Beszélt arról is, hogy az egységes európai és globális piac törvényszerűségeiből fakadó piaci kockázatok, illetve a járványok, állatbetegségek okozta veszélyek kezelésére eddig nem volt hatékony módszer. Éppen ezért elsőként Magyarországon Európán belül olyan jövedelemstabilizáló eszköz bevezetését tervezik, amely lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak az eddig nem biztosítható kockázatok érdemi csökkentésére. Ennek érdekében egy állami működtetésű kölcsönös kockázati alapot terveznek létrehozni, amelyhez a termelők kedvezményes díjjal, önkéntesen csatlakozhatnak.
Kiszámítható és stabil támogatási rendszerre számíthatnak 2020-ban a gazdálkodók – jelentette ki Feldman Zsolt a rendezvény kerekasztal-beszélgetésén.
Az államtitkár hangsúlyozta: a sertés állatjóléti támogatások esetében a tervek szerint 2020-ban a hízók után 10,5 milliárd forintot lehet majd igényelni, a kocák esetében pedig változatlan kerettel mintegy 8,6 milliárd forinttal tervez a minisztérium. A baromfi állatjóléti támogatásoknál úgy számol a tárca, hogy a gazdálkodók 14,4 milliárd forintnyi forrást igényelhetnek majd. Ezen túlmenően a tojótyúkok után 1,6 milliárd forintot terveztek be.
Az állatgyógyászati költségek támogatása tekintetében sem a tartalom, sem pedig a rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg nem változik ebben az évben, így e költségek részbeni finanszírozására 12,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre az állattartók számára. A Kárenyhítési Alapban 25 milliárd forint található, ahonnan a gazdálkodók március végéig megkapják a nekik járó juttatásokat.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a tenyészkoca állatjóléti támogatás kapcsán annak hosszabbítását kívánják elérni Brüsszelben. Az agrártárca azt szeretné, hogy változatlan feltételekkel lehessen a jelenlegi programot meghosszabbítani további öt évre.
