Portugáliában 5 évet felölelő megfigyelésekbe 1000 olyan hazai gazdálkodót vontak be, akik 50 ezer hektárnyi legelőterületen – főleg hüvelyes magokat tartalmazó – magkeveréket vetettek el. Ez a Terraprima nevű projekt részét képezte, melynek keretében az ily módon magkeverékekkel vetett legelőknek a biodiverzitásra és a talajszerkezet alakulására kifejtett hatásait vizsgálták.

Ezeken a legelőkön a takarmánynövények fehérjetartalma dúsabb lett, a talajban a szerves anyagok által tárolt szén mennyisége megnőtt, a  talajtermékenység javult, a talaj vízmegtartó képessége jobb lett.

Ezenfelül az eróziós kockázat jelentősen csökkent. Az előnyök között említendő még az is, hogy az így „kezelt” legelők a növények, a madarak és a rovarok fajgazdagságának fenntartásához jelentős mértékben hozzájárultak.

legelő

Az így kezelt legelők a növények, a madarak és a rovarok fajgazdagságának fenntartásához is jelentős mértékben hozzájárultak – fotó: Pixabay

A projekt eredményeinek értékelése során kitűnt, hogy azoknak a magkeverékeknek az alkalmazása (vetése) bizonyult a leghatásosabbnak, melyekben nagy arányban voltak kiválasztott helyi (lokális) fajok és fajták – különös tekintettel a hüvelyes növényekre.

A gazdag fehérjetartalmú növényekben bővelkedő legelő a legelésző állatok számára sokkal kedveltebb lett.

Az intenzíven legelő állatok egyúttal a nemkívánatos bokrok invázióját is visszaszorítják, feleslegessé téve a mechanikai bokorirtást.

Összegzésként elmondható, hogy az ilyen kezelésű – növényfajokban gazdag – legelőkön a fenntartható legelőgazdálkodás feltételei adottak.