Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója (helyesebben fogalmazva folyama, hiszen az 1000 kilométernél hosszabb, bővizű természetes vízfolyást folyamnak hívják) a Duna, hossza 2860 km. Két kis forrásból ered Németországban a Fekete-erdőben (a Brigach és a Breg összefolyásával Donaueschingennél) és gazdagon szerteágazó torkolattal ömlik a Fekete tengerbe. Útja során hasadékot vés a sziklába, hegyeket tör át, völgyeket mélyít, hatalmas síkságokat tölt fel.
A Duna magyarországi szakasza 417 km – fotó: pixabay.com
Európa kék szalagja
Olyan, mint egy nagy kék szalag Európa térképén: keresztül folyik Németországon, Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Románián, Bulgárián, Ukrajnán és Moldovát is érinti. 417 km a magyarországi szakasza, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható, ezek közül a legnagyobb a Tisza.
A Duna nagyon sok mellékággal rendelkezik, hazánkban a legjelentősebbek: a Kis-Duna (Csallóköznél), a Mosoni-Duna (Szigetköznél), a Szentendrei-DunaRáckevei-Duna
A Duna teljes hosszát három jellegzetes szakaszra osztják:
- a Felső- a forrástól a Dévényi kapuig (Szlovákia)
- a Középső- a Vaskapuig (Románia)
- az Alsó- a Vaskaput köti össze a fekete-tengeri torkolattal.
A Duna szélessége, mélysége és sebessége nagyon változó, míg a felső szakaszon a gyors sodrás, a vízszint jelentős esése a jellemző, ahol a partoknál bontja a kőzeteket, mélyíti a medrét és tovább szállítja a keletkezett hordalékot, addig a középső szakaszon csökken a folyó sebessége.
Az alsó szakasz kis esésű és nagyon lassú folyású, emiatt a durvább hordalékot nagyrészt lerakja. Szinte állóvízzé alakul a Duna-deltánál, ahol már azzal, hogy minden hordalékát lerakja egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.
A Duna a síkságokon kiszélesedik, Belgrád alatt például az 1 km-es szélességet is megközelíti, de egyes völgyszakaszoknál elkeskenyedik, például a Kazán-szorosban, ahol csak151 méter széles.
A vízmélység a szélességgel ellentétesen alakul, a Kazán-szorosban a 75 métert is meghaladja, de a budapesti szakaszon csak 3-10 méter között váltakozik. A mélység függvényében nő a vízsebesség is, a sekélyebb helyeken csökken. A vízállása állandóan változik, de ebben bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg.
Árvízvédelem
Az árvízvédelem megakadályozza a medrükből kilépő folyók pusztítását, megvédi a folyó menti településeket és az ott élő embereket. Miért alakul ki árvíz? A hegyvidéki erdők irtása is nagymértékben hozzájárul ehhez, mivel gyorsabb a hóolvadás, mert nem árnyékolnak a fák. A lezúduló hólé lemossa a talajt, a kopárrá váló sziklák pedig lényegesen kevesebb vizet tartanak meg, mint az erdő.
Az árvizek elleni védekezés fontosságát hazánkban már a XIX. században felismerték. Gróf Széchenyi István kezdeményezésére az 1800-as évek közepén megindult a folyók szabályozása Vásárhelyi Pál tervei alapján. Az ártereket lecsapolták és a medret szabályozták, aminek eredményeképpen - több kanyarulat átvágásával a korábbi 496 km-ről 417 km-re rövidítették a Duna hazai szakaszát. Ezzel lehetővé vált a hajózás elősegítése, a jégtorlódások hatásainak mérséklése, és az árvizek elleni hatékony védelem.
Az Alpokban lehulló csapadék és a hóolvadás következtében a Duna magyarországi szakaszán évente két szabályos árviz van: a tavaszi jeges árvíz és a kora nyári zöldár.
A Duna a Vaskapunál – fotó: pixabay.com
A Duna fontos nemzetközi hajóút
A XiX. század első felében a dunai hajózás lényegesen jelentősebb volt, mint napjainkban. Eleinte még fából készült hajók szállították a gabonát, majd megjelentek a gőzhajók és gyorsabbá vált a közlekedés. Ezeket az 1930-as években kezdték kiszorítani a dízelmotor meghajtású hajók. A Duna hidak felépülésével a vasút és az utak fejlesztésével a személyforgalom jelentősége csökkent.
A Duna gazdasági jelentősége
A Duna olyan jelentős közlekedési útvonal, amelynek a partjain sok száz ipari vállalat, város és falu fekszik. A part menti országok gazdasági életében lényeges szerepet játszik, elsősorban a teherfuvarozásban az olcsósága miatt. Az árut vontatóhajókon, uszályokon szállítják - takarmányt, gabonaféléket, kohászati anyagokat (szén, fa, vasérc), építési anyagokat (kő, kavics, tégla, mész, cement, tüzelő).
A másik hasznosítási módja a Duna vizének a vízenergia felhasználása. A gyorsabb sodrású szakaszokon, így Németországban, Ausztriában sok vízierőmű épült. 1972-ben a Vaskapunál épült meg két duzzasztógáttal Európa legnagyobb vízierőműve.
A Duna élővilága rendkivül változatos – fotó: pixabay.com
A Duna élővilága
A Duna változatos élővilágnak biztosít megélhetést. Az alsó szakaszokon a nádasok, míg a gyorsabb folyású szakaszoknál a nád helyett a füzes, cserjés jellemző. Megtalálható a kocsányos- és mocsártölgy, a szil- és kőrisfa mellett több kúszónövény is a kissé szárazabb, de állandó vízellátással rendelkező területeken.
A Duna állatvilága nagyon változatos: az egysejtűek mellett megélnek az apró rákok, a folyami szivacs, a hidrák, különböző kagylók, többféle csiga és ötvenkét dunai halfaj (kecsege, ponty, csuka, lesőharcsa, rózsás márna, dévérkeszeg, kárász, szivárványos ökle, csapó sügér, fogas). A hínárosokban él az árvaszúnyog, a víziskorpió, a vízipoloska, a holtágakban kétéltűek és hüllők is vannak (keringőbéka, kacagó béka, kecskebéka, vízisikló, kockás sikló, mocsári teknős).
Legjellemzőbb madárfaja a dankasirály, de minden folyószakaszon megjelennek a kormoránok, a vadlibák, a récefélék és a bíbicek. A Duna-delta környékén valamint a középső folyószakaszon láthatunk bölömbikát, függőcinkéket, szürkegémet, vörösgémet.
A holtágakban, árterekben él a törpe egér, a vízicickány, a vízipocok, de a vidra, a pézsmapocok és a hód. Nagyvadak az őz, a szarvas és a vaddisznó.
Nemzetközi Duna-nap
A Duna-napot a Duna-medence országaiban minden évben a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának (1994. június 29.) évfordulóján ünneplik az idén immár 19. alkalommal.
