.

Mára e rágcsáló a franciaországi elterjedési területének háromnegyedéről-, illetve németországi területének harmadáról végleg eltűnt. Hasonló visszaesés figyelhető meg Ukrajnában és Oroszországban is, ahol a mezei hörcsög egykori elterjedési területének több mint 75%-ról pusztult ki. Ha az elterjedési terület összeszűkülésében és a egyedszámok csökkenésében nem történik változás, akkor a faj 30 éven belül kipusztul." – írta 2020 júliusi közleményében a Természetvédelmi Világszövetség.

Bizonyára sok gazdálkodóban vegyes érzelmeket kelt ez a hír, hiszen még emlékezhetünk gyermekkorunkból, amikor nagyapáink tűzzel-vassal irtották a túlszaporodott rágcsálókat, amelyek jelentős gazdasági kárt okoztak a gabonatáblákon és a magtárakban egyaránt.

rágcsáló

Mezei hörcsög a szántóföldön – fotó: Dr. Cserkész Tamás

Mára azonban sok helyről valóban eltűntek ezek az európai vonatkozásban nagyobb termetű, vakmerő és heves vérmérsékletű rágcsálók...

Vajon miért olyan fontosak mégis, ha komoly károkat okoztak annak idején?

Hazánk mezei hörcsög állományának történetéről Dr. Cserkész Tamással, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársával, a GRASSLAND-HU LIFE projekt szakmai koordinátorával beszélgettünk.

Dr. Cserkész Tamás: "A mezei hörcsög fontos része a táplálékláncnak, így a minket befogadó környezetnek és természetnek is. Mivel nem tolerálja a modern, nagyüzemi szántóföldi növénytermesztést, Magyarország több megyéjében is visszaszorult, így jelentős károkozására már nem kell számítani. Lokálisan még jelenthet problémát – és ne tagadjuk le, gazdasági kár okozásra is képes – ennek azonban kezelhető problémának kell lennie."

Az európai gazdálkodók életét az elmúlt évszázadokban nagyban befolyásolta a mezei hörcsögpopulációk robbanásszerű felszaporodása, majd eltűnése. Úgy tudjuk, hogy

egy időben a hörcsögök húsát is fogyasztották  – az alföldi hörcsögök prémje pedig világhírnévre tett szert.

Szívesen tudnánk meg többet ezekről az időszakokról – és a hörcsöginváziók hátteréről is...

Dr. Cserkész Tamás: "A népi megfigyelés szerint 10 évente lehetett országos hörcsöggradációra számítani, és a rengeteg hörcsög képes volt teljes szántóföldi kultúrákat letarolni – bevétel helyett csak hatalmas károkat okozva a növénytermesztésből élőknek. A 20. század első nagy, országos hörcsöginváziója az 1921 és 1927 közötti időszakra datálható, majd ezt 8-10 évente újabb és újabb hullámok követték. Az évtizedenként jelentkező hörcsöginvázióra valóban számíthatott és felkészülhetett a magyar mezőgazdaság.

Természetesen a mezőgazdasági szakemberek mindent megtettek a károk mérséklése érdekében, előrejelző rendszert szerveztek, kötelezővé tették a védekezést a kártevők ellen. A védekezési módszerek is fejlődtek, megjelentek a hatékony rágcsálóirtó szerek.

A hörcsög sikere elsősorban gyors szaporodásának köszönhető. A szaporodási időszak többnyire áprilistól júliusig tart, de kedvezőbb feltételek mellett ez az időszak kitolódhat, így egy nősténynek évente akár háromszor is lehetnek utódai, és egyszerre 4-16 kölyköt hoz a világra. Az első alomból származó kölykök kedvező környezeti körülmények (meleg, száraz ősz, sok táplálék) esetén már az első évben szaporodhatnak – így alakulhat ki az állomány robbanásszerű növekedése, gradációja. Mindemellett a hörcsögöt robusztus testfelépítése, az időjárás szélsőségeivel szembeni tűrőképessége, és agresszív viselkedése is sikeressé teszi."

Brehm, Az állatok világa című könyvében hosszabban tárgyalja egy 1906-os Aschersle-i írás nyomán, hogy a hörcsögök húsa ízletes és egyes régiókban kedvelt élelmiszer. Prémje és húsa egyaránt értékes áru volt egykor.

„A szász mezőgazdasági kamara értesítője arra hívta föl a figyelmet, hogy 60 darab hörcsögbőr ára 15 márkára rúg, míg a lenyúzott állat húsát 5–10 pfenningjével lehet értékesíteni. Hogy mily összeget lehet ezen keresni az abból a tényből következtethető, hogy Aschersleben határában évenként mintegy 100.000 darab hörcsögöt fognak össze. Ezeknek a bőre 25.000, húsa pedig 5000 márkát jövedelmezne, míg a költségek mindössze 5000 márkára rúgnának” – írja Brehm.

A XX. század modern mezőgazdasága legyőzte a mezei hörcsögöt – vagy mégsem?

Ez olvasható az interneten a mezei hörcsög populáció felmérésről készített kiadványban. Most, 2020-ban mi a helyzet? Hogy lehet, hogy az ország egyes területein eltűnt a faj, miközben máshol még mindig időről-időre panaszkodnak a gazdálkodók a hörcsögök kártételére. Legutóbb, 2020. februárjában Jász-Nagykun-Szolnok megyében is hírt adott arról a helyi média, hogy egyes régiókban a sok éves problémamentes gazdasági év után idén újra vészesen elszaporodtak a mezei hörcsögök. A hörcsöginvázió által érintett szántóföldek gazdálkodói szakemberek segítségét kérték az állatok gyérítésében...

hörcsög

Mezei hörcsög gyűjtöget az autópálya közelében – fotó: Dr. Cserkész Tamás

Dr. Cserkész Tamás: "A mezei hörcsög az egész Európai Unió területén – így hazánkban is – védett faj. Kisebb-nagyobb populációi azonban országszerte robbanásszerűen felszaporodhatnak, – a számukra kedvező időjárási- és területi adottságok mellett.

Az utóbbi években tartósan magas a hörcsögök száma Csongrád és Békés megye egyes részein, de ugyanez a helyzet a szomszédos romániai és szerbiai területeken is. Bár a gazdákat ez valószínűleg nem nyugtatja meg, de látszólag közel az idő, amikor ezek a megyék lesznek a faj utolsó menedékei.

Emiatt toleránsaknak kellene lennünk a hörcsöggel szemben, a gazdák számára viszont a hörcsög által okozott gazdasági károkért kompenzációt kellene fizetni, mint ahogyan Nyugat-Európában ezt már sok helyen megteszik! A hörcsög-ügy kezelésére egyébként akcióterv készül a GRASSLAND-HU LIFE projektben.

A hörcsögkártétel okozta problémák megoldásához mindenekelőtt a rágcsálók természetes ragadozóinak kíméletére lenne szükség. Be kellene végre fejezni a nem-szelektív, ölve fogó ragadozócsapdák használatát és a ragadozók mérgezését. A rágcsálóirtó vegyszerekhez csak legszükségesebb esetekben szabadna nyúlni, és akkor sem a diffúz, traktorról vagy repülőgépről történő kiszórást kell alkalmazni, hanem a rágcsálókotorékba történő célzott kijuttatást. Megoldást jelenthet a hörcsögtőrözők foglalkoztatása, ők ugyanis vegyszermentesen képesek gyors eredményt elérni, azaz egy területet hörcsögmentesíteni."

Hörcsögtőrözők története

A 20. század első nagy, országos hörcsöginváziója az 1921. és 1927. közötti időszakra datálható. A tengernyi hörcsögben azonban többek meglátták az üzletet is. A hörcsög csapdázása, a befogott állatok nyúzása és a szőrme értékesítése egy új mesterséggé nőtte ki magát. Ők lettek a „hörcsögtőrözők”, akik többnyire kis családi vállalkozásokban dolgoztak. Munkájukról 1927-ben a Magyar Vadászújság így számol be: „1926. év tavaszán 80 emberük dolgozott 1000 fogóval. Kifogtak kb. 100,000 darabot, kifizettek érte fogásért kb. 300.000,000 koronát. 1927. év tavaszán már ők (a németek) fizettek egyes földbirtokosoknak 1—200 koronát darabonként a hörcsögért.” A bevételük tehát két forrásból is megvolt: egyrészt a gazdák fizettek nekik a hörcsögmentesítésért, másrészt ennél is nagyobb bevétele tettek szert a bőrök eladásával. 1984-ben egy első osztályú bőrért 35 forintot is fizettek.  A szakmának még ma is megvannak az utolsó mohikánjai, 1-2 brigád még működik az országban.

Dr. Cserkész Tamás: "A molnárgörény kímélete miatt előnyösebb lenne élve fogó, vagy a hörcsögre jobban szelektív csapdák használatát elvárni. Szintén változtatni kellene a szabályzáson: ne lehessen engedély nélkül hörcsögöt mérgezni vagy csapdázni, hanem gyors elbírálás után a szakhatóság adja ki az engedélyeket a tevékenység folytatására. Ezzel részben megvalósulna az állományok nyomon követése és a gyérítések ellenőrzése, ami EU-szinten elvárt kötelezettség Magyarországgal szemben."

A hazai mezei hörcsög állomány a növénytermesztésben keletkezett károk mérséklése érdekében március elseje és május 31. között gyéríthető, amennyiben a lakott kotorékok száma hektáronként meghaladja a kettőt. A gyérítés során azonban tilos mérgeket használni.

Indokolt esetben eseti gyérítési engedélyt is kérhetnek a gazdák a területileg illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalában.

Ön is tapasztalt hörcsögkártételt a mezőgazdasági területein, vagy a kertjében? Kérjük, hogy segítse a GRASSLAND-HU LIFE projekt munkatársait és írja meg a kártétel helyszínét e-mailben Dr. Cserkész Tamás részére: cserkeszt@gmail.com !