Annak ellenére, hogy a Közös Agrárpolitika még csak most stratolt el, a szakértők már arról beszélnek, hogy gyökeres átalakulásra lesz szükség 2028-tól. A jelenlegi körülmények között (járvány, energiaválság, háború) ugyanis gyorsan kiderült, hogy a KAP nem lesz elegendő sem a válságkezelésre, sem az uniós zöldmegállapodás végrehajtására.
Németország véget akar vetni a területalapú támogatás rendszerének
Az Európát érintő válságok hatása miatt egyre jobban körvonalazódik, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) ismét reformra szorul. A tagországok közül Németország jelentette be elsőként az elképzeléseit arról, hogy 2028-tól miként alakítaná át a mezőgazdasági támogatások uniós rendszerét.
A szakértők mellett egyre több politikai vezető véleménye is az, hogy változtatásokra lesz szükség, mert a kialakult magas infláció miatt az agrárköltségvetés reálértéken a harmadával zsugorodott. Emellett problémát jelenthetnek az EU csatlakozásra váró országok – elsősorban Ukrajna – mert a jelenlegi rendszer működésképtelenné válhat miattuk – az EU közös piacát terhelő válságok kezelésére jelenleg sincs elegendő forrás.
A KAP nem lesz elegendő sem a válságkezelésre, sem az uniós zöldmegállapodás végrehajtására – fotó: pexels.com
A gazdák rémálmává vált az agrártámogatások reformja
Az uniós agrártámogatások rendszere legutóbb 2021-ben változott - előtte évekig elhúzódó vitát eredményeztek a tagállamok és az uniós szervek eltérő érdekei. A felek kompromisszumos megállapodásra jutottak azzal a feltétellel, hogy a gazdák 2022-ben még a korábbi rendszer gyakorlatai szerint kapták meg a támogatásokat.
A valódi reform elsőként az idén jelent meg azzal, hogy 2023-ban életbe lépett az az új támogatási rendszer, ami a környezet és a fenntarthatóság szempontjából kedvező gazdálkodási gyakorlatokhoz köti a támogatást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termelők a közvetlen támogatások teljes összegéhez csak abban az esetben jutnak hozzá, ha környezeti vállalásokat tesznek. A környezeti vállalásokat a tagállamok által benyújtott KAP stratégiai tervekben Brüsszel hagyja jóvá.
Az EU-s agrártámogatási rendszer az évekig elhúzódó tárgyalások és a folyamatosan változó javaslatok miatt több gazdálkodót is elbizonytalanított, miközben sokak véleménye szerint a fenntarthatósági és zöldcélok megvalósítása érdekében a KAP reformja nem hozott igazi áttörést.
2028-tól nagy változások jöhetnek
Németország nemrég jelentette be, hogy több nagy európai országgal együtt (Spanyolország, Franciaország, Dánia, Hollandia és Írország) az európai mezőgazdaság jövőjét ismét újragondolná. Berlin a 2028-tól induló uniós költségvetési ciklussal kapcsolatban már most javaslatot tesz egy olyan újabb agrárreformra, ami a területalapú támogatások jelenlegi rendszerét megszüntetné, a kifizetéseket pedig „társadalmi célokhoz" kötné.
A német javaslat szerint megszűnne a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, jogosultság alapján igényelhető kifizetések rendszere. Ilyen a területalapú támogatás, vagy az állattartóknál az egyedszámhoz, állatjóléthez kapcsolódó támogatások.
A németek szerint a mostani rendszer helyett arra kell törekedni, hogy az uniós közpénz tényleg a közjó érdekeit szolgálja. A cél elérése érdekében emiatt a közvetlen kifizetéseket a társadalom javát szolgáló célokhoz kellene kötni: éghajlati, környezetvédelmi és egészséggel összefüggő intézkedésekhez.
Ennek a megközelítésnek vannak támogatói és ellenzői is. A német javaslatot elutasítók szerint ugyanis meg kell tartani a KAP azon legfontosabb célkitűzését, ami biztosítaná, hogy Európa minden körülmény között elegendő mennyiségű, egészséges élelmiszer előállítására legyen képes.
A termelők a közvetlen támogatások teljes összegéhez csak abban az esetben jutnak hozzá, ha környezeti vállalásokat tesznek – fotó: pexels.com
Mi a fontosabb: az élelmezésbiztonság vagy a társadalmi javak?
Az ellenzők szerint a biztonságos élelmiszer-ellátás is a közjavak közé sorolható, azaz meg kell tartani az EU-s agrárpolitika eredeti irányait. A német kormánykoalíció javaslatával nem ért egyet a meghatározó érdekérvényesítő erővel bíró Német Gazdaszövetség (DBV, Deutschen Bauernverbandes) sem.
A közvetlen támogatások megtartása garanciát jelent az elegendő élelmiszer előállítására nemcsak a német gazdák, az előző, Angela Merkel vezette jobbközép német kormány, hanem az európai termelők érdekeit védő Copa-Cogeca ernyőszervezet, valamint több tagállam szerint is.
Az újabb agrárreformmal kapcsolatban Janusz Wosciechowski uniós mezőgazdasági biztos óvatosabb. Kiemelte, hogy az elmúlt időszak válságai világossá tették, hogy meglehetősen szűkös a KAP költségvetése. Az agrárbiztos rámutatott arra az ellentmondásra, hogy míg más kohéziós politikák – például a védelmi politika – kerete elérik az uniós GDP 2 százalékát, addig az agrárpolitika aránya csal 0,2 százalék. Elmondta: az uniós válságalap az egész költségvetési időszakra további 500 millió eurót tartalmaz, ami hektáronként csupán 3 eurót jelent.
Emelni kellene az agrárköltségvetést
Már most is szükség lenne az uniós agrárköltségvetés emelésére, hiszen az Európai Bizottság a KAP-ból fedezné a zöldmegállapodásban (green deal) foglalt célokat, így a Farm to fork stratégia végrehajtását is.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jelenlegi költségvetésből az alapvető kifizetések és a válságok miatt immár állandósult belsőpiaci zavarok kezelése mellett forrásokat kellene fordítani a növényvédőszer-mentesség, vagy az állattartókat érintő ketrectilalom bevezetésére is.
Az agrárpénzek jelentős részét az újabb célok helyett az infláció vitte el. A Farm Europe elemzése szerint a 2021 és 2027 között előirányzott agrárköltségvetés reálértéken a harmadával zsugorodik a vártnál lényegesen magasabb infláció miatt. Az Európai Központi Bank az uniós költségvetés tervezésekor még 2 százalékos inflációt jelzett előre, holott ezzel szemben több tagállamban is bőven tíz százalék felett alakult az áremelkedés mértéke.
A pénzek átcsoportosítására nincs valós lehetőség, mert az uniós költségvetés előre meghatározott célokhoz van rendelve, ennek következményeként azonban a KAP költségvetésből ebben a pénzügyi ciklusban aligha jut pénz olyan intézkedésekre, amelyek a zöld átmenetet támogatnák.
Már most is szükség lenne az uniós agrárköltségvetés emelésére, hiszen az Európai Bizottság a KAP-ból fedezné a zöldmegállapodásban (green deal) foglalt célokat, így a Farm to fork stratégia végrehajtását is – fotó: pexels.com
Ukrajna uniós törekvései mindent megváltoztathatnak
A 2028-tól megvalósuló agrárreform esetén talán az jelenti a legnagyobb kérdést, hogy az Európai Unió mennyiben akarja előmozdítani Ukrajna és a további hét tagjelölt ország uniós integrációját. Ukrajna az EU második legnagyobb tagállama lenne, a mezőgazdasági művelésbe vont területeinek mérete lényegesen meghaladja a többi tagállamét.
Ráadásul ezeket az óriási földterületeket javarészt nagybirtokosok, elsősorban nemzetközi agrárvállalatok művelik, ami olyan intenzív mezőgazdasági művelést jelent, ami ellentétes a jelenlegi uniós célokkal, a fenntarthatósággal.
A kohéziós pénzek jelentős részét lekötné a felzárkózás és az agrárpolitikák összehangolása, a művelésbe vont területek miatt pedig Ukrajna válna a jelenlegi területalapú támogatási rendszer legnagyobb haszonélvezőjévé.
_fill_540x300_0.jpg)
