Ujfalusi Péter feltaláló mesterséges fákat ültetne az elsivatagosodott területeken, melyek néhány év alatt újrazöldítenék azokat a régiókat, ahol a kevés csapadék miatt ma már alig él meg valami.
Ujfalusi Péter hidroponikus növénytermesztő rendszerekkel foglalkozik, melyek akár városi körülmények között is képesek nagyobb családok számára is elegendő zöldség és gyümölcs előállítására; most ennek nagyobb léptékű verzióján dolgozik, mely a hazánkat is egyre inkább fenyegető elsivatagosodásra jelenthetne megoldást.
Ennek a projektnek a fő alkotóeleme szintén egy hidroponikus rendszer. Az oszlopok alatti víztartályból egy pumpa keringeti a vizet a törzsön belül elhelyezkedő gyökerek irányába. A sivatagban hiába ültetünk el egy növényt, nincs vízzáró réteg, a víz végtelen mélyre lefolyik, nem tudja táplálni a növényeket, és nincs árnyék sem. A mesterséges fákon ezt a kialakított állombkorona pótolja. A sivatagokban a szél a harmadik akadályozó tényező, amit itt szintén a lombkorona és a szerkezet struktúrája tud megfogni. Ezt a három, kiszáradást okozó tényezőt lehetne mesterséges fákkal kiküszöbölni, így a növények életképesek maradnának, a zord körülmények ellenére tudnának növekedni – magyarázta Ujfalusi Péter a divany.hu-nak.
A vizet oda kell vezetni, de a feltaláló úgy véli, ez nem fog problémát jelenteni, mert a jelenleg működő fásítási, erdősítési projektek során is kiépítenek csatornarendszereket annak érdekében, hogy a kellő mennyiségű víz rendelkezésre álljon.
Mivel itt kis növényekről van szó, sokkal gyorsabban elérik azt a mennyiségű zöld felületet, mint egy fa esetében. Ami egy fának 5-8-10 év, ezeknek a cserjéknek és futónövényeknek csak néhány év. A növények pedig egy idő után kifelé is terjeszkedhetnek majd, így nemcsak a fákban élnek majd, hanem lassan benépesítik a környezetüket is. Idővel újra élhetővé teszik a talajt, ha pedig elhullanak, humusszá válnak, és a talajba kerülnek, tápanyaggal tudják dúsítani azt. Megkötik a párolgást is; ami nedvesség odakerül, a rajtuk lévő növények miatt nem tud majd azonnal elpárologni. Előkészítik, hogy más növények, magok meg tudjanak telepedni a környező területen – tette hozzá.
Magyarországon az éves csapadékmennyiség 600-650 milliméter, de a csapadékmegoszlás egyenetlen, és egyre több az aszályos év is. Hazánk területének 13 százalékát elsivatagosodás fenyegeti. A csapadék eloszlása is átalakult, egyre jellemzőbbek az extrém csapadékos időszakok és a hosszabb aszályok. Ujfalusi Péter úgy gondolja, tervei megoldást jelenthetnek a problémára. Az általa megtervezett mesterséges fák nagy területen elhelyezve vissza is zöldíthetnék az egyre szárazabb felületeket.
E fák fő alapeleme a hidroponikus rendszer. A három-négy méter magas építmények testét egy olyan szerkezet adja, amelybe különböző növényeket lehet ültetni. A növények gyökerei körül azonban nem föld, hanem agyaggolyó van, kőzetgyapot tartja őket felszínen, és biztosítja a nedvességet is számukra.
A 3-5 éves életciklust követően a mesterséges fák a tervek szerint lebomlanának, amihez a feltaláló gombatéglát és bambuszt használna. A növények egy zárt rendszerben keringetett vízből nyerik ki a számukra szükséges tápanyagokat. A módszernek köszönhetően pedig a folyadék nem vész el, ráadásul a valódi fákhoz hasonlóan a mesterséges fáknak is van lombkoronája, ami képes árnyékot és teret adni a törzsön elhelyezkedő növényeknek, ugyanakkor védelmet nyújt a szél és a por ellen is.
A mesterséges fák a városokban is élhető jövőt biztosítanának, hiszen könnyen elhelyezhetők kis területen is, mivel a gyökerek nem nőnek bele a meglévő infrastruktúrába, kábelekbe, csövekbe, továbbá alakjuk, méretük is helyszínre szabható.
Ujfalusi Péter mesterséges fái iránt azonban egyelőre nem érdeklődnek a befektetők, elmondása szerint nem éri meg befektetni ezekbe, még akkor sem, ha a jövőnk szempontjából fontos lenne. Ezért egy tesztelésre alkalmas területen tervez földet vásárolni, hátha az élő példa segít majd abban, hogy a későbbiekben valódi igény mutatkozzon a fái iránt.
Forrás: divany.hu
Az indexkép csupán illusztráció: Shutterstock
