Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezetője beszélt az állattartás jelentőségéről a talajok szerves-anyagtartalmának megőrzésének kapcsán a Természetközeli mezőgazdaság szakkonferencián.

Mint mondta, 2,5 százalék feletti a humusztartalom azokon a szántókon, ahol gazdálkodnak, és ez főleg annak köszönhető, hogy szerves trágyával folyamatosan vissza tudják pótolni a tápanyagokat. Az állattartás viszont ma meglehetősen sok vádat kap egyrészt a károsanyag-kibocsátás miatt, másrészt az állatvédelmi, állatjóléti aggályok miatt.

A társadalmi elvárás az, hogy az állat legyen "boldog", viszont meglátása szerint téves elképzelések vannak ezzel kapcsolatban. Az állat akkor boldog, ha ki tudjuk szolgálni a biológiai igényeit, nem akkor, ha szabadon kószálhat. A sertést hozta fel példaként, melyet az utóbbi évtizedekben arra szelektálták a genetikusok, hogy vemhesen a lehető legkevesebbet mozogjanak az egyedek a vemhesség megtartása érdekében. Ezzel összefüggésben 10-ből 9 állat meg sem mozdul a vemhesség ideje alatt, akkor sem, ha szabadtartásban van.

Az állat teljesítménye támasztja alá azt, ha jól érzi magát, ez egy teljesen objektíven értékelhető dolog. Óriási problémának nevezte, hogy a társadalom nagy része nincs tisztában az alapvető természettudományos ismeretekkel.


Az előadást követő beszélgetés során Bóna Szabolcs elmondta, hogy bár folyamatosan haladnak a no-till gazdálkodásban, teljesen valószínűleg nem fognak tudni átállni, mert az állattartás miatt nagy mennyiségű takarmányt kell lehozniuk a területekről, ami meglehetősen sok taposással jár, így néha szükség van talajlazításra, forgatásra.

Azt a tévhitet viszont cáfolta, miszerint a szerves trágya szántással való bedolgozása elkerülhetetlen. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogy a takarónövény-állományba szórják a szerves trágyát és nem alkalmaznak forgatást. Ha mégis sekély forgatás az indokolt, akkor sem szántással, csak rövidtárcsával keverik be a talaj legfelső néhány centiméteres részébe a szerves trágyát. A kulcs a trágyaszóró szórásképe. A régi trágyaszórókkal nem igazán volt lehetséges egyenletesen teríteni a szerves trágyát, ezért alkalmazták a szántással való beforgatást, viszont ez egy jól beállított munkagéppel szükségtelen lépés.

Szója no-till táblán – Fotó: Shutterstock

A talajok tápanyagtartalmának jó állapotban való tartásának érdekében igyekeznek folyamatosan differenciálni a vetésszerkezetet, pillangósat például nem csak takarónövényként vetnek, hanem szóját is termesztenek.

A fenntarthatóság elsősorban nem technológia kérdése

Előadásában arra is kitért, hogy bár általában a technológia és a gépek oldaláról közelítünk a fenntartható mezőgazdasághoz, mégsem ezen fog múlni globális szinten az átállás. Az előrejelzések szerint a népességnövekedés eredményeképpen néhány éven belül a világ népességének 85 százaléka Afrikában és Ázsiában fog élni. Ott viszont teljesen máshogyan közelítenek a fenntarthatósághoz, mint Európában. Ezért nem a technológia harcáról kell beszélni, hanem a tudásról.

Bóna Szabolcs az Agroinform No-till webináriumának is vendége volt.

További cikkeink a Planet Expó keretében szervezett Természetközeli mezőgazdaság szakkonferenciáról:

Mókuskerékben szaladnak a gazdák. Pedig van kiút!

Mire képesek az új kemikáliák? Milyen az aszálytűrő kukorica? Búza direktvetéssel?

Nagy István: az nem lehet, hogy a szalmabálákat erőművekben égessük el

Indexkép: Shutterstock