A törvényjavaslat eltörölné a mezőgazdaságban öntözési céllal használt talajvízkutak létesítésének és üzemeltetésének engedélyezését azokon a területeken, ahol az öntözés felszíni vízből nem megoldható.
A szervezet úgy véli, vissza kell vonni a javaslatot, helyette a fenntartható vízgazdálkodást ösztönző szabályozási és agrártámogatási koncepció kialakítására lenne szükség.
A WWF szerint a törvényjavaslat a vízkészletek túlhasználatát vagy éppen pazarlását tenné lehetővé – fotó: MTI/Balázs Attila
A jelenlegi szabályozás vízjogi engedélyhez köti a mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítését, a vízgazdálkodási törvény módosítására tett javaslat azonban bizonyos feltételek mellett eltörölné ezt az engedélyezési eljárást és csupán bejelentési kötelezettséget írna elő. Az indoklás szerint a lépésre azért van szükség, hogy csökkenjenek a gazdákra háruló adminisztrációs terhek.
Évről évre egyre súlyosabb a vízhiány és az aszálykárok növekednek. Az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága már ma is megkeseríti a gazdák életét. Ezek a folyamatok óriási kockázatot jelentenek a mezőgazdaság számára.
Mint írtáák, a biztonságos mezőgazdasági termeléshez vízpótlásra van szükség, de nem mindegy, hogy a vizet honnan és miből pótoljuk. A szóban forgó törvényjavaslat a vízkészletek túlhasználatát vagy éppen pazarlását tenné lehetővé olyan aszályos időszakokban, amikor ezekkel takarékosan kellene bánni.
A szervezet támogatná a gazdákat, hogy takarékosan és fenntartható módon gazdálkodjanak a lehulló csapadékkal – fotó: MTI/Balázs Attila
A szervezet szerint jogszabályokkal és agrártámogatásokkal a víz megtartására kellene ösztönözni a gazdákat. Támogatni szükséges őket abban, hogy takarékosan és fenntartható módon gazdálkodjanak a lehulló csapadékkal és a földeken megjelenő belvízzel. Az öntözés csupán egy tüneti kezelése a szárazodásnak, és sokszor még inkább elmélyíti a vízhiány problémáját.
A WWF kifogásolja, hogy a törvényjavaslat benyújtása előtt nem zajlott széleskörű egyeztetés az érintettekkel, különösen a vízhiányos területeken tevékenykedő gazdákkal. Szerintük részletesen vizsgálni kellett volna a környezeti és társadalmi hatásokat, továbbá szükséges lenne összhangba hozni a módosított törvényt az uniós és hazai jogszabályokkal.
