Két újabb ellenség: a csiga és a cseresznyelégy

"Végre kaptunk egy kis esőt és melegebbek lettek a nappalok és az éjszakák is. A jó hír mellett, a növényvédősöknek a feléledő kórokozó gombákra is gondolniuk kell. Erősödhet a varasodás fertőzése az almán, körtén, (7. felhívás) de a lisztharmat is új erőre kaphat.

A szőlősöknek a lisztharmat mellett már a peronoszpórát is figyelniük kell. A kajszin, a meggyen és a színesedő cseresznyén a monília fajok már nem csak a friss hajtásokat hanem a kis gyümölcsöket is veszélyeztetik. A virágfertőző monília ellen javasolt gombaölők többsége most is használható. A tafrina a meleg beköszöntével „leállt”, már nem fertőzi tovább az őszibarackokat. Idén a mandulán is megjelent, 04.12-i fotó. A levéltetveknek jól jött a meleg, párás időjárás, folyamatosan híznak a kolóniáik (6. felhívás)." – írja Zsigó György, idei 11-ik kertbarátoknak szóló felhívásában.

Idén a mandulán is megjelent a tafrina – fotó: Zsigó György/NMNK

"A csigák pedig az esőknek örültek. A fénykép április 10-én készült, már ekkor így megrágták a kerti tó mellé telepített lapu levelét. A távoltartás, a csapdázás változatos módszereiről már többször írtam. Egy szakkönyv 16 pontban gyűjtötte össze a legjobb módszereket.

Akik inkább a csalétkeket választják, azoknak a kertbarátoknak jó hír, hogy a tavaly engedélyezett két csigaölő granulátum (Csigaölő natural és Vitrol GB csigaölő szer) mellé egy újabbat, méghozzá a korábban a II. kategóriába sorolt metaldehid hatóanyagot tartalmazót is engedélyeztek a Xiren HG-t. Az engedélyokirataik megtekinthetőek itt. Sajnos több faj ellen a csapdázással és a granulátumokkal sem tudunk védekezni. Ezek főleg a növények pl. a káposzta- vagy salátafejek belsejében tartózkodnak" – írja a szakember.

A fénykép április 10-én készült, már ekkor így megrágták a kerti tó mellé telepített lapu levelét – fotó: Zsigó György/NMNK

"Néhány cseresznyefajta már színesedik. A zöldborsó nagyságú, pirosodó gyümölcsöket már károsíthatja a két cseresznyelégy faj. Javaslom, hogy Önök is helyezzenek ki ragacsos sárgalapokat (10. felhívás).

A lombkorona déli oldalára és a felső szintjére függesztve jelzik a legpontosabban a rajzás indulását. Sajnos létrázni kell. A kutatók csigával, teleszkópos botokkal mozgatják le és fel a lapot. Az alsóbb ágra akasztva csak kisebb számban és egy-két héttel később fogják az első egyedeket. Ekkor már elkéstünk, a termés nagyobb részét már „beköpték” a legyek.

Ahol megtalálták a sárgalapon az első, jellegzetes szárnymintázatú egyedeket (lásd a fotót) ott ki kell számolni a rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét (é.v.i.). Ha a szüretig még „belefér” a felszívódó Mospilan (14 napos), akkor ez is kiváló. Később már csak a kontakt készítményekkel ismételgethetünk, 7 napos pl. a Decis és a Kaiso Garden, míg 3 napos a Karate Zeon 5 CS és a Lamdex Extra.

A szüret után szedjék le a fákról a ragacsos lapokat, mert már nincs szükségünk rájuk, a hasznos rovarokat viszont összegyűjtik. (A diólegyek rajzását is ilyen sárgalapokkal követjük, de ezeket később kell kirakni.)

A légy biológiájában és a védekezés lehetőségeiben sem történt változás. Örömmel másoltam át a tavalyi felhívás ide vágó bekezdését, mert nem kellett átfogalmaznom. Ugyanis újra visszatért a Mospilan 20 SG. Leveles kiszerelésben, azaz 4 grammosban április 24-től újra III. kategóriás lett.

Ahol megtalálták a sárgalapon az első, jellegzetes szárnymintázatú egyedeket (lásd a fotót) ott ki kell számolni a rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási idejét – fotó: Zsigó György/NMNK

"„A kötődő szilvát erőteljes rajzással veszélyezteti a szilvamoly első nemzedéke. …. ezért javasolt a védekezés.” – Dr. Aponyi Lajos kollégám április 24-i előrejelzéséből idéztem.

„Heti jelentései” a Kertészet és Szőlészet szaklapban és a növényorvosi kamara honlapján olvashatóak. Előrejelző hálózatunk fogási adatai (a-tablazat_2024) alátámasztják a véleményét. Lassan az összes gyümölcsmoly ellen védekezni kell" – írja Zsigó György.