Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét. A következő hónapokban kétoldalú tárgyalások zajlanak a dokumentum végleges tartalmáról. A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében jelenhet meg - adott tájékoztatást az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Feldman Zsolt elmondta: az Agrárminisztérium 2021. december 30-án nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a magyar KAP Stratégiai Tervet. A Stratégiai Terv tartalmát összetett szempontrendszer alapján – amelyben kifejezetten hangsúlyos az Európai Zöld Megállapodás és a környezeti célkitűzésekhez való hozzájárulás kérdése – az Európai Bizottság értékeli és hagyja jóvá.

A dokumentumot szakmai szervezetek és műhelyek, civil szervezetek bevonásával, a magyar érdekek mentén alkotta meg a szaktárca, két és fél éves előkészítést követően. Úgy állították össze, hogy annak segítségével a magyar vidék és agrárium kihasználhassa gazdasági lehetőségeit, a magyarok biztonságos élelmiszerellátása mellett magasabb szintű életszínvonalat, megélhetést, anyagi- és létbiztonságot teremtsen a mezőgazdaságban, az élelmiszer-előállításban és a kapcsolódó gazdasági ágazatokban dolgozóknak.

A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében jelenhet meg a magyar tervről – Fotó: Pixabay

Az államtitkár elmondása szerint az Európai Bizottsággal lefolytatandó kétoldalú tárgyalások minden bizonnyal számos kérdést felvetnek, illetve kisebb-nagyobb tartalmi változtatásokra is szükség lehet a konszenzushoz. Ezzel együtt arra biztatjuk a gazdatársadalmat és a munkájukat segítő szakmai szervezeteket, tanácsadókat, hogy a benyújtott Stratégiai Terv alapján tekintsék át saját üzemeik tevékenységét, fejlesztési elképzeléseit. Az elkövetkező hónapokban – többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és tagszervezetei közreműködésével – széles körű tájékoztatást nyújtunk majd az új KAP 2023-as előkészítéseként – fogalmazott Feldman Zsolt.

A felkészülés legalább két szakaszban történhet – jelezte az államtitkár: most, az idei első félévben a benyújtott Stratégiai Terv alapján, majd a második félévben a jóváhagyott szöveg szerinti esetleges módosításokkal. A 2023. évi éles induláshoz szükséges nemzeti jogszabályok előkészítése, valamint a végrehajtásban közreműködő intézmények felkészítése megkezdődött, ütemesen haladnak és 2022. év végéig lezárulnak.

A Stratégiai Terv ITT érhető el, amelyben az összes támogatási konstrukció esetében megtalálhatóak a hozzárendelt összegek is. Néhány részlet a tervből:

Így változnak a közvetlen kifizetések

A fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatást területi megkülönböztetés nélkül tervezik bevezetni, és a II. pillérből történő átcsoportosításnak, valamint a támogatható terület agrár- ökológiai kiterjesztésének köszönhetően úgy alakították ki, hogy a hektáronkénti 58 ezer forint a kis és közepes gazdálkodók számára az ország egész területén hozzájáruljon a jövedelembiztonsághoz.

A közvetlen kifizetések kis- és középméretű gazdaságok irányába történő átcsoportosítását 2023-tól azzal segítik elő, hogy az újraelosztó jövedelemtámogatást (redisztribúció, CRISS) alkalmazzák a korábban alkalmazott mezőgazdasági kistermelőknek nyújtott támogatás, valamint a degresszió és capping alkalmazása helyett. Ennek oka elsősorban az uniós szabályok változása, amely nem tette lehetővé a korábban alkalmazott beavatkozások tovább vitelét. Ugyanakkor nem élnek a csökkentés lehetőségével, így az újraelosztó támogatást (CRISS) a kötelező arányban, közvetlen támogatás 10%-ának mértékéig, öt év alatt összesen 242 milliárd forint értékben tervezik alkalmazni. Így a jelenlegi időszakhoz képest sokkal erőteljesebb jövedelem átcsoportosítás irányul majd a kis- és közepes méretű gazdaságok felé, pontosan 10%, szemben a 2020-as 3%-nál alacsonyabb értékkel. Ezt úgy tervezik elérni, hogy az első 10 hektár esetében plusz 20 ezer forint, az első 10 és 300 hektár esetében plusz 10 ezer forint jár a termelőknek, a jelenlegi támogatás-elvonási határ, azaz 1200 hektáros birtokméret felett pedig nem jár újraelosztó támogatás. Ezzel a legkisebb 10 hektáros gazdálkodók esetében 34%-kal, a közepes családi gazdálkodókra jellemző 300 hektár esetében pedig 18%-kal nő a területalapú támogatás a BISS értékén felül.

A fiatal gazdáknak nyújtott I. pillér szerinti támogatás esetében a támogatás mértékének több mint duplájára (25,2 ezerről 57,4 ezer forintra), valamint a területi korlát több mint háromszorosára (90-ről 300 hektárra) növelésének célja a birtok és adópolitikában is kiemelt szerepet játszó 300 hektáros kis- közepes családi gazdaságok támogatása. Továbbá lehetővé kívánják tenni, hogy a 2023 előtt induló fiatal mezőgazdasági termelők teljes mértékben kihasználhassák az ötéves támogatási időszakot. Tehát például egy 2021-ben indult fiatal termelő egészen 2025-ig igényelheti ezt a típusú többlettámogatást az egységes kérelemben annak ellenére, hogy a jelenlegi KAP-ciklus 2022. december 31-én lezárul.

Az agro-ökológiai program (AÖP) végrehajtását oly módon dolgozták ki, hogy az előírások lehetővé tegyék a kis és közepes méretű gazdaságok részvételét is, amellyel így akár évente további 29,5 ezer forinttal növelhetik hektáronként a területalapú támogatásukat.

További részletek a Stratégiai Tervben olvashatóak.

Indexkép: Pixabay