Ifj. Hoch Istvánnal, a cég ügyvezető igazgatójával beszélgetünk a siker titkáról.
Beszélj egy kicsit a vállalkozásotokról!
A Héka Kft. 1995-ben alakult, Hajdú-Bihar megyében, derecskei székhellyel. Családi agrárvállalkozás, amelynek fő tevékenységi köre a mezőgazdasági termelés- és szolgáltatásnyújtás. A vetésszerkezetben megtalálhatóak a hagyományos kultúrák, mint a búza, kukorica, napraforgó. Emellett szántóföldi területeink jelentős része öntözhető, amely segítségével konzervipari és hűtőipari szántóföldi zöldségeket is termelünk. Kiemelt zöldségkultúrák a csemegekukorica, a zöldborsó és zöldbab. Fő kertészeti kultúránk a hagyma, amelyet 30 ha-on termelünk.
Mérőállomás segíti, hogy mennyit és mikor öntözz, a terméshozam pedig meghálálja – fotó: T-Markt
150 ha-on ökogazdálkodást folytatunk, ahol őszi búzát, napraforgót és csemegekukoricát termelünk. Gépi szolgáltatásunk elsősorban csemegekukorica és zöldborsó betakarításra összpontosul, amely során az üzemeltetést a saját szakmai stábunk végzi. Évente 10.000-15.000 tonna csemegekukorica és 1.500-2.000 t zöldborsó betakarítását végezzük.
Mikor és hogyan jött a hagyma a képbe?
Már a 1990-es évektől termeltünk folyamatosan hagymát. A 2000-es évek közepén a folyamatos piaci problémák miatt felszámoltuk az ágazatot. Innen volt tapasztalatunk a hagyma termesztésével, tárolásával, csomagolásával kapcsolatban. A hazai ágazatot figyelve, arra jutottunk, hogy 10-15 év alatt teljesen átalakult, letisztult. A fogyasztói igények megváltoztak, az értékesítési csatornák átrendeződtek. Ezen ismeretek birtokában, célirányosan ruháztunk be speciálisan a hagymára: a hagymahűtésre tervezett hűtőházat építettünk és ehhez szorosan kapcsolódva egy teljes post-harvest sort, aminek segítségével minden vevői igényt ki tudunk szolgálni, legyen az zsákos, necchálós vagy rekeszes kiszerelés.
2021-ben 30 ha-on termeltünk hagymaféléket, ahol a legnagyobb területet a vöröshagyma foglalta el, de megtalálható a lila-, fehér-, salotta- és édeshagyma is, valamint idén már bio hagymával is bővítettük a porfóliónkat.
Honnan jött az ötlet a mérőállomás használathoz?
Hazai viszonyok között öntözés nélkül nem lehetséges hosszú távon, kiegyenlítetten, jó minőségben termelni. Mi a mikroszórós öntözőrendszer mellett döntöttünk, amely segítségével gyorsan, nagy mennyiségű vizet tudunk kijuttattatni, amely egy ilyen vízigényes kultúránál kulcsfontosságú. Nagy előnye ezen kívül, hogy kedvező mikroklímát hoz létre, így a nyári kánikulai napokon hűti is az állományt.
A rendszer üzemeltetéséhez azonban nem volt megfelelő öntözési menedzsmentünk. Nem tudtuk megfelelően megállapítani, hogy mikor mennyit öntözzünk, milyen a talaj nedvességi állapota. Emiatt könnyen előfordulhat az alul- és túlöntözés egyaránt.
Mérési adatok – fotó: T-Markt
Eleinte voltak próbálkozások a hagyományos tenzióméterekkel, de a talajadottságaink miatt rendszeresen kiszáradt és nem tudtuk érdemben használni.
Ezt követően kerestünk egy olyan profi rendszert, amivel megvalósítható, hogy objektív módon meg tudjuk állapítani a talajnedvességet és ennek segítségével öntözést precízebben tudjuk elvégezni.
Egy döntéstámogató rendszert kerestünk, ami az öntözéshez szükséges paramétereket rögzíti. Ez fontos az öntözés vízmennyiség megállapításához, öntözési időpont meghatározásához, indításhoz, leállításhoz. Mi a T-Markt Kereskedőház kft. Smartgreen öntözés vezérlési mérőállomásait választottuk. A beruházás költsége 100%-ban megtérült az idei terméstöbbletből!
Hogyan használjátok a napi gyakorlatban a mérőrendszert?
A mi rendszerünk csapadékmérőt, 2 db talajnedvesség szenzort, 1 db tenziómétert, 1 db levegő- és páratartalom szenzort tartalmaz. A csapadékmérőt alacsonyra szereljük, hogy a természetes csapadékot és a mesterséges öntözést is követni tudjuk. A talajnedvesség szenzorokat 10 és 20 cm mélységben, a tenziómétert 15 cm mélységben helyezzük el. A vetést követően telepítjük, ahol „bekalibráljuk", hogy milyen érték esetén milyen talajállapotot találunk. Ez azért szükséges, mert eltérő talajtípusoknál, különböző lehet a talaj nedvességtartalma. Nagy eltérések nincsenek, de a későbbiekben pontosabban lehet a rendszerre támaszkodni, a helyszínen kalibráltunk.
Folyamatosan monitorozzuk a talajnedvesség és víztenzió állapotát és figyeljük a tendenciákat. A talajnedvesség és tenzióméter szenzorok együttes alkalmazása sokkal precízebb képet mutat, mintha csak az egyik vagy a másik adatot figyelnénk. Felfogásunk szerint a tenzióméter a növény általi vízigényt mutatja, a talajszenzor pedig a talaj által felvehető vízmennyiséget. Mind a két értéket érdemes az öntözés során figyelembe venni.
Figyeljük a 10-20 cm-es mélységben elhelyezett nedvességszenzorokat, a talaj feltöltöttségéről ad képet – fotó: T-Markt
Az öntözés elindítását elsősorban a tenziómérésre alapozzuk, ahol azt vesszük figyelembe, milyen értéket mutat, valamint milyen tendenciát ír le. Ugyanakkor ebben az esetben is figyeljük a 10-20 cm-es mélységben elhelyezett nedvességszenzorokat, mert ez a talaj feltöltöttségéről ad teljes képet. Ez az érték segít eldönteni az öntözéssel kiadandó víz mennyiségét.
Az öntözés befejezését tudjuk a talajnedvesség szenzorokhoz igazítani. A gyors érzékelésnek köszönhetően, azonnal tudjuk, mikor érte el az öntözővíz a 10 majd 20 cm-es réteget.
A páratartalom és hőmérsékletszenzorral, a növények vízborítottságát követjük nyomon. Ez segíti a növényvédelmi döntéseket. Például azt figyeljük, hogy milyen hosszan tart a magas páratartalom az állományban.
Méréseink szerint a hagymának intenzív fejlődési szakaszában napi 10-12 mm vízigénye van, amit el kell tudni látni vízzel. Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy 20-30 mm-es öntözési dózisoknál 2-3 napos öntözési forduló szükséges. Ilyenkor 1 nap késés is biztos hozamvesztéshez vezet. Azonban a túlöntözés növeli a gombafertőzés esélyét, valamint jelentős többletköltséggel is jár.
Mik a további terveitek a hagymával és a digitális mérőállomás használatával?
Érdekes lehetne a kelesztő öntözéseket szenzorokkal tesztelni. Ebben az esetben a 2-3 cm-re elvetett vetőmag gyorsan kiszárad, ezért sűrűn, kis dózissal kell öntözni. Ez speciális szenzort igényel, de ha van rá megoldás, akkor mindenképpen kipróbáljuk.
A levélnedvességmérő szenzor is fontos lehet a reggeli, valamint esti növényvédelmi munkálatoknál, hogy a harmatot objektíven figyelembe tudjuk venni.
Az evaporáció és transpiráció (ET) mérése is izgalmas lehet, hogy mekkora a vízvesztés értéke, a légkör iránya, és vajon mivel lehet ezt befolyásolni.
Köszönöm az interjút, sok sikert kívánok 2022-ben is!
Hagyma mérőállomás költsége
A fenti képen látható kinézetű, az öntözési feladatok monitorozásához szükséges minimális kiépítésű mérőállomás költsége 1 éves grafikus megjelenítő szolgáltatással együtt 615.000 Ft + Áfa. A cikkben szereplő mérőállomáson egyéb kiegészítő szenzorok is vannak.
A mérőállomások és szenzorok választéka itt található.
Dr. Tóth Csaba
Villamosmérnök
Precíziós gazdálkodás szakmérnök
Szakmai kérdésekkel és testreszabott árajánlat ügyében jelentkezzen az alábbi elérhetőségeken:
T-Markt Kereskedőház Kft.
Cím: 2013 Pomáz Határ u. 5/A
Tel: +36 26 525 500
Email: toth.csaba@tmarkt.hu
www.smartgreen.hu
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
