Fizikai tanulmányainkból ismeretes, hogy az elektron negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért. Az elektronok és a többi elemi részecske kölcsönhatását a kémia és a magfizika vizsgálja. Az elektron antianyagbeli párja a pozitron, melynek tömege és spinje megegyezik az elektronéval, azonban töltése ellentétes. Ha pozitron és elektron találkozik, energiafelvillanás során mindkettő szétsugárzódik, és gamma-foton jön létre.

Normális körülmények között az elektronok az atomok pozitív magjához kötődnek, mivel az ellentétes elektromos töltések vonzzák egymást. Egy semleges atomban az elektronok száma azonos a mag pozitív töltéseinek számával. Az elektronokat számos helyen felhasználják, mint pl. az elektronikában, a hegesztésben, a katódsugárcsövekben, az elektronmikroszkópokban, a sugárterápiában, a lézerekben vagy a részecskegyorsítókban.

Újabb lehetőség kínálkozik az élelmiszerek tartósítására való felhasználásában. Köztudott, hogy az élelmiszerek eltarthatóságának egyik legnagyobb veszélyforrása a vírusok, baktériumok és gombák jelenléte.

élelmiszer

Az élelmiszerek eltarthatóságának egyik legnagyobb veszélyforrása a vírusok, baktériumok és gombák jelenléte – fotó: Shutterstock

Svájcban a freiburgi kantonban működő Ebeam Vállalat egy olyan – kis energiatartalmú elektronok alkalmazásán alapuló – élelmiszer-tartósítási módszert fejlesztett ki, melyet eddig csak tárgyak felületeinek és csomagolóanyagok fertőtlenítéséhez, higiéniai kezeléséhez alkalmaztak. Ez utóbbi eljárás tökéletesítésével az élelmiszerek felszíni kezelésére is bevetik az elektronokat. A kidolgozott módszert az Agroscope Kísérleti Állomáson tesztelték. Az iménti technika a vetőmagvak kezelésében is sokat ígérőnek látszik.

A kis energiájú elektronok alkalmazásának az is nagy előnye, hogy azok a felszíni rétegben csak néhány mikrométer mélységben hatolnak be. Ennek köszönhetően a növényi és állati termékek kíméletes módon kezelhetők. Az így bejuttatott energia elegendő ahhoz, hogy a felszínen lévő mikroorganizmusokat sakkban lehessen tartani úgy, hogy közben az érzékeny belső szerkezetek vagy értékes tartalmi anyagok (összetevők) nem károsodnak.