Közismert a kadmium (Cd) mérgező hatása. Elemi állapotban nem fordul elő, leginkább a cinket helyettesíti a különféle ásványok kristályrácsaiban. Az iménti két elem nagyfokú kémiai rokonsága a kadmiumot ilyen veszélyes, toxikus anyaggá teszi (gyaníthatóan rákkeltő). Belélegezve a tüdőt, a táplálékkal lenyelve az emésztőrendszert, majd a májat támadja meg.

Indiában hegyi ökoszisztéma-körülmények között búzanövényekkel dolgozva azt vizsgálták, hogy a kadmiumtoleráns és növekedésserkentő Rhizobaktériumok hogyan hatnak a csíranövényekben a Cd-felhalmozódásra és a növények növekedésére. Pseudomonas putida és Bacillus subtilis baktériumokkal Petri-csészés és cserépedényes kísérletekben kétféle (10-20 mg/kg) kadmiumkitétellel dolgoztak.

A baktériumos inokulációk hatásosnak bizonyultak a kadmiumstressz mértékének csökkentésében a gyökerekben és hajtásokban a kadmiumfelhalmozódás visszaszorítására révén.

búza

Az iménti Himalája-régióból származó baktériumok hatásos fegyvert jelenthetnek a növényekben a kadmiumfelhalmozódás visszaszorításában – fotó: Shutterstock

Az iménti Himalája-régióból származó (onnan izolált) baktériumok hatásos fegyvert jelenthetnek a növényekben a kadmiumfelhalmozódás visszaszorításában, ennek köszönhetően a táplálékláncban a Cd-felhalmozódás megelőzésében is. Mindezek tehát mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból jelentős eredménynek számítanak.